Ónody-Molnár Dóra Az ígéretek szerint nem lesz szegregáció Szorgalmatoson

Apró sikert könyvelhetnek el a szegregált oktatás miatt aggódó jogvédők, oktatási szakemberek. Nem a szokásos forgatókönyv szerint történt ugyanis egy állami iskola egyházi átvétele: az érintett egyház vezetői megígérték, hogy nem utasítják el az oda jelentkező hátrányos helyzetű roma gyerekeket.

Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár kezdeményezésére a Nyíregyházi Tankerületi Központ Antiszegregációs Munkacsoportja megbeszélést hívott össze a Tiszavasvári mellett lévő Szorgalmatos állami általános iskolájának fenntartóváltása kapcsán. Mint arról részletesen beszámoltunk, májusban döntés született arról, hogy a Magyar Református Egyház átveszi az intézményt a tankerülettől. 

Az ügyre Glonczi László, a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke figyelt fel. A helyi viszonyokat jól ismerő polgárjogi aktivista levélben fordult Maruzsához, amelyben leírta, miért nem szabadna engedélyezni a református egyháznak a szorgalmatosi iskola átvételét. Glonczi indoklása az elmúlt években oly sokszor lejátszódó forgatókönyvekből indul ki: a környékbeli, jelenleg még vegyes tanulói összetételű állami iskolákból – azaz a Tiszavasvári Kabay Általános Iskolából, a Tiszalöki Kossuth Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolából, a Tiszadobi Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészeti Iskolából, a Tiszadadai Holló László Általános Iskolából – a nem roma szülők át fogják íratni a gyerekeiket az egyházi, azaz a szorgalmatosi református intézménybe. Jelenleg Magyarországon olyan a szabályozás, hogy egyházi iskola csak nagyon kivételes esetben lát el körzetes feladatokat. Az is biztosan állítható, hogy a tiszalöki, tiszadobi, tiszavasvári és tiszadadai hátrányos helyzetű szülőknek se pénzük, se esélyük nem lesz a szabad iskolaválasztás jogával élve a szorgalmatosi református intézménybe hordani a gyerekeiket.

Glonczi László jelzésére felfigyelve a Jelen is megkereséssel fordult a döntésben érintett intézményekhez: az államtitkársághoz, a tankerülethez, a kormányhivatalhoz és a református egyházhoz. Ez utóbbi – amelynek vezetését átvette az egykori humánminiszter, Balog Zoltán – válaszra sem méltatott minket. Azonban a tankerület és a kormányhivatal válaszolt: a két intézmény nem igazán érezte kompetensnek magát a döntésben. Ami tulajdonképpen igaz is: formálisan ugyan a tankerület bonyolítja le az átadás-átvételt, de az engedélyt erre Maruzsa Zoltán (vagyis fölöttese, Kásler Miklós miniszter) adja meg. Maruzsa korábbi megkeresésünkre azt a válasz adta, hogy „a minisztérium minden fenntartóváltást alaposan megvizsgál. Döntés a helyben érintettek megkérdezése után, a Klebelsberg Központ felterjesztését követően, május 31-ig történik”.

Bár a döntést Maruzsa meghozta, azonban Glonczi László jelzését mégsem hagyta figyelmen kívül, mert utasította az érintett tankerületet, hogy hívjon össze egy megbeszélést, amelyre meghívást kapnak és fenntartóváltásban érintett intézmények vezetői és a jogvédők is.

Ez a megbeszélés zajlott le a hét közepén. Ezen hiába szeretett volna lapunk munkatársa jelen lenni, Maruzsa ezt nem engedélyezte. Lapunknak Glonczi László elmondta, hogy az eseményen részt vett a tankerület vezetője, Gaszperné Román Margit, a tankerület jogásza, az érintett iskola most leköszönő igazgatója, illetve a reformátusok oldaláról a Tiszántúli Református Egyházkerület Tanügyi Hivatalának képviselője, Veress Bertalan és Szvoren Attila, református lelkipásztor. Glonczi Lászlót két iskolalapító pedagógus szakember, Derdák Tibor és Orsós János kísérte.

– Kedvező fejlemény, hogy el tudtuk mondani az érintett intézményfenntartóknak az aggályainkat. Számtalanszor tapasztaltuk már, hogy ha egy településcsoportban megjelenik az egyház fenntartóként, az egyenes útja az adott iskolakörzet elszegregálódásának. Arra hivatkoztunk, hogy ami most történik, iskolaátadás, vagyis nem csak a szorgalmatosi iskola ügye, ugyanis a környék többi intézményére is kihatással lesz. Az egyház a szegregáció egyik mozgatórugója. Fontos dolog történt azzal, hogy ez a megbeszélés megtörtént, mert az egyházi iskola képviselői megígérték, hogy ha jelentkeznek majd hátrányos helyzetű gyerekek, nem fogják őket elutasítani – mondta Glonczi László, hozzátéve, hogy jobb lett volna, ha erre az egyeztetésre a döntést megelőzően kerül sor. Glonczi László ennek kapcsán felidézte Nyíradony történetét: ott a helyi iskola egyik épületét átadták a görögkatolikus egyháznak, a másik állami fenntartásban maradt, és ma már szinte csak roma gyerekek járnak oda. Az elszegregálódással olyan súlyos helyzet alakult ki az iskolában, hogy az állam is örömmel szabadult meg a feladattól: ma már ez az intézmény a baptisták fenntartásában van.

– Hiába teljesen cigány az iskola, perelhetetlen, hiszen a fenntartó hivatkozhat a szabad iskolaválasztáson kívül arra is, hogy az elkülönítés tilalmát felülírja a szabad vallásgyakorlás joga. (Ez egyébként egy új jelenség Magyarországon: a halmozottan hátrányos helyzetű diákokkal zsúfolt szakképzési intézményeket nagy számban veszik át az egyházak az államtól – a szerk.)

– Ha előbb történik meg ez a találkozó, akkor időben, a döntést segítve vethettünk volna fel olyan kérdéseket, amelyeket most majd az élet fog felvetni. Az egyházi iskola részéről azt bizonygatták, hogy nem fognak nagyon megváltozni a fenntartóváltást követően sem az etnikai arányok, hiszen már nemigen van több hely az iskolában. Jelenleg is iskolabusz hozza a környező településekről a gyerekeket, jellemzően nem a hátrányos helyzetűeket – veszi át a szót Derdák Tibor, hozzátéve, hogy a település alacsony lakosságszáma miatt az iskola már régóta nem csak szorgalmatosi diákokat fogad. Várhatóan az iskolabusz – amit eddig az önkormányzat finanszírozott – a fenntartóváltást követően sem fog leállni.

– A megbeszélésen kiderült, hogy a szorgalmatosi iskola épületét 2003-ban újította fel az önkormányzat, annyira jó az állaga, hogy nem is kell most rákölteni. Ez is gyakori jelenség: az állam felújítja az iskolákat, elköltenek rájuk sok pénzt, majd megy az egész egyházi fenntartás alá. Az állami vagyon így kerül az egyházakhoz – mutat rá az ügy egy másik aspektusára Orsós János, aki arra is rávilágít, hogy a szorgalmatosi intézményhez a legközelebb fekvő iskola egy hatalmas létszámú cigány intézmény Tiszavasváriban, a Magiszter Iskola, amit egy alapítvány tart fenn.

– Térben ez van legközelebb Szorgalmatoshoz. Az egyik iskolában szinte nincs hátrányos helyzetű gyerek, a másikban csak az van. Az egyiket az egyház tartja fenn, a másikat egy magánalapítvány. Az állami fenntartó pedig széttárja a kezét, hogy akkor neki ehhez köze sincs – fejti ki Orsós János.

– A találkozó mindenképpen eredményes volt, mert kiderült, hogy az államnak igenis van tudása a szegregációs folyamatokról, ahogy az újonnan beszálló fenntartónak, a református egyháznak is. A megbeszélésen végighallgattak minket, közösen tudtuk megállapítani a szegregációs tényeket. És kimondatott: ha jelentkezenek majd hátrányos helyzetű roma gyerekek, nem fogják őket elutasítani – összegzi Derdák Tibor. Ez annak fényében, hogy Szorgalmatos is bekerült a falusi CSOK-ba, így várhatóan lesznek kisgyerekes beköltöző családok – akiket, mint helybéli gyerekeket eleve kötelező lesz felvenni –, különösen fontos vállalás.

– Amikor az integrációs folyamatokról beszéltem, a tankerületvezető asszony ránk nézett, bólintott, és annyit válaszolt, „tökéletesen értem, hogy mit mondanak” – idézi fel Glonczi László.

Eső után köpönyeg – mondhatnánk, hiszen a megbeszélést azután hívatta össze az államtitkár, hogy a döntést a minisztérium már meghozta. Mégis jelentősége van annak, hogy a szegregáció kialakulásában, a helyi oktatás alakításában kulcsfontosságú felelős vezetők végre találkoztak a civilekkel és átbeszélték az iskolaátadás lehetséges hatásait.

 

Tisztelt Olvasónk!

Ön az elmúlt percekben a Jelen cikkét olvasta. Köszönjük érdeklődését!
Ha tetszett, olvassa el a többi cikkünket is, amelyek előfizetéssel érhetők el.