Bottal üthetjük a közvagyon nyomát, új 89-re lesz szükség

Lakner Zoltán | 2021.05.08. 06:53

Olvasási idő kb. 11 perc

Alkotmányos puccsot, vele szemben pedig a jogállami forradalom szükségességét emlegették a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) Helsinki Hangadó című beszélgetéssorozatának április 23-i résztvevői, amikor az egyetemek és más közintézmények, valamint jelentős mennyiségű közvagyon alapítványi kiszervezését elemezték. A kollégánk, Ónody-Molnár Dóra által moderált online esemény három jogász vendége, Vincze Orsolya (K-Monitor), Ligeti Miklós (Transparency International) és Tóth Balázs (MHB) egyetértettek abban, hogy az állam maga vágja el az ellenőrzés és számonkérés szálait, s a kihelyezett közvagyont a jelenlegi jogszabályok körülményei között lehetetlen visszaszerezni az alapítványoktól.

Létezik egy szép magyar kifejezés, a „kiszerződés” arra az esetre, amikor az állam vagy egy önkormányzat konkrét feladat ellátására szerződik magánszervezettel, például egy alapítvánnyal. Mint a konstrukció neve is mutatja, ennek alapja egy szerződés, amelyben meghatározzák, mely tevékenységek ellátásáról volna szó, s ez milyen források felhasználásával, mennyi ideig, milyen színvonalon történik. A cél, hogy jól járjon mindenki: az államnak/önkormányzatnak nem magának kell felépítenie egy speciális ellátórendszert, az adott területen járatos magánszervezet pedig megbízáshoz és forráshoz jut, amelyből finanszírozza működését, fizeti alkalmazottait és akár profitot is termelhet.

A kiszerződés példája is elhangzott a Helsinki Hangadón, arra vonatkozóan, hogy önmagában természetesen nem ördögtől való és nem is túl szokatlan a közfeladatok ellátásának magánkézbe adása. Miként az sem, hogy ilyenkor az állam a szóban forgó funkció ellátásához szükséges forrásokat is a közfeladat ellátására vállalkozó magánszolgáltató rendelkezésére bocsátja.

Csakhogy az új közalapítványi rendszer esetében nem erről van szó.

Jelen esetben közintézmények sokaságának, mostanra több mint harmincnak a sorsa fordult úgy, hogy kikerülnek az állami hatáskörből. „Magánosításnak” azonban nehéz volna nevezni azt a folyamatot, amelynek során az állam maga hoz létre közvagyonnal felszerelt alapítványokat, amelyeknek kuratóriumait szintén a kormány nevezi ki. Mégpedig politikai szempontok alapján: Orbán Viktor április 30-i rádiószereplése alkalmával azt mondta, nem támogathat „internacionalista-globalista” kurátorokat, azoknak a nemzeti szuverenitás híveinek kell lenni – vagyis, a kormányfőt magyarra fordítva, a kormány embereinek.

Mindezek után, egy váratlan fordulattal, az állam átadja az összes alapítói jogot a kuratóriumoknak, beleértve a megüresedő kuratóriumi helyek betöltését is. Az állam tehát úgy döntött, hogy a saját maga által átadott közfeladatok és közvagyon felett örökre elveszíti az ellenőrzést, miközben a jelenlegi kormány kinevezettjei a posztjukon maradnak, bárhogy fordul is a jövőben a választásokon kifejezett közakarat. Ennyiből, hívta fel a figyelmet Tóth Balázs, nem csak közpénz- hanem demokrácia-problémáról is beszélhetünk: a jelenlegi kormánytöbbség ugyanis ciklusokra előre köti meg más kormánytöbbségek kezét.

A Helsinki Hangadó résztvevői szerint a „közérdekű vagyonkezelő alapítvány” azért nyerő formula a jogi barkácsolásban, mert lehetővé teszi a közfeladat és a közvagyon odatelepítését, ám a magánalapítvány tevékenysége államilag nem kontrollálható. Ha átlátjuk is – például közérdekű adatigénylés révén –, mi történik az egykorvolt közpénzekkel, ezt befolyásolni lehetetlen lesz. Az államtól elvágott alapítványok konstrukciója ily módon trükkösebb a korábban botrányt kavart nemzeti banki alapítványokénál, amelyek esetében hosszas jogi procedúra után mégiscsak kimondták, hogy igenis közpénzt kezelnek, amelyre bizonyos átláthatósági elvárások vonatkoznak. Más kérdés – tette hozzá Ligeti Miklós –, hogy ettől még a pénz felelős felhasználására nem sikerült rászorítani a Matolcsy-féle jegybankot.

Ezeknek a valójában sem nem magán-, sem nem alapítványoknak a létrehozása Tóth Balázs szerint alkotmányos puccs, a(z egykorvolt) jogállami rendszer meghekkelése, és hozzáteszi, hogy már az átadott feladatok visszaszerzéséhez is kétharmados parlamenti többségre lesz szükség. E kiszervezhető feladatok köre meghökkentően széles: nevelés, oktatás, tehetséggondozás, felsőoktatás, tudományos tevékenység, alapkutatás, alkalmazott kutatás, egészségügy, karitatív tevékenységek, szociális ellátás, gyermekvédelem, kulturális tevékenységek, amatőr és ifjúsági sport, nemzeti kultúra megőrzése, hagyományok ápolása, egyházak tevékenységének segítése, környezet- és klímavédelem. Potenciálisan kifuthat akár oda is a mostani folyamat, hogy az összes, a – még csak nem is teljes körű – felsoroláshoz tartozó tevékenységet kiszervezzék. Vince Orsolya ezt kommentálva mondta, hogy egy párhuzamos NER-állam kiépülésére ad módot a mostani törvényi változás.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A törpe minoritás óriása

Révész Sándor

Mi már a haladár Adytól vélünk tudni Magyarország „ázsiai állapotairól”, holott ezt a szóképet a régen elfelejtett „ókonzervatív fekete báró”, Sennyei Pál vitte bele a köztudatba. Amikor a 48-as és a 67-es alapon állók harcáról szólt a politikai élet, egy maroknyi konzervatív arisztokrata 47-es alapon képzelte el Magyarország modernizálását. A lehetetlen küldetés donkihótéi közül magasodott ki Sennyei Pál.

Elolvasom

A gyűlöletkeltő propaganda ellenére nőtt az LMBTQ emberek elfogadása

Petike Áron

Egyre többen merik felvállalni meleg és transznemű identitásukat Magyarországon, és velük kapcsolatban a társadalmi elfogadottság is növekvőben van a Medián tavaly decemberben végzett felmérése szerint. A 2022. áprilisi népszavazási kampány meleg- és transzellenes propagandája, valamint a kormány manipulatív kérdéseire leadott több mint három és fél millió támogató válasz (nem szavazat) ellenére a magyar társadalom jelentős része számára a melegek társadalmi jelenléte és elfogadása a hétköznapok részévé vált.

Elolvasom

Isteni San Diego

Hegyi Iván

Szép telei voltak Tóth Zoltánnak a 2010-es években. A San Diego Sockers 2011 februárjában visszavonultatta 1-es számú mezét, majd 2014 januárjában beválasztották az Indoor Soccer Hall of Fame-be. Kaliforniai klubja szerint ő volt „az amerikai teremfutball legjobb kapusa”. Itthon egyszer játszott a válogatottban és 33 első osztályú mérkőzésen az Újpest csapatában – nagypályán –, majd 1979 augusztusában, alig huszonhárom évesen, a szabad világba szökött.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Tátrai Annamária: Szerintem a közmunka is megbélyegző

Tóth Ákos

Hatalmas vállalkozás eredményeit tette közzé Tátrai Annamária statisztikus, szociológus a Tárki által jegyzett Társadalmi Riport 2022 című kötetben. A tanulmányában megrajzolta Magyarország szegénységi térképét, s becsléseket tett a szegénységben, illetve a súlyos anyagi nélkülözésben élők arányára az egyes járásokban. Úgy tűnik mintha a kormány lemondott volna a legszegényebb településeken élőkről. A kutatóval beszélgettünk.

Elolvasom
Keresés