Ausztria

Bécs élhető világváros – magyar diákoknak is

Fóti Tamás | 2021.05.26. 09:31

Olvasási idő kb. 9 perc

Az osztrák városok vonzerejére a német nyelvben külön szót is találtak: Deutschenschwemme. Ez annyit tesz, hogy német áradat – korábban csak a turistaparadicsomokat elözönlő németeket értették alatta, mára kizárólag a német diákságra használják. Innsbruck vagy Salzburg olyannyira népszerű, hogy akad olyan szak, ahol öt német diákra jut egy osztrák tanuló. Egyébként a 2018/19-es tanévben Berlinben 191 ezer egyetemi hallgató volt, Münchenben 130 ezer, Hamburgban 110 ezer, Kölnben 100 ezer, míg Bécsben 192 ezer beiratkozottat tartottak számon. Ausztriában 22 állami egyetem, 21 főiskola és 12 magánegyetem működik. Ezek sorában legutóbb a CEU nyitotta meg kapuit.

Bécset tíz éve rendre a világ legélhetőbb városának hozza ki 256 rivális átvilágítása után a nemzetközi rangsort készítő Mercer tanácsadó cég. Ez az élet minőségét elismerő besorolás vonzó a külföldi diákoknak is, hiszen az ő életüket is érintik az elbírálás szempontjai. A kiváló tömegközlekedés – amely ráadásul relatíve olcsó is –, az egész várost behálózó kerékpárutak, a magas színvonalú egészségügy egyaránt szolgálja a tősgyökeres helyieket és az expatokat, azaz a külföldről érkezett, huzamosabb ideig itt lakókat. Említhetjük a páratlan környezeti feltételeket, a zöld Bécs fennmaradását törvény garantálja, amely a város harmadát zölden tartja. A szabadidős programok, a gazdag kulturális választék szintén része a Mercer vizsgálatának.

És természetesen vonzó Bécs az EU-s állampolgárok számára a lényegében ingyenes tanulás miatt is. Ha azonban valaki egy megadott időn belül nem teszi le az esedékes vizsgáit, akkor már számolnia kell büntető tanulmányi díjjal. Az egyetemek két szemeszternyi késedelmet néznek el, aki ezt túllépi, annak szemeszterenként 363 eurója bánja.

Ez a pillanatnyi állás, de az elmúlt években a kormányváltások nyomán változtak az oktatási prioritások is. Többször beharangozták a tandíj bevezetését, hogy aztán visszakozzanak. Tapasztalva az általános elégedetlenséget, visszavonták vagy halasztották. 2013-ban pedig az Alkotmánybíróság ítélete nyomán törölték el a szemeszterenként 363 euró tandíjat (a „büntetés” maradhatott). Most annyit vittek keresztül, hogy a 2000 óta változatlan összeget némileg emelik. (Ha indexálták volna az évi infláció mértékével, akkor a büntetés 363 eurója ma már 500 körüli összegre rúgna.) Harmadik ország állampolgárai számára már vastagabban fog a ceruza, ők egy szemeszterre 700 eurót fizetnek – függetlenül a tanulmányi eredményüktől.

Egy másik szempont, amiért a határon túliak szívesen tanulnak Ausztriában, az az, hogy nincs numerus clausus. Kizárólag a roppant népszerű orvosi karon korlátozták néhány éve a felvehető diákok számát, itt ugyanis átlagosan négyszeres a túljelentkezés. Ezért felvételi vizsgát tartanak, ami azzal az előnnyel is jár, hogy egy gyengébb érettségi nem ássa alá a pályaválasztást, ugyanis annak eredménye nem számít bele a felvételibe. Más szakokon, ahol ismeretlen a felvételi, meglehetősen nehéz vizsgák várnak a diákokra az első évben, ez végzi el a szórást, a következő évet csak azok folytathatják, akik sikeresen abszolválták minden vizsgájukat. Arra is van példa, hogy az alapképzést otthon teljesítik és csak a mester- és doktori programra jelentkeznek.

Az állam próbálkozott keménykedéssel, megelégelve, hogy hiába a nagy számú képzés, a külföldiek tanulmányaik befejeztével tovább álltak, mi több, a hazai diákok jelentős része is elhagyta Ausztriát, így állandó volt az orvoshiány. A jobb jövedelmi viszonyok és munkafeltételek – Németország mellett – Svájc német nyelvterületét is vonzóvá tették az orvosi diplomát szerzetteknek. A diploma-turizmus elé azzal is akadályt gördítettek, hogy csak azokat a külföldi diákokat akarták felvenni, akik hazájukban is sikerrel vették volna az akadályt, csakhogy ezt az Európai Bíróság elkaszálta.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A szétválás lett az ellenzéki csodafegyver az összefogás helyett

Lakner Zoltán

Tíz hónappal a katasztrofális választási vereséget követően az ellenzéki pártok igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy hamarosan készen állnak a tizenhárom hónap múlva esedékes újabb megmérettetésekre. Az előző parlamenti ciklust meghatározó együttműködési törekvésekkel szemben most az önállóság hangsúlyozása áll a középpontban, az eggyel korábbi, 2014-2018 közötti periódushoz hasonlóan. Az eredmények mindegyik esetben ismertek, s mostanra egy minden korábbinál szűkebb ellenzéki szavazói közeg várja pártjaitól a játszmaváltó fordulatot.

Elolvasom

Léggömbfrász – Blinken nem megy Pekingbe

Krajczár Gyula

A nemzetközi közvélemény feszülten várta, hogy öt év szünet után ismét amerikai külügyminiszter utazik Pekingbe. Hát nem utazik. Montana felett ugyanis nagy magasságban haladó, kínaiként és feltételezhetően hírszerzési célúként azonosított ballont, léggömböt fedeztek fel, s Anthony Blinken útját lemondták, illetve elhalasztották. A kínai fél gyorsan reagált, elismerte, hogy az övék a léggömb, de eltévedt meteorológiai célú eszköznek nevezték.

Elolvasom

Vig Dávid: A kormány bírósági csomagja még rosszabb állapotot teremt

Tóth Ákos

A kormány közzétette azokat a javaslatokat, amelyekkel az Európai Unió által meghatározott feltételeknek kíván eleget tenni az igazságszolgáltatás területén. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azt állítja, hogy ez a csomag messze nem tesz eleget az EU elvárásainak, pedig azok világosan kijelölik azt az utat, amelyen vissza lehet térni a független igazságszolgálatáshoz. Vig Dáviddal, az Amnesty International Magyarország igazgatójával beszélgettünk.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

EU-Ukrajna csúcstalálkozó: örömóda helyett légiriadó

Fóti Tamás

Az EU-Ukrajna kétnapos csúcstalálkozó nem a kijevi reményekkel ért véget: a zárónyilatkozat homályos ígérete a csatlakozási tárgyalások kezdetéről csalódást kelt az ukrán politikusokban és a közvéleményben. Ugyanakkor az uniós vezetők a szolidaritás jegyében további konkrét támogatásokat jelentettek be.

Elolvasom

Grósz Károly, az elfeledett utód

Lakner Zoltán

A Grósz Károlyról szóló könyvén dolgozó Medgyesi Konstantin történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatója és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa e munka leágazásaként külön könyvben tárja az olvasók elé Kádár János 1988-as menesztésének és Grósz hatalomra kerülésének hátterét. Apagyilkosság című kötetét az Open Books adta ki tavaly év végén, mi pedig arról beszélgettünk vele, miben állt Kádár és Grósz politikusi képessége, s miért csúszott ki mégis a kezükből a hatalom.

Elolvasom
Keresés