Brexit: vissza a jövőbe?

Az óév utolsó napjával, londoni idő szerint 2020. december 31-én este 11 órakor véget ért az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépését követő átmeneti időszak. Több mint négy évtized után a britek ismét kívülről méregethetik az európai integrációt. A brit-európai viszony megnyugtató és hosszútávú rendezésétől azonban még távol állunk, ahogyan az sem világos, milyen helyet foglalhat el az új, „független” Nagy-Britannia a globális politika és gazdaság térképén.

A brit államapparátus, ideértve a kormányt, a parlamentet, a köztisztviselőket, sőt, magát az uralkodót is, nem csak a koronavírus miatti szigorú korlátozások miatt nem élvezhette gondtalanul az évvégi ünnepi időszakot. Miután december 24-én az európai és a brit tárgyalódelegációk megegyeztek a két fél közötti kapcsolatrendszert szabályozó megállapodásról, a brit parlament alsó- és felsőháza december 30-i rendkívüli ülésén áldását adta az ezerkétszáz oldalas szövegre, II. Erzsébet pedig kiváló szilveszteri programként ellenjegyezte azt Windsorban.

A brit és az európai politika lelkesen vagy sajnálkozva kommentálta az eseményt, hangsúlyozva annak történelmi jelentőségét, hogy négy és fél évvel a Brexit-népszavazást követően immár nemcsak jogilag, de a gyakorlatban is megvalósult az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból. Brit részről a kormányzó konzervatív párt keménymagja valószínűleg legszívesebben felhúzta volna a horgonyt is, hogy a szigetország távolabb ússzon a kontinenstől, biztos, ami biztos. Boris Johnson miniszterelnök új fejezet megnyitását ünnepelte Nagy-Britannia történetében, azért hozzátéve, hogy a sorsát a saját kezébe visszavett ország legfontosabb szövetségese az EU marad.

Elvarratlan szálak bőven maradtak még. A most életbe lépett megállapodással az Egyesült Királyság szinte teljesen visszatért az 1973-as csatlakozása előtti állapothoz, lényegében csak az áruk vámok és mennyiségi korlátozások nélküli áramlását tartotta meg uniós tagságából. A teljesség kedvéért megemlítendő, hogy az Európai Atomenergia Közösségben, az Euratomban és az EU Föld-megfigyelési Programjában, a Kopernikuszban sem szűnik meg a brit tagság, de a közvélemény és a gazdasági szereplők figyelme okkal koncentrálódott a kétoldalú kereskedelem kérdéseire. A brit áruk továbbra is eljuthatnak az európai piacra és viszont, ez számos kisebb és nagyobb vállalatot megkönnyebbüléssel tölt el.

A nem túl ambiciózus szabadkereskedelmi megállapodás azonban nem jelenti azt, hogy az áruk szabad áramlása továbbra is biztosított marad a Csatorna két partja között. Bár vámot nem kell fizetni, a szállítók nem surranhatnak át a határon a korábban megszokott módon, szinte észrevétlenül, hiszen a vámhatár átlépése zéró tarifákkal együtt is jelentős ellenőrzést és adminisztrációt követel meg. Mindenesetre a brit szupermarketek brie, camembert és ami még fontosabb, zöldség-gyümölcs ellátása úgy tűnik, szinte zavartalanul folytatódhat. A szolgáltatószektor, különösen is az európai pénzpiacot meghatározó londoni City még nem nyugodhat meg teljesen, az árukra alkalmazott korlátlanság ugyanis aligha fog vonatkozni rá.

Ezzel kapcsolatban a „Szentesti Egyezmény” kevés konkrétumot tartalmaz, a pénzügyi szektorra vonatkozó szabályokat pedig eleve külön megállapodás hivatott szabályozni, így ezen a területen további egyeztetésekre lesz szükség. Az bűnüldözési együttműködés lényegi elemeit igyekeztek átmenteni a felek, de az Egyesült Királyság így is elhagyja az Europolt, és az európai elfogatóparancs sem lesz érvényes a szigetországban. Az európai-brit megállapodás nem csak a szerződő felek között növeli a politikai-gazdasági-kulturális távolságot, de azokat az Egyesült Királyságon belüli törésvonalakat is tovább mélyítheti, amelyeket már a Brexit-népszavazás felszínre hozott. Az egyik ilyen a fiatalabb és az idősebb korosztályok között tátong.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!