Tóth Ákos Brutális adatok érkeztek a szegénységről

Bár elmondható, hogy a magyar háztartások jövedelme folyamatosan növekszik, egy most közzétett adatsorból világosan látszik, hogy a szegénységben hagyottak sorsa egyre rosszabb, egyre kiszámíthatatlanabb, s szinte fölfoghatatlan, hogy az érintettek hogyan és miből élnek. Ezekről a tömegekről a kormány szemmel láthatóan lemondott.

Egészen brutális adatsort tett közzé a KSH, amely a szegénység mélyülését jelzi. Azt, hogy ha valaki szegény, akkor nagy valószínűséggel abból az élethelyzetből, hiába ígért az Orbán-kormány fűt-fát, valamint azt, hogy senkit nem hagynak az út szélén, soha nem is lesz képes kitörni. A KSH adatsora, a relatív szegénységi rés egészen pontosan azt mutatja meg, hogy százalékban kifejezve mekkora a különbség a szegénységi küszöbön élők nettó jövedelme, illetve a szegénységi küszöb alatt élők nettó átlagjövedelme között. Minél nagyobb ez a százalékos arány, annál kisebb az esélye annak, hogy valaki kitörjön a szegénység ördögi köréből. Márpedig az arányszámok mellbevágóak: míg 2010-ben 18,2 százalékos volt a relatív szegénységi rés, addig 2019-ben 36,3 százalékos. Ezen belül is döbbenetesen magas a gyerekek körében, ahol a 2010-es 18,6 százalék helyett most 47,6 százalékot rögzített a statisztikai hivatal, és brutális a változás a 65 év feletti férfiak és nők esetében is: előzőeknél a 2010-es 9,5 százalékos adat 2019-re 35,8 százalékra, míg utóbbiaknál 11,1-ről 40 százalékra növekedett. Vagyis a két legsérülékenyebb csoportban, a gyerekeknél és a nyugdíjasoknál kimagaslóan magas ez az arányszám.

Ahhoz, hogy ennek mélységét megértsük, érdemes kezdetben abból kiindulni, hogy milyen is a magyarországi háztartások életszínvonala. Az erre vonatkozó legfrissebb adatok a 2019-es helyzetet mutatják be, s azok alapján megállapítható, hogy 2019-ben folytatódott – s valóban töretlen folyamatról van szó – a magyarországi háztartások jövedelmi helyzetének javulása. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 2 millió 6 ezer forint volt, 10,5 százalékkal magasabb, mint az előző évben. A háztartások egy főre jutó éves rendelkezésre álló nettó jövedelme 12,5 százalékos növekedés mellett 1 millió 611 ezer forintot tett ki. A reáljövedelem 8,8 százalékkal nőtt 2018-hoz képest. A KSH összefoglalója szerint 2019-ben a háztartások fogyasztása értékében és volumenében minden fogyasztási csoportban bővült. Az egy főre jutó összes személyes célú kiadás 1 millió 332 ezer forint volt, folyó áron 8,9, reálértéken pedig 5,3 százalékkal haladta meg az előző évit.

2019-ben a teljes népesség 17,7 százalékát, 1 millió 695 ezer embert érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, 118 ezerrel kevesebbet, mint 2018-ban. A jövedelmi szegénységi arány 12,4 százalékról 12,2 százalékra mérséklődött – a jövedelmi szegénység azt az állapotot jelenti, amikor a család nettó jövedelme nem éri el a medián jövedelem 60 százalékát. A súlyos anyagi depriváció 8,7 százalékról 8,0 százalékra mérséklődött, ami azt jelenti, hogy ennyien élnek úgy, hogy a meghatározott kilenc fogyasztási tételből – ezek között szerepel a fűtés vagy az egyhetes nyaralás lehetősége – legalább négyről anyagi okok miatt kényszerülnek lemondani. 350 ezer ember, vagyis a népesség 3,6 százaléka élt úgynevezett munkaszegény háztartásban – ez alatt a hivatalos statisztikák azt értik, hogy a háztartás munkaképes korú tagjai a lehetséges munkaidejüknek csak kevesebb mint az ötödét töltik munkavégzéssel.

Összességében tehát megállapítható, hogy – 2019-ig legalábbis – mindenkinek jobb lett egy kicsit, ami valóban komoly fegyvertény, és ez a javuló tendencia följebb húzta a szegénységi küszöböt is. Ez alatt az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem mediánjának 60 százalékát értjük vásárlóerő-paritáson, euróban és nemzeti valutában kifejezve. Ez 2019-ben havi 105 259 forint volt. Vagyis akiknek a jövedelme nem éri el ezt az összeget, hivatalosan és statisztikai alapon is szegénynek minősülnek. Ehhez mérten válik érthetővé az a döbbenetes adat, hogy a szegénységi rés – megismételjük: ez azt mutatja, mekkora a különbség a szegénységi küszöbön élők nettó jövedelme, illetve a szegénységi küszöb alatt élők nettó átlagjövedelme között – 36,3 százalékos mértéke. Ez a 105 259 forinthoz képest 67 ezer 50 forintot jelent.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egyéves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!