Közoktatás

Ónody-Molnár Dóra: Csendes forradalom

| 2022.03.24. 09:16

Címkék:

oktatás sztrájk

Olvasási idő kb. 12 perc

A pedagógusok egyelőre kitartanak a követeléseik mellett, és ez szemmel láthatóan zavarba ejtette a hatalmat is, amelynek egyes képviselői élezik (Kásler, tankerületi vezetők, megafonos beszélő fejek), mások (Gulyás Gergely, Kövér László) tompítani próbálják a feszültséget. Közben a tanárok igen komoly erősítést kaptak: a diákok egyre látványosabban állnak ki mellettük.

Akció

Meglehetős zavart keltett Kövér László, az Országgyűlés fideszes elnöke, aki a napokban egy lakossági fórumon kifejtette, hogy lényegében egyetért a pedagógusok követeléseivel.

„Épp itt az ideje, és reméljük, hogy lesz módunk és érkezésünk is foglalkozni újra az ő fizetésükkel, jövedelmükkel” – mondta.

Azt persze nem lehet tudni, hogy Kövér e nyilatkozatával vajon belátta, hogy olyan elégedetlenségi hullám indult el a közoktatásban, amit sem az illetékes minisztérium, sem a fenyegetődző tankerületvezetők nem tudnak letörni, vagy csupán választási taktikai megfontolásból fogalmazott ekképpen. Mindenesetre a köznevelésért felelős államtitkárság másképp állt ehhez hozzá: a tárca köszönetet mondott azoknak a pedagógusoknak, akik nem vettek részt a március 16-án meghirdetett, határozatlan idejű sztrájk első napján. A minisztérium adatai szerint a pedagógusok 87 százaléka a munkát választotta, s „mindössze” 13 százalék csatlakozott a sztrájkhoz, vagyis a „kormányellenes kampányakcióhoz”.

A pedagógusok béremelési követeléseivel kapcsolatban tavaly télen Orbán Viktor kormányfő csak annyit mondott:

„nincs még kolbászból a kerítés, nemcsak a kormány szándékán, hanem a gazdaság teljesítményén is múlik, hogy mit lehet és mit nem”.

Azt ugyanakkor elismerte, hogy a pedagógusoknak igazuk van, a tízszázalékos emelés nem oldja meg a bérproblémát. Azt már mi tesszük hozzá: szó sincs tíz százalékos emelésről, csak az ágazati bérpótlékot emelték meg ennyivel, ami végösszegében távolról sem közelíti meg a tíz százalékos emelést. A „nincs kolbászból a kerítés” kormányfői érve pedig nem adekvát válasz a bérkövetelésekre.

A költségvetés kiadásának tervezésekor ugyanis értékválasztásokat érvényesít a kormány. Az pedig tény, hogy az elmúlt években az Orbán-kormány az oktatás ágazatát lényegében kivonta a fejlesztendő területek közül.

A közoktatás indikátorrendszere 2021 című, frissen megjelent kötetből (KRTK KTI gondozásában jelent meg, Varga Júlia közgazdász szerkesztésében) kiderül, hogy „az európai országok összességét tekintve az iskolai kiadások GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon 2018-ban jelentősen elmaradt az európai országok átlagától, és a legalacsonyabbak között van. Az említett évben az európai országok átlagosan a GDP 3,32 százalékát fordították az alap- és középfokú oktatásra, ­Magyarországon ez az érték 2,77 százalék volt. Csak három ország, ­Litvánia, Írország és Szlovákia költött kevesebbet a közoktatásra a GDP-hez mérten, mint Magyarország” – olvasható a kötetben.

Az összkiadás része a pedagógusok bére is, amit a 2010-es hatalomra jutását követően korrigált a kormány – legalábbis valamelyest, és csak átmenetileg. 2013-ban, a drasztikus központosítással együtt a kabinet életbe léptette a pedagóguséletpálya-modellt, s ezzel együtt hajtotta végre a bérkorrekciót. E bérfejlesztés felemásra sikeredett, mert az életpálya-modellel megszűntek a korábbi pótlékok, miközben a kötelező óraszám emelésével jelentősen nőttek a munkaterhek. Ezeket a központosítással járó óriási adminisztráció tovább súlyosbította. Mindezt tetézi az egyre nagyobb mértékű pedagógushiány, illetve az abból következő helyettesítések.

A bérrendezés ráadásul nem egyszerre, hanem szakaszosan történt, 2013 és 2017 között. És volt még egy gikszer: a béreket a kormány eredetileg a minimálbérhez viszonyítva határozta meg. Így a mindenkori minimálbér emelkedésével – kiküszöbölve az elértéktelenedést – a fizetések is nőhettek volna, csakhogy 2015-ben átírták a bérszámítási rendszert, és bevezették a vetítési alapot – ez megszüntette azt, hogy a minimálbérrel párhuzamosan emelkedjenek a tanári ­fizetések.

A béreket tehát immáron nyolcadik éve a 2014-es, azaz a 101 ezer 500 forintos minimálbér alapján számítják, holott idén már 200 ezer forint a minimálbér.

A Pedagógusok Szakszervezetének oldalán egy úgynevezett „bérnyomásmérő” azt jelzi, hogy e módosítással hány forinttal kurtította meg a kormány a pedagógustársadalmat; számításaik szerint minden egyes kollégától 17 havi fizetést vettek így el.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés