Tóth Bea Az orosz dezinformáció, a magyar propaganda és a svéd valóság

A Magyar Nemzet egyik cikke azt állította, hogy egy svéd kisvárost rettegésben tartanak a migránsbandák. Egy ott élő magyar nő kommentben megírta, hogy semmiféle migránsbandák nem tartják rettegésben a lakosokat. A kommentjét törtölték, őt a moderátor letiltotta. Az orosz módszerrel folytatott magyarországi dezinformáció origójában Habony Árpád cége áll.

Akció

2019 tavaszán indult el Habony Árpád médiaprojektje, a V4 News Agency londoni székhellyel. Miközben a "hírügynökség" honlapja kultúra témájában egy teljes év alatt hét (!), a sportéban pedig négy (!) darab cikket jelentett meg, a politika rovat ontja az olyan anyagokat, amelyekben a „migráns, terrorista, rettegés, robbantás, kivégzés, illegális, gender, drog, keresztényellenes, Soros” szavak ismétlődnek.

A vállalat kiadója – ezer szállal kötődve Habony Árpádhoz és a magyar közmédiához – a New Wave Media Group Kft. és a Danube Business Consulting Ltd. A társaságot formálisan Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni nagykövet jegyezte be Angliában. Később a New Wave Media-t felajánlották a központi sajtóalapítvány (KESMA) részére, a cég igazgatója a közmédia egyik központi cégének igazgatója, Medveczky Balázs.

Szicherle Patrik, a Political Capital munkatársa szerint a magyar közmédia és a magyar kormánypárti orgánumok nemzetközi ügyekben, például Szíria kapcsán, korábban is orosz hírforrásokra hagyatkoztak. Ezt a szerepet vette részben át a V4NA hírügynökség. Több külföldi ügyet már ők hoznak be vagy rajtuk keresztül kerül be a magyar médiatérbe, így például az Európai Néppárt egyik belső levelezése is ilyen úton jutott el a magyar kormánypárti orgánumokhoz.

A V4NA célja, hogy a magyar kormánypárthoz hasonló jobboldali populista erőket támogató médiának egyfajta központi hírforrása legyen, amin keresztül a magyar kormány és a Fidesz narratívája más országok médiaterébe is bejuthat, még akkor is, ha általában csak a jobboldali populista szubkultúra körében tud sikeres lenni az üzenetük. Így például a magyar kormánypárthoz köthető észak-macedón vagy akár szlovén médiumok is hivatkoznak a V4NA hírügynökségre, de az alternatív hírforrás a nyugati jobboldali populista pártok támogatását is erősítheti, emellett hitelteleníti a baloldali politikai szereplőket.

A V4NA és a hasonló „hírügynökségek” dezinformációs technikái orosz mintán alapulnak, követve az információs fegyverként használt Russia Today (RT), Szputnyik International médiák tevékenységét. Ugyanakkor Magyarországon már korábban sem volt ismeretlen a központilag koordinált dezinformációs kampányok fogalma, tehát a korábbi tudásból könnyedén föl lehetett építeni ezt a hírügynökséget.

Nézzük, hogyan működik mindez egy konkrét példa segítségével. Íme a Magyar Nemzet egyik cikke, amely a V4NA-re hivatkozik: „A svédországi Linköping város lakosságát az utóbbi időben rettegésben tartják a migránsbandák, amelyek rendszeresen fegyveres támadásokat és leszámolásokat hajtanak végre a nyílt utcán, ezért a lakosok nem érzik biztonságba magukat a köztereken. A lakosok arról panaszkodnak, hogy a rendőrség a forrás- és létszámhiány miatt kezdi elveszteni az uralmat egyes városrészek felett, ahol a bandák veszik át a hatalmat, és rettegésbe tartják a lakosságot, akik nem szívesen hagyják el az otthonaikat a növekvő erőszak miatt. Egy 54 éves férfi azt nyilatkozta, hogy „nem merünk kimenni az utcára, mert lövöldözés van itt is ott is.” Egy nő pedig azt mondta, hogy fél a gyermekeit kiengedni játszani az utcára” – írja a Magyar Nemzet a V4NA Hírügynökségre hivatkozva.

Linköping 161 ezer lakosának 23 százaléka bevándorló hátterű. Húsz magyar család él itt, van, aki az elmúlt években érkezett, s van, aki már több mint 20 éve dolgozik a településen, legtöbben orvosok, ápolónők, de van informatikus, pedagógus, műkorcsolya edző, optikus, mérnök, egyetemi kutató, viselkedés pszichológus, közgazdász, szakács, fodrász és rendőr is.

Az ötvenes éveiben járó Kravar Krisztina 2018 augusztusában költözött Linköpingbe a 2016 decemberétől már orvosként ott dolgozó párjához. A kormánypárti újságok cikkei nyomán már az első pillanattól kezdve kapta az aggódó megkereséseket, hogy mégis mi történik Svédországban. Ezt a cikket azonban már nem tudta figyelmen kívül hagyni, ezért a cikk alatt kommentben cáfolta annak tartalmát, megjegyezve, hogy „amikor a Magyar Nemzet még a régi volt, a régi újságírókkal, legalább fölkeresték az érintetteket”.

Válaszul a Magyar Nemzet törölte hozzászólását és letiltotta. Kravar Krisztina és az általa megkérdezett 15 magyar család szerint „mindez hazugság, és felháborító, hogy a korábban idézetteket ebben a formában le merik írni”.

"Mintha kinyitnám az ajtót, és golyózáporban kellene élnem. A legfőbb probléma ezekkel a cikkekkel, hogy mindig van valóságtartalmuk és olyan tényszerű dolgokat tartalmaznak, amiket nem lehet vitatni, mint például azt sem, hogy vannak lövöldözések és bandaháborúk. A belváros szívében lakunk, mi jellemzően nem járunk abban a környezetben, ahol általában történnek a bűncselekmények, s nem azért, mert félünk. S mint ahogy a svédek alakítják a hétköznapjaikat, úgy mi sem járunk arra, mint ahogy a Hős utcába se jártam el sétálni egyszerűen azért, mert az nem az én közegem. A migrációs válság és az integráció természetesen hatalmas társadalmi nyomást jelent Svédországban, a belőle fakadó feszültséget az SD [svéd szélsőjobboldali párt - a szerk.] föl is erősíti. De mindez a hétköznapi polgárok életét semmilyen szinten nem befolyásolja. Ezért azt kimondani, leírni, hogy itt bárkinek félni, rettegni kelljen kilépve az utcára, fényes nappal vagy éjjel, az hazugság." – mondja Krisztina.

Svédországban a családegyesítésekkel együtt közel 600 ezer embert fogadtak be, legtöbb esetben nem arab, hanem az afrikai bevándorlókkal vannak integrációs problémák. Köztük akadnak, akik soha, vagy csak pár évet ültek iskolapadban – ezért is megy nehezen nekik, hogy a Swedish for Immigrants (SFI) ingyenes nyelvtanfolyamán elsajátítsák a svéd nyelvet. Ezért még mindig akad, aki 25 éve lakik Svédországban, de még mindig kéri a neki járó tolmácsot az egészségügyi ellátásához.

"Ezek problémák, de közel sem akkorák, mint ahogyan azt lefestik. Ha itt történik robbantás, itt biztonságban érezném magam, otthon nem érezném. Linköpingben merem a táskámat az autóban hagyni, nyitott táskámat nem húzom össze reflex-szerűen, este merek futni a folyóparton. Átható érzés, hogy itt nem történhet velem baj. Második generációs magyar ismerősünk utcai rendőrként dolgozik, tőle is tudjuk, hogy a megerősített a rendőrség, folyamatosan járőrözik, kapcsolatban állnak az éttermeket, szórakozó helyeket biztosító „Vakt”-osokkal. A reakció idő hét perc, ez idő alatt a rendőrség bárhol ott van a városban. Két évvel ezelőtt, amikor tőlünk nem messze egy biciklitárolóban történt egy robbantás, a kórházban 10 perc múlva szóltak a katasztrófaorvos páromnak, hogy maradnia kell. 15 perc alatt a klinikát és a műtőket fölkészítették, ha netalán súlyos sérülteket kellene ellátniuk, Stockholmból pedig 35 perc múlva megérkeztek a helikopterek, lezárták a légteret, a várost, pillanatok alatt szervezett rendőri jelenlét lett." – állítja Krisztina.

Szerinte az sem igaz, hogy a svéd rendőrség teljesen tehetetlenül állna, de tény, hogy vannak létszámproblémák különösen a szabadságos időszakban, amit átvezényléssel oldanak meg.

Gyakori dezinformációs taktika, hogy egy bevándorló hátterű személy által elkövetett bűncselekményt úgy tálalnak, mintha az adott viselkedési forma általánosságban véve is ráilleszthető lenne minden bevándorlóra. Egy manipulatív információkat tartalmazó cikk pedig attól lesz még hihetőbb, ha van valamiféle valóságalapja. Svédország esetében gyakori téma, hogy a statisztikák szerint legmagasabb a nők elleni erőszakot elkövetések száma. Ami egy valóságalap, de Szicherle Patrik szerint az nem jelenik meg, hogy az adott országban mit vesznek erőszaknak, hogyan definiálják, mi kerül be a statisztikába: egy feljelentés is, vagy csak a lezárt bűncselekmények, ami a jogerős bírósági ítéletig eljutottak?

Míg Svédországban a bűncselekmények legnagyobb része bandaháborúkhoz köthető, és minden esetben bűnöző öl meg bűnözőt, csak elvétve történt meg, hogy egy eltévedt golyónak lett vétlen áldozata, addig Magyarországon a bűncselekmények súlyozottan családon belül történnek és csak akkor válnak láthatóvá, ha tragédiaként végződnek.

Ezzel szemben a svéd sajtó rendőrségi hírei körítés nélkül, tényszerűen írják le ezeket a bűncselekményeket, emeli ki Kravar Krisztina. Ha Magyarország szóba kerül a svéd közmédiában, akkor a korrupció, a jogállamiság, az isztambuli egyezmény a téma: Orbán diktátor vagy sem, illetve mi lesz Magyarországgal, van-e egyáltalán helye az Európai Unióban. 

"Svédországban egyre erősödik az a vélemény, hogy nincs. Huxitot emlegetnek. Már januárban rebesgették, hogy Orbán megy Putyinhoz. A svéd barátaink direkt nem hozzák szóba a magyar politikai eseményeket, ellenben úgy alakítják a beszélgetést, hogy „Furcsának találom…”. Ami azt jelenti, hogy ez számára elfogadhatatlan, mint ahogyan az is, hogy egy ügyészi szakaszban lévő bűncselekménnyel gyanúsított ember ül a parlamentben és szavaz. A magyar kormánypárti sajtó nem ír arról, hogy a SD vezetőségében nem tisztázott múltú emberek vannak, vagy hogy a városban nemrég tartóztatott le a svéd rendőrség magyar prostituáltakat és magyar futtatójukat. Érdemes tudni, hogy Svédországban nem a prostituáltat, az áldozatot büntetik, hanem a szolgálatást igénybe vevőt és a futtatót. Innen visszatekintve még inkább szembetűnő a demokrácia hiánya és a kormány teremtette fullasztó légkör, ami Magyarországon van. Svédország tényleg működik, ahol a közszolgák, ügyintézők a közt szolgálják. Vállalkozó vagyok, tudom, hogy nem az a célja a hatóságoknak, hogy megbírságoljanak, hanem hogy segítsenek törvényesen működni." – részletezi a különbségeket Krisztina.

Az orosz médiában az EU összeomlását és gyengítését súlykoló cikkek száma a koronavírus-krízis hatására még inkább felerősödtek, a magyar kormánypárti oldalak is az EU védekezésének és vakcinabeszerzési hibáira koncentráltak. A svéd különutas járványkezelés kapcsán Kravar Krisztináék folyamatosan kapták a megkereséseket:

"A párom Magyarországon dolgozó volt orvos kollégája azt írta, hogy „szembeköpöd az esküdet és meggyilkoljátok az embereket.” Eleinte nekünk is meglepő volt a svéd járványkezelés, de a már régen itt élő magyarok mondták, hogy figyeljétek meg, hogy a svédeknek lesz igazuk. Nem hittük és tényleg. A párom fül-orr-gégész, fej- és nyaksebész, Több Afganisztáni misszióban vett részt magyar katonaorvosként. Első pillanattól kezdve ott volt a Covid-ellátásban. Nem érti mi történik otthon, mert ők 90-en felüli embereket vettek le a lélegeztetőgépről és engedtek haza. Érthetetlen, hogy rokonunk 45 évesen enyhe túlsúllyal halt bele otthon a Covidba. Itt magas a közbizalom és jogosan, Anders Tegnell bármilyen javaslatát kérdés nélkül teszi meg minden svéd. A járvány robbanásszerű elszabadulása nem a több generáció óta itt élő és szocializálódó svéd lakosság, hanem jellemzően az idős ellátásban több helyen dolgozó helyettesítők miatt szabadult el, akik tünetekkel is mentek dolgozni, holott orvosi igazolás nélkül bárki mehetett 14 napig táppénzre."

Szicherle Patrik szerint a V4NA dezinformációs tevékenysége ellen jogilag fellépni meglehetősen nehézkes lenne. Az Európai Uniónak nem nagyon van rá eszköze, vagy nem akar fellépni a tagállamaiban és a tagállami közmédiákban, kormánypárti lapokban, jelen esetben a Magyar Nemzetben terjedő dezinformációk ellen.

Az Európai Unió külügyi szolgálata annyit tesz Európában, illetve a harmadik országokban is jelenlevő, hivatalosan is a Kremlhez köthető médiumok által terjesztett hamis narratívákkal szemben, hogy az EU vs. Disinfo online felületen listázzák és cáfolják a dezinformációkat. Csakhogy ennek a hatékonysága, mondja Szicherle Patrik, nagyon alacsony. A dezinformációval szembeni általánosabb fellépésre valós kísérletet a Digitális szolgáltatásokról szóló törvény jelenti jelenleg, amelynek célja a közösségi médiában és azon belül is a Facebookon, Twitteren terjedő dezinformáció visszaszorítása. Ennek hatékonyságát, Szicherle Patrik szerint, talán 2023-24 körül már lehet vizsgálni.

A Political Capital kutatást végzett arról, hogy az orosz médiában milyen kép jelenik meg Magyarországról. A tanulmányból kiderül, hogy az állami média pozitív viszonyulását alapvetően az határozza meg, hogy a magyar kormány politikai-ideológiai közelséget mutat a putyini rezsimmel. Az orosz médiában a magyar kormány lépései szinte kizárólag az európai vagy éppen ukrajnai kontextusban tűnnek fontosnak, egyébként – a helyi közvélemény-kutatások szerint – a közvélemény csekély figyelmet fordít Magyarországra.

Mondhatni Magyarország az orosz kormányzati propaganda eszköze, amit aztán a Nyugat-ellenes információs műveleteihez is használ azzal, hogy magyar példákkal támasztja alá Európa megosztottságáról és cselekvőképtelenségéről szóló Kreml-narratívát. A magyar kormány barátsága azért is hasznos a Kremlnek, mert egy EU- és NATO-tagállam baráti attitűdjével ellensúlyozhatják az Oroszország nyugati elszigeteltségével kapcsolatos aggodalmakat. A Szputnyikon megjelent egyik cikkben így írnak erről: „Oroszország Magyarországot szankcióellenes faltörő kosként készül bevetni”.

A Kreml-párti média arra is törekszik, hogy hiteltelenítse Ukrajnát, felmentse Oroszországot a konfliktusban vállalt aktív szerepe alól és a kijevi kormányt tüntesse fel agresszorként. Az utóbbi években elmérgesedett magyar-ukrán vitát ehhez ki is használja. Az orosz nyelvű médiában megjelenő, magyar „szakértők” közreműködésével készült anyagok átszivárognak az ukrán médiába is, melyek aztán a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetére és az ukrán szélsőjobboldalra is hatással van. 2018-ban Keveházy Miklós „szakértő” a Rosszija 1 TV 60 perc című műsorában azt állította, hogy Orbán Viktort áltanácsadói arra bíztatják, „próbálja csak meg” elfoglalni Kárpátalját.

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.