Az újranyitási terv és a valóság

| 2021.04.01. 06:50

Olvasási idő kb. 8 perc

„Ekkora árral szemben nem lehet úszni, ilyen pici halként” – írta Facebook oldalán az Országos Mentőszolgálat egyik munkatársa, aki néhány nappal ezelőtt egy hosszú posztot tett közzé arról, hogy milyenek a mindennapjaik és mit tapasztalnak a kórházakban, de törölnie kellett a vallomását. Pedig eredetileg közérdekűnek szánta, s ennek megfelelően így is kezdte: „Bátran ajánlom!” Nem ő az egyetlen egészségügyi dolgozó, aki nem bírja annak a nyomását, hogy amit lát és tapasztal, szöges ellentétben van azzal, ami megjelenik a kormányzati kommunikációban. És bár többen is – külső ráhatásra – visszavonják helyzetjelentésüket, azokat mégis elegen olvassák vagy nézik ahhoz, hogy fennmaradjanak. Ilyen a mentős írása is.

„Katasztrófa-medicina van érvényben, ami azt jeleneti, hogy senkinek sem kezdik meg az újraélesztését, ha meghal” – írta, megnevezve konkrét kórházakat, amelyekben bizonyos életkor fölött már nem tesznek lélegeztetőgépre beteget. Ő is igazolja, amit egyre többször hallani, hogy nincs elég ember, akik a kórházakban dolgoznak, a végletekig kimerültek, férfiak-nők egyaránt sírnak a tehetetlenségtől és az átéltektől. Szerinte az, ami a zárt falak között történik, már nem titkolható tovább, az embereknek tudniuk kell, mire számíthatnak, ha kórházba kerülnek. Nem mellékesen jegyzi meg, jó lenne, ha működne a lift a Szent László Kórházban, s nem kellene több emeletnyi lépcsőn cipekedniük a mentősöknek, vagy most igen jól jönne az egy éve el nem készülő oxigénhálózat a Dél-Pesti Kórház Covid-részlegének.

Vidéken sem jobb a helyzet. Vannak kórházak, amelyek már a teljesen amatőr segítőkkel is megelégednének. Ezek olyan hirdetéseket tesznek közzé, amelyekben azt írják, nagyjából négy óra alatt megtanítják a legszükségesebbeket a jelentkezőkkel, hogy azok meg tudják mérni a vérnyomást, a véroxigénszintet, hogy figyelni tudjanak a betegekre, s jelezzenek a szakembereknek, ha valakivel probléma van, s meg tudják etetni azokat, akik maguk képtelenek erre.

Nagy visszhangja lett az ózdi kórházigazgató nyilatkozatának is, aki azt mondta az ózdi tévé kamerájába, hogy náluk most olyan a helyzet, mint amilyen tavaly volt Olaszországban, vagyis katasztrofális. Irtózatos a teher, fizikailag és mentálisan is, mondta. Az intenzív osztályuk korábban hét ággyal működött. Most ez a személyzet lát el 150 covidos és 17 intenzív covidos beteget. A kórházban már nincs előjegyzés, nincs járóbeteg-ellátás úgy, hogy a legtöbb háziorvosi körzetben nincs orvos, tehát eleve sokan mennek a kórházba, ha bármi bajuk van.

„Hazugság, hogy az ózdi kórházban olyan állapotok uralkodnának, mint tavaly tavasszal Észak-Olaszországban” – így reagált erre az emberi erőforrások minisztériuma. Szerintük nincs túlterhelve a kórház.

Egy ottani dolgozó csupán annyit írt a Facebookon, hogy oda kellene menniük a hazai és a nemzetközi tévéstáboknak, és megmutatni a valóságot. Na persze, teszi hozzá, „azért vannak a katonák a kórházakba delegálva, hogy ki ne szökjön az igazság”.

Kérdés, hogy vajon honnan tájékozódik az EMMI, mert ha az érintetteket kérdezné, akkor más kép rajzolódna ki. Akkor arról is tudna, hogy mit él meg például egy orvostanhallgató, aki egyébként ugyancsak közszolgálati célból vállalja fel, hogy közzéteszi mindazt, amit tapasztalt. Ráadásul kifejezetten kéri, hogy senki se vegye politikai állásfoglalásnak, amit leírt, csupán azt szeretné, ha az emberek tudnák, mi történik az egészségügyben. „A vörös zónába belépni olyan, mint besétálni egy állóháború közepébe. Fülsüketítő a kontraszt a rendezett, csendes zsilip és az ajtó túloldalán száguldó szervezett fejetlenség között. Odabent mindenhol betegek, sérültek küzdenek a levegőért, szorongatják az oxigénpalackjaikat, családtagjaikat hívják, miközben űrruhás orvosok, ápolók rohannak el mellettük, meg-megszólítva egy-egy beteget, meg-megigazítva egy-egy orrszondát, maszkot. És sosincs csönd. Valaki mindig köhög, valaki mindig küszködve, kapkodva, hörögve próbál levegőhöz jutni, az oxigén folyamatosan sziszeg, az ápolók egymásnak kiabálnak, hogy a védőfelszerelés kapucniján át is hallják egymást. És valaki mindig sír.”

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A törpe minoritás óriása

Révész Sándor

Mi már a haladár Adytól vélünk tudni Magyarország „ázsiai állapotairól”, holott ezt a szóképet a régen elfelejtett „ókonzervatív fekete báró”, Sennyei Pál vitte bele a köztudatba. Amikor a 48-as és a 67-es alapon állók harcáról szólt a politikai élet, egy maroknyi konzervatív arisztokrata 47-es alapon képzelte el Magyarország modernizálását. A lehetetlen küldetés donkihótéi közül magasodott ki Sennyei Pál.

Elolvasom

A gyűlöletkeltő propaganda ellenére nőtt az LMBTQ emberek elfogadása

Petike Áron

Egyre többen merik felvállalni meleg és transznemű identitásukat Magyarországon, és velük kapcsolatban a társadalmi elfogadottság is növekvőben van a Medián tavaly decemberben végzett felmérése szerint. A 2022. áprilisi népszavazási kampány meleg- és transzellenes propagandája, valamint a kormány manipulatív kérdéseire leadott több mint három és fél millió támogató válasz (nem szavazat) ellenére a magyar társadalom jelentős része számára a melegek társadalmi jelenléte és elfogadása a hétköznapok részévé vált.

Elolvasom

Isteni San Diego

Hegyi Iván

Szép telei voltak Tóth Zoltánnak a 2010-es években. A San Diego Sockers 2011 februárjában visszavonultatta 1-es számú mezét, majd 2014 januárjában beválasztották az Indoor Soccer Hall of Fame-be. Kaliforniai klubja szerint ő volt „az amerikai teremfutball legjobb kapusa”. Itthon egyszer játszott a válogatottban és 33 első osztályú mérkőzésen az Újpest csapatában – nagypályán –, majd 1979 augusztusában, alig huszonhárom évesen, a szabad világba szökött.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Tátrai Annamária: Szerintem a közmunka is megbélyegző

Tóth Ákos

Hatalmas vállalkozás eredményeit tette közzé Tátrai Annamária statisztikus, szociológus a Tárki által jegyzett Társadalmi Riport 2022 című kötetben. A tanulmányában megrajzolta Magyarország szegénységi térképét, s becsléseket tett a szegénységben, illetve a súlyos anyagi nélkülözésben élők arányára az egyes járásokban. Úgy tűnik mintha a kormány lemondott volna a legszegényebb településeken élőkről. A kutatóval beszélgettünk.

Elolvasom
Keresés