Brexit: vissza a jövőbe?

Szabó Barnabás | 2021.01.07. 16:00

Olvasási idő kb. 9 perc

A brit államapparátus, ideértve a kormányt, a parlamentet, a köztisztviselőket, sőt, magát az uralkodót is, nem csak a koronavírus miatti szigorú korlátozások miatt nem élvezhette gondtalanul az évvégi ünnepi időszakot. Miután december 24-én az európai és a brit tárgyalódelegációk megegyeztek a két fél közötti kapcsolatrendszert szabályozó megállapodásról, a brit parlament alsó- és felsőháza december 30-i rendkívüli ülésén áldását adta az ezerkétszáz oldalas szövegre, II. Erzsébet pedig kiváló szilveszteri programként ellenjegyezte azt Windsorban.

A brit és az európai politika lelkesen vagy sajnálkozva kommentálta az eseményt, hangsúlyozva annak történelmi jelentőségét, hogy négy és fél évvel a Brexit-népszavazást követően immár nemcsak jogilag, de a gyakorlatban is megvalósult az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból. Brit részről a kormányzó konzervatív párt keménymagja valószínűleg legszívesebben felhúzta volna a horgonyt is, hogy a szigetország távolabb ússzon a kontinenstől, biztos, ami biztos. Boris Johnson miniszterelnök új fejezet megnyitását ünnepelte Nagy-Britannia történetében, azért hozzátéve, hogy a sorsát a saját kezébe visszavett ország legfontosabb szövetségese az EU marad.

Elvarratlan szálak bőven maradtak még. A most életbe lépett megállapodással az Egyesült Királyság szinte teljesen visszatért az 1973-as csatlakozása előtti állapothoz, lényegében csak az áruk vámok és mennyiségi korlátozások nélküli áramlását tartotta meg uniós tagságából. A teljesség kedvéért megemlítendő, hogy az Európai Atomenergia Közösségben, az Euratomban és az EU Föld-megfigyelési Programjában, a Kopernikuszban sem szűnik meg a brit tagság, de a közvélemény és a gazdasági szereplők figyelme okkal koncentrálódott a kétoldalú kereskedelem kérdéseire. A brit áruk továbbra is eljuthatnak az európai piacra és viszont, ez számos kisebb és nagyobb vállalatot megkönnyebbüléssel tölt el.

A nem túl ambiciózus szabadkereskedelmi megállapodás azonban nem jelenti azt, hogy az áruk szabad áramlása továbbra is biztosított marad a Csatorna két partja között. Bár vámot nem kell fizetni, a szállítók nem surranhatnak át a határon a korábban megszokott módon, szinte észrevétlenül, hiszen a vámhatár átlépése zéró tarifákkal együtt is jelentős ellenőrzést és adminisztrációt követel meg. Mindenesetre a brit szupermarketek brie, camembert és ami még fontosabb, zöldség-gyümölcs ellátása úgy tűnik, szinte zavartalanul folytatódhat. A szolgáltatószektor, különösen is az európai pénzpiacot meghatározó londoni City még nem nyugodhat meg teljesen, az árukra alkalmazott korlátlanság ugyanis aligha fog vonatkozni rá.

Ezzel kapcsolatban a „Szentesti Egyezmény” kevés konkrétumot tartalmaz, a pénzügyi szektorra vonatkozó szabályokat pedig eleve külön megállapodás hivatott szabályozni, így ezen a területen további egyeztetésekre lesz szükség. Az bűnüldözési együttműködés lényegi elemeit igyekeztek átmenteni a felek, de az Egyesült Királyság így is elhagyja az Europolt, és az európai elfogatóparancs sem lesz érvényes a szigetországban. Az európai-brit megállapodás nem csak a szerződő felek között növeli a politikai-gazdasági-kulturális távolságot, de azokat az Egyesült Királyságon belüli törésvonalakat is tovább mélyítheti, amelyeket már a Brexit-népszavazás felszínre hozott. Az egyik ilyen a fiatalabb és az idősebb korosztályok között tátong.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A szétválás lett az ellenzéki csodafegyver az összefogás helyett

Lakner Zoltán

Tíz hónappal a katasztrofális választási vereséget követően az ellenzéki pártok igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy hamarosan készen állnak a tizenhárom hónap múlva esedékes újabb megmérettetésekre. Az előző parlamenti ciklust meghatározó együttműködési törekvésekkel szemben most az önállóság hangsúlyozása áll a középpontban, az eggyel korábbi, 2014-2018 közötti periódushoz hasonlóan. Az eredmények mindegyik esetben ismertek, s mostanra egy minden korábbinál szűkebb ellenzéki szavazói közeg várja pártjaitól a játszmaváltó fordulatot.

Elolvasom

Léggömbfrász – Blinken nem megy Pekingbe

Krajczár Gyula

A nemzetközi közvélemény feszülten várta, hogy öt év szünet után ismét amerikai külügyminiszter utazik Pekingbe. Hát nem utazik. Montana felett ugyanis nagy magasságban haladó, kínaiként és feltételezhetően hírszerzési célúként azonosított ballont, léggömböt fedeztek fel, s Anthony Blinken útját lemondták, illetve elhalasztották. A kínai fél gyorsan reagált, elismerte, hogy az övék a léggömb, de eltévedt meteorológiai célú eszköznek nevezték.

Elolvasom

Vig Dávid: A kormány bírósági csomagja még rosszabb állapotot teremt

Tóth Ákos

A kormány közzétette azokat a javaslatokat, amelyekkel az Európai Unió által meghatározott feltételeknek kíván eleget tenni az igazságszolgáltatás területén. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azt állítja, hogy ez a csomag messze nem tesz eleget az EU elvárásainak, pedig azok világosan kijelölik azt az utat, amelyen vissza lehet térni a független igazságszolgálatáshoz. Vig Dáviddal, az Amnesty International Magyarország igazgatójával beszélgettünk.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

EU-Ukrajna csúcstalálkozó: örömóda helyett légiriadó

Fóti Tamás

Az EU-Ukrajna kétnapos csúcstalálkozó nem a kijevi reményekkel ért véget: a zárónyilatkozat homályos ígérete a csatlakozási tárgyalások kezdetéről csalódást kelt az ukrán politikusokban és a közvéleményben. Ugyanakkor az uniós vezetők a szolidaritás jegyében további konkrét támogatásokat jelentettek be.

Elolvasom

Grósz Károly, az elfeledett utód

Lakner Zoltán

A Grósz Károlyról szóló könyvén dolgozó Medgyesi Konstantin történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatója és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa e munka leágazásaként külön könyvben tárja az olvasók elé Kádár János 1988-as menesztésének és Grósz hatalomra kerülésének hátterét. Apagyilkosság című kötetét az Open Books adta ki tavaly év végén, mi pedig arról beszélgettünk vele, miben állt Kádár és Grósz politikusi képessége, s miért csúszott ki mégis a kezükből a hatalom.

Elolvasom
Keresés