Bérlakásprogramot és konzultációt sürgetnek

Újabb levélben fordult Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez azt sürgetve, hogy azonnal vonják be a települések érdekvédelmi szövetségeit az EU helyreállítási alapjának fölhasználására vonatkozó terv kidolgozásába, amely a jelenleg ismert formájában nem felel meg a célnak. A MÖSZ konkrét javaslatokat is tesz, ezek közt például egy nemzeti bérlakásprogram kidolgozását javasolja.

2020. júliusában az EU-csúcson megállapodás született a 2021-27-es uniós költségvetésről és a Next Generation EU-ról (NGEU), amellyel az EU a Covid válságra reagál. Utóbbin belül a legfontosabb elem az úgynevezett Recovery and Resilience Facility (RRF, vagyis Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz), amely 360 milliárd euró kölcsönt és 312,5 milliárd eurónyi támogatást tartalmaz.

A szabályozás szerint 2021. április 30-a a határideje annak, hogy az uniós országok megküldjék az Európai Bizottságnak a nemzeti reformprogramjukat, és ezzel egy dokumentumban a helyreállítási és rugalmassági tervüket úgy, hogy az abban foglaltakat 2026-ig meg is kell valósítani. A terveknek reagálniuk kell az Európai Tanács által elfogadott országspecifikus ajánlásokra, továbbá az éghajlat-változással kapcsolatos kiadásoknak legalább 37, a digitális átmenetre vonatkozó kiadásoknak pedig legalább 20 százalékos súlyt kell elérniük.

Magyarországon 2020. decemberében jelent meg az első hír a tervekről, egy mindössze 12,5 oldalas általános szöveg formájában. Azóta ezt némileg részletesebb program-töredékek követték. A településeket azonban, hiába fogalmazott meg ezzel kapcsolatban több levelet is Gémesi Györgya kormánynak – nem vonták be az egyeztetésbe.

Most egy újabb levél született, amelyben egyebek mellett az áll, hogy a települések bevonása kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy az EU által finanszírozott helyreállítás valóban sikeres legyen, hiszen az érdemi konzultáció egyben feltétele is a Magyarországnak járó helyreállítási források kifizetésének. A levél fölhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország a reformprogram nyilvánossága és az önkormányzatokkal való konzultációk tekintetében az EU-n belül a legrosszabb példát mutatja: kevesebb, mint egy hónappal az Európai Bizottsághoz való beadás végső határideje előtt a terv részletes anyaga továbbra sem publikus, és a MÖSZ szerint semmi jele nincs annak, hogy ez megváltozna.

Ugyanakkor az eddig nyilvánosságra került anyagokból a MÖSZ arra a következtetésre jutott, hogy azokból hiányzik egy átfogó, a Covid utáni újjáépítésre vonatkozó vízió. Ehelyett hagyományos szempontok mentén, az akut problémák között önkényesen szelektálva, intézményi és politikai érdekekre koncentrálva folyt a tervezés.

A MÖSZ tehát azonnali konzultációt sürget, miután álláspontja szerint ma már csak az lehet a kérdés, hogy lehet-e még érdemben kiegészíteni, módosítani a programot a hátralévő kevesebb, mint egy hónap folyamán, számításba véve a teljes program ismeretének hiányát is. Erre a szövetség szerint több megoldás kínálkozik. Az első, hogy ha a tervezési dokumentum azonnali publikálása mellett lehetőséget biztosítana kormány arra, hogy az önkormányzati szakmai és érdekvédelmi szövetségek vezetői, szakértői, valamint a kormány munkaanyagán dolgozó szakértők és döntéshozók között több fordulós egyeztetés történne. Egy további lehetőséget jelenthet, hogy a programba illeszkedő konkrét beruházásokat most nem rögzítik, hanem azokat április 30. után térségi egyeztetésre küldik.

A MÖSZ ugyanakkor nem érkezne üres kézzel az egyeztetésekre, kidolgozta a tartalmi javaslatait is, amelyek nagy vonalakban a következők:

  • El kell indítani egy átfogó épület-energetikai, energiahatékonysági programot, amelynek elsősorban a térségi központokra, a városokra kell koncentrálnia.
  • Meg kell valósítani az egészségügy és az oktatás szükséges szakági fejlesztéseit, méghozzá kistérségi szinten meghatározva, s ugyanígy, kistérségi alapon kell feltárni a vízgazdálkodási, csatorna-ellátottsági, víziközmű szolgáltatási problémákat is.
  • Javítani kell a közterületeket, és ezzel összefüggésben az aktív mobilitási formákat támogatni.
  • Bővíteni kell a parkokat és a városi erdőket.
  • Nemzeti bérlakásprogramot kell kialakítani, megfizethető lakásfejlesztéseket végrehajtani, közösségi kezdeményezésekre alapozva.
  • Komplex élelmiszer-ellátási programot megvalósítani, amely a város és a vidék kapcsolatának erősítését szolgálja.
  • Helyi programokat támogatni a gazdaság beindítására.

A magyar kormány márciusban, az utolsó pillanatban – több önkormányzati és érdekképviseleti vezető megszólalását követően – ébredt rá arra, hogy az önkormányzatokkal folytatott konzultációk teljes hiánya veszélyeztetheti a magyar reformprogram EU-s jóváhagyását.

Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament részéről érezhető erőteljes nyomás hatására az elkövetkező hetekben egy utolsó lehetőség nyílhat a reformprogrammal kapcsolatos nemzeti-helyi konzultációkra.

Végül megoldási alternatíva lehet, ha az RRF források egy része közvetlenül megnyílna a helyi önkormányzatok számára, hogy maguk dönthessék el, a helyi szükségletek és realitások ismeretében, kistérségi koordinációban tervezve, hogy milyen fejlesztéseket lehet a legcélszerűbben megvalósítani.

Tisztelt Olvasónk!

Ön az elmúlt percekben a Jelen cikkét olvasta. Köszönjük érdeklődését!
Ha tetszett, olvassa el a többi cikkünket is, amelyek előfizetéssel érhetők el.