Fóti Tamás Bajban az európai oltás, bekeményít a vakcinagyártókkal az EU

Az Európai Unió perekkel fenyegette meg a Covid-vakcinák gyártóit, amennyiben nem teljesítik szerződésbeli kötelezettségeiket. A legpesszimistább kilátás az első negyedévben 60 százalékos csökkenésről szól. Bár az Európai Gyógyszerügynökség, az EMA csak január 29-re ígérte az AstraZeneca készítményének engedélyezését, a cég jelezte, hogy a szállítások kezdetéhez tartja magát, ám akadozások lesznek az első negyedévi ellátásban.

Nem hivatalos magyarázat szerint az AstraZenecának dolgozó francia Novasep egyik belgiumi gyárában fennakadások vannak. Ez minden tagországot egyformán érint, Olaszország például Giuseppe Conte miniszterelnök szerint a belengetett 8 millió helyett csak 3,4 millió dózist kap, amit elfogadhatatlannak nevezett, és ő is jogi lépésekkel fenyegetőzött. Ausztria a februárra előirányzott 650 ezer dózisból csupán 340 ezret kap, míg az áprilisig ígért 2 millió adagból is csupán 509 ezer érkezhet. Ugyanakkor cáfolták az elmúlt napokban elterjedt hírt, hogy az AstraZeneca vakcináját csak 55 éves korig engedélyezik, várható, hogy az EMA jelentősen emel a korhatáron. A BioNTech/Pfizer ugyan növeli a szintén Belgiumban lévő gyára kapacitását, de a bővülés műszaki feltételei az okai annak, hogy átmeneti termeléskieséssel kell számolni.

Az amerikai Johnson&Johnson, amely az AstraZenecához hasonló technológián alapul, februárban nyújtja be engedélyezési kérelmét. A rendkívüli engedélyezéssel (az orosz Szputnyik V) eddig egyedül Magyarország élt. Az EU vezetők kezdik belátni, hogy veszélyben az eredeti cél, hogy nyárig a lakosság 70 százaléka megkapja oltásait. Az Európai Bizottság (EB) mindenesetre magyarázatot vár az AstraZenecától a csúszásra, felmerült a gyanú, hogy a brit-svéd cég esetleg jobb árat kapott másutt és ezért átcsoportosít. Brüsszel szerint ez elfogadhatatlan, annál is inkább, mert már eddig is 100 millió eurót meghaladó összeggel támogatta a vakcina fejlesztését.

Az EU idei első csúcstalálkozóján, a múlt csütörtöki videókonferencián megindult az egymásra mutogatás. Brüsszel az oltási terveket kérte számon a tagországokon, azok az ellátás akadozását bírálták. Ursula Von der Leyen, az EB elnöke és Charles Michel közös javaslata módosít a vírus előfordulása alapján használt megkülönböztetéseken. Az EU-t eddig zöld, narancssárga és piros zónákra osztották fel, ezt most kiegészítik egy vörös besorolással, ahol a legszigorúbb intézkedések lesznek érvényben. Az azonos színű régiókban azonos korlátozásokat javasolnak a tagállamoknak, ami lehetővé teszi a védekezési politikák összehangolását.

Angela Merkel német kancellár azzal fenyegette meg a tagállamokat, hogy amennyiben nem találnak megoldást a külső határok utasforgalmának drasztikus korlátozására, akkor Németország kénytelen lesz önhatalmúlag lezárni határait. Luxemburg arra hívta fel a figyelmet, hogy ez egészségügyi szolgáltatásainak az összeomlásával járna, mert az ágazatban dolgozók 60 százaléka Németországból pendlizik naponta. Alexander de Croo belga kormányfő a halasztható, elsősorban turisztikai célú utazásokat tiltaná be. A csúcs végül egyezségre jutott abban, hogy szigorítanak a külső határok ellenőrzésén, a belső határokat nem zárják le, de csak az indokolt, elsősorban munkajellegű határátlépéseket tűrik.

A déli országok azt javasolják, hogy az oltási igazolvány legyen egyfajta útlevél is, amely könnyítéseket hozhat az idegenforgalomban. A nyári turistaforgalmat akarják ezzel megmenteni. Elsősorban Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő érvelt az oltottság igazolásával adható engedmények mellett, és indulatosan hívta fel a figyelmet a diszkriminációt emlegető tagállamok képmutatására: a koordinált fellépés üres szólamnak bizonyult eddig is, hiszen ahány tagország, annyiféle korlátozás van érvényben, nincs egységes utazási tilalom, különbözőek a kijárási tilalmak, a boltok, szolgáltatások tiltása is eltérő. Az északiak eddig is képviselt álláspontja azonban korainak véli a korlátozások feloldásáról beszélni. Nem lehet tudni, sikerül-e tartani az Európai Bizottság célját, hogy nyárra a lakosság 70 százaléka kapja meg az oltást. Egyelőre csupán abban egyeztek meg, hogy az egységes európai oltási igazolvány hasznos dokumentum, azonban még nem alkalmas útiokmánynak.

A csúcson elhangzott, hogy a tagállamok nem készültek el az oltási tervekkel, nem szervezték meg az oltóanyagok célba juttatását. Az eddigi lassú ütemű oltás csak részben magyarázható a szállítmányok egyenetlenségével, az ellátási zavarokkal. Az eddigi koncepció gyökeres módosítását követelte több tagállam is. Így például Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint már most hozzá kell látni az AstraZeneca oltóanyag szétosztásához, hogy a várt rábólintással egyidőben megkezdhessék az oltásokat.

A fertőzöttség magas számai, és az új brit és dél-afrikai mutációk gyors terjedése Európa-szerte az eddigi intézkedések szigorítását hozta, amit nem mindenütt kísért a lakosság egyetértése. Hollandiában többek közt Hágában, Amszterdamban, Eidnhovenben, Tilburgban rendkívüli állapotot hirdettek, miután vasárnap egy-két ezer fiatal tüntetett a kijárási tilalom ellen. A páratlanul erőszakos rendbontás döbbenetet váltott ki a politikusokból és a közvéleményből is. Egybehangzó vélemények szerint a fiatalokat a szándékos pusztítás vezérelte, és nem vélt polgári jogaikért demonstráltak.

Franciaországban a Covid harmadik hulláma támad, november közepe óta nem látott arányban ugrott meg a kórházban ápolt betegek száma. Németországban tartományonként különböznek a rendszabályok. Thüringiában, ahol a legmagasabb az egy hétre eső új fertőzések száma, már csak húsvét után számolnak az iskolák újranyitásával. Ezzel szemben Szászországban február közepétől búcsút inthetnek az online oktatásnak.

Ausztriában hétfőtől a tömegközlekedésben, boltokban már csak FFP2 maszkot fogadtak el. Néhány üzletlánc ingyen kínálta vásárlóinak. Egyébként a maszk ára nagyot zuhant, míg néhány hónapja a gyógyszertárak még akár 8 eurót is elkértek darabjáért, addig mostanra 59 centért lehet kapni. Thomas Szekeres, az Osztrák Orvosi Kamara elnöke azért emelt szót, hogy vezető politikusok kapják meg az oltást. Mint mondta, amint a betegeket és a 80 éven felülieket beoltották, jöjjenek a politikusok, egyrészt, hogy jó példával járjanak elől, másrészt, mert naponta sok emberrel találkoznak, ők kiemelt veszélyforrások. Az elmúlt napokban több polgármesterről, helyi politikusról derült ki, hogy a rászorultakat megelőzve oltatták be magukat, ami széles körben keltett visszatetszést. A közvélemény nehezen érti azt is, miként lehetséges, hogy az iskolákat ugyan bezárták, de a sípályák nyitva vannak, a felvonók működnek.

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.