Brutális adatok érkeztek a szegénységről

Tóth Ákos | 2021.07.23. 06:44

Olvasási idő kb. 12 perc

Egészen brutális adatsort tett közzé a KSH, amely a szegénység mélyülését jelzi. Azt, hogy ha valaki szegény, akkor nagy valószínűséggel abból az élethelyzetből, hiába ígért az Orbán-kormány fűt-fát, valamint azt, hogy senkit nem hagynak az út szélén, soha nem is lesz képes kitörni. A KSH adatsora, a relatív szegénységi rés egészen pontosan azt mutatja meg, hogy százalékban kifejezve mekkora a különbség a szegénységi küszöbön élők nettó jövedelme, illetve a szegénységi küszöb alatt élők nettó átlagjövedelme között. Minél nagyobb ez a százalékos arány, annál kisebb az esélye annak, hogy valaki kitörjön a szegénység ördögi köréből. Márpedig az arányszámok mellbevágóak: míg 2010-ben 18,2 százalékos volt a relatív szegénységi rés, addig 2019-ben 36,3 százalékos. Ezen belül is döbbenetesen magas a gyerekek körében, ahol a 2010-es 18,6 százalék helyett most 47,6 százalékot rögzített a statisztikai hivatal, és brutális a változás a 65 év feletti férfiak és nők esetében is: előzőeknél a 2010-es 9,5 százalékos adat 2019-re 35,8 százalékra, míg utóbbiaknál 11,1-ről 40 százalékra növekedett. Vagyis a két legsérülékenyebb csoportban, a gyerekeknél és a nyugdíjasoknál kimagaslóan magas ez az arányszám.

Ahhoz, hogy ennek mélységét megértsük, érdemes kezdetben abból kiindulni, hogy milyen is a magyarországi háztartások életszínvonala. Az erre vonatkozó legfrissebb adatok a 2019-es helyzetet mutatják be, s azok alapján megállapítható, hogy 2019-ben folytatódott – s valóban töretlen folyamatról van szó – a magyarországi háztartások jövedelmi helyzetének javulása. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 2 millió 6 ezer forint volt, 10,5 százalékkal magasabb, mint az előző évben. A háztartások egy főre jutó éves rendelkezésre álló nettó jövedelme 12,5 százalékos növekedés mellett 1 millió 611 ezer forintot tett ki. A reáljövedelem 8,8 százalékkal nőtt 2018-hoz képest. A KSH összefoglalója szerint 2019-ben a háztartások fogyasztása értékében és volumenében minden fogyasztási csoportban bővült. Az egy főre jutó összes személyes célú kiadás 1 millió 332 ezer forint volt, folyó áron 8,9, reálértéken pedig 5,3 százalékkal haladta meg az előző évit.

2019-ben a teljes népesség 17,7 százalékát, 1 millió 695 ezer embert érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, 118 ezerrel kevesebbet, mint 2018-ban. A jövedelmi szegénységi arány 12,4 százalékról 12,2 százalékra mérséklődött – a jövedelmi szegénység azt az állapotot jelenti, amikor a család nettó jövedelme nem éri el a medián jövedelem 60 százalékát. A súlyos anyagi depriváció 8,7 százalékról 8,0 százalékra mérséklődött, ami azt jelenti, hogy ennyien élnek úgy, hogy a meghatározott kilenc fogyasztási tételből – ezek között szerepel a fűtés vagy az egyhetes nyaralás lehetősége – legalább négyről anyagi okok miatt kényszerülnek lemondani. 350 ezer ember, vagyis a népesség 3,6 százaléka élt úgynevezett munkaszegény háztartásban – ez alatt a hivatalos statisztikák azt értik, hogy a háztartás munkaképes korú tagjai a lehetséges munkaidejüknek csak kevesebb mint az ötödét töltik munkavégzéssel.

Összességében tehát megállapítható, hogy – 2019-ig legalábbis – mindenkinek jobb lett egy kicsit, ami valóban komoly fegyvertény, és ez a javuló tendencia följebb húzta a szegénységi küszöböt is. Ez alatt az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem mediánjának 60 százalékát értjük vásárlóerő-paritáson, euróban és nemzeti valutában kifejezve. Ez 2019-ben havi 105 259 forint volt. Vagyis akiknek a jövedelme nem éri el ezt az összeget, hivatalosan és statisztikai alapon is szegénynek minősülnek. Ehhez mérten válik érthetővé az a döbbenetes adat, hogy a szegénységi rés – megismételjük: ez azt mutatja, mekkora a különbség a szegénységi küszöbön élők nettó jövedelme, illetve a szegénységi küszöb alatt élők nettó átlagjövedelme között – 36,3 százalékos mértéke. Ez a 105 259 forinthoz képest 67 ezer 50 forintot jelent.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A szétválás lett az ellenzéki csodafegyver az összefogás helyett

Lakner Zoltán

Tíz hónappal a katasztrofális választási vereséget követően az ellenzéki pártok igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy hamarosan készen állnak a tizenhárom hónap múlva esedékes újabb megmérettetésekre. Az előző parlamenti ciklust meghatározó együttműködési törekvésekkel szemben most az önállóság hangsúlyozása áll a középpontban, az eggyel korábbi, 2014-2018 közötti periódushoz hasonlóan. Az eredmények mindegyik esetben ismertek, s mostanra egy minden korábbinál szűkebb ellenzéki szavazói közeg várja pártjaitól a játszmaváltó fordulatot.

Elolvasom

Léggömbfrász – Blinken nem megy Pekingbe

Krajczár Gyula

A nemzetközi közvélemény feszülten várta, hogy öt év szünet után ismét amerikai külügyminiszter utazik Pekingbe. Hát nem utazik. Montana felett ugyanis nagy magasságban haladó, kínaiként és feltételezhetően hírszerzési célúként azonosított ballont, léggömböt fedeztek fel, s Anthony Blinken útját lemondták, illetve elhalasztották. A kínai fél gyorsan reagált, elismerte, hogy az övék a léggömb, de eltévedt meteorológiai célú eszköznek nevezték.

Elolvasom

Vig Dávid: A kormány bírósági csomagja még rosszabb állapotot teremt

Tóth Ákos

A kormány közzétette azokat a javaslatokat, amelyekkel az Európai Unió által meghatározott feltételeknek kíván eleget tenni az igazságszolgáltatás területén. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azt állítja, hogy ez a csomag messze nem tesz eleget az EU elvárásainak, pedig azok világosan kijelölik azt az utat, amelyen vissza lehet térni a független igazságszolgálatáshoz. Vig Dáviddal, az Amnesty International Magyarország igazgatójával beszélgettünk.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

EU-Ukrajna csúcstalálkozó: örömóda helyett légiriadó

Fóti Tamás

Az EU-Ukrajna kétnapos csúcstalálkozó nem a kijevi reményekkel ért véget: a zárónyilatkozat homályos ígérete a csatlakozási tárgyalások kezdetéről csalódást kelt az ukrán politikusokban és a közvéleményben. Ugyanakkor az uniós vezetők a szolidaritás jegyében további konkrét támogatásokat jelentettek be.

Elolvasom

Grósz Károly, az elfeledett utód

Lakner Zoltán

A Grósz Károlyról szóló könyvén dolgozó Medgyesi Konstantin történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatója és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa e munka leágazásaként külön könyvben tárja az olvasók elé Kádár János 1988-as menesztésének és Grósz hatalomra kerülésének hátterét. Apagyilkosság című kötetét az Open Books adta ki tavaly év végén, mi pedig arról beszélgettünk vele, miben állt Kádár és Grósz politikusi képessége, s miért csúszott ki mégis a kezükből a hatalom.

Elolvasom
Keresés