Cser-Palkovics András: Kulcskérdés, hogy megjöjjenek az EU-s pénzek

Energiacsúcs összehívását és a fűtési szezon végéig ársapka bevezetését kérik a kormánytól az önkormányzatok.

Tóth Ákos | 2022.09.29. 12:18

Olvasási idő kb. 10 perc

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke a szervezet mai konferenciáján kijelentette: nem lehet érdeke a kormánynak, hogy az önkormányzatok 85-90 százaléka bedőljön, mint ahogy nem lehet érdeke a településeknek az, hogy a kormány stabilitása megroppanjon. A tét a túlélés.

Ma van az Önkormányzatok napja, amit a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) valamilyen formában minden évben megünnepel. Ezúttal azonban nem voltak ünnepi hangulatban a konferencia résztvevői. Soha nem látott nehézségekkel kell ugyanis megküzdeniük a magyarországi önkormányzatoknak az idén, és a helyzetüket nehezíti a kormány közömbössége, egészen pontosan az, hogy az elmúlt egy évtizedben folyamatosan kivéreztette a településeket, legfeljebb azoknak csorgatott vissza valamit, de azt is csak kijárásos alapon, amelyek a szívének kedvesek, vagyis kormánypárti vezetésűek voltak.

A mostani helyzet már nem tesz különbséget fideszes vagy ellenzéki önkormányzat között – az energiaválság egyaránt és nagyon súlyosan érint mindenkit. Nem véletlen, hogy a MÖSZ egy úgynevezett Nemzeti Energiacsúcs azonnali összehívását és az önkormányzatok energiabeszerzéseire a 2022-23-as fűtési szezon végéig „ársapka” bevezetését kezdeményezi.

Tény, hogy az energiaár-robbanás megoldhatatlan helyzet elé állította a magyar települések túlnyomó többségét. Az előző évihez képest akár nyolc- tízszeresére nőtt gáz- és áramszámlákat önerőből nem tudják kigazdálkodni.

Csak néhány példa: Szentendre önkormányzata a napokban kapta meg az MVM eneregiaár-ajánlatát: az eddigiekhez képest 25-szörös árat kínál az állami cég. Ez a város ellehetetlenülését okozná. Csőzik László, Érd polgármestere a HVG-nek korábban arról beszélt, hogy az áram ára esetükben a tavalyi 17-18 forint helyett például 200 forint. Ez olyan mérvű emelkedés, ami kisebb-nagyobb takarékosságokkal már nem hidalható át, ráadásul havonta, előre kell fizetni. Most kell tehát eldönteni, hogy bezárják-e az uszodát télire vagy sem. Csőzik László arról is beszélt, hogy a városban már elkészült a lista, hogy milyen sorrendben zárnának be az intézmények, a kultúra, vagyis a művelődési ház, a könyvtár, a galéria van az első helyen, aztán jönnek a sportlétesítmények, s legvégül a bölcsődék és az óvodák.

Balassagyarmat fideszes polgármestere, Csach Gábor korábban  Facebook-bejegyzésben panaszkodott arra, hogy megérkezett az MVM hivatalos ajánlata arra a közös nagyfogyasztói gázközbeszerzésre, amelyet tíz város és egy budapesti kerület együtt versenyeztetett. Nos, 1610,5 forint + áfás ajánlatot kaptak egy köbméter gázra, ez az eddigi 96,7 forintos ár 16,6-szorosa.

A polgármester bejegyzése szerint ezzel az árral Balassagyarmat hat intézményének (Szent Erzsébet Idősotthon, Oktatási Művelődési Központ és Könyvtár, Tankonyha, Városháza, Nyitnikék óvoda és Sportcsarnok) ellátása nagyságrendileg éves szinten bruttó 360 millió forintos többletterhet jelent. A rendkívüli áremelkedés a tíz városban és a budapesti kerületben összesen 260 ezer embert érint. „Ez a brutálisan magas ár is csak akkor lép életbe, ha azt mind a 11 település képviselő-testülete fedezetemelésről szóló döntéssel megerősíti. Ha egy település nemet mond, akkor nem él ez az ár. Ekkor viszont napi áras bizonytalanság lesz” – írta a polgármester, aki szerint elengedhetetlen a kormány beavatkozása.

Vegyünk egy másik országrészt: a Somogy megyei Nagyatádon négyből három hotel bezár. A Népszava közlése szerint a Park Hotel és Étterem fűtési szezonban eddig 500-600 ezer forintot fizetett a gázért, számításaik szerint ősztől már 3,5-4 milliót kellene. Ezt csak úgy tudnák teljesíteni, ha 30-35 ezer forintra emelnék a szobák árait az eddig 11,5 ezerről, ami irreális. Tizenegy dolgozójukat kell elküldeni, és felbontották a bérleti szerződést is az önkormányzattal.

November elsejétől a 60 szobás Hotel Solar is bezár, ami az önkormányzatnak meglehetősen rossz hír. Az önkormányzati tulajdonú gyógyfürdő évi 100 milliós bevételének 30 százalékát ugyanis a hotel vendégei adják, vagyis a tervezett öthónapos leállás nagyjából 15 milliós veszteséget jelent a városnak. Ormai István polgármester a Népszavának arról beszélt, a gáz éves szinten eddig 99 millióba került az önkormányzatnak, a jelenlegi árakon viszont 365 millió lesz. Az emelkedés a költségvetés tíz százalékát elviszi, ezért a fűtési szezonra bezárják a múzeumot, a művészeti galériát, a klubházat, az edzőtermet és az ifjúsági klubot. A könyvtár csak heti egy nap lesz nyitva, a hat óvodai egységből kettőt a fűtési szezonban bezárnak. A nyitva maradó önkormányzati intézményekben napi szinten ellenőrzik majd a hőmérsékletet, és sehol sem lehet 20 foknál jobban felfűteni a helyiségeket.

Ezt olvashatja még a cikkben:

A Nemzeti Energiacsúcs összehívásáról

Arról, hogy a válság tartós lesz és az olcsó energia nem jön vissza

Milyen megoldást lát Cser-Palkovics András?

Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Bodnár: Már az is segítene a forinton, ha Nagy Márton csendben maradna

Lakner Zoltán

Ismét átlendültünk a 400 forintos euró világába, pedig év elejére már stabilizálódni látszott az árfolyam. Az amerikai bankcsődök azonban kedvezőtlenül hatnak az olyan kockázatosnak ítélt devizákra, amilyen a forint, állítja Bodnár Zoltán, volt jegybankalelnök, a DK árnyékkormányának tagja, aki azt is hozzáteszi, hogy az infláció nagyon lassú fékeződésére ható tényezőket semlegesítheti a márciusi árfolyamromlás. A rizikó enyhítéséért sokat tehetne a kormány azzal, ha nem vívna nyilvános harcot a Nemzeti Bankkal, és ha sikerülne végre teljesíteni az uniós pénzek lehívásának feltételeit.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Mogyoró Kornél: Tizenöt centivel közelebb Istenhez

Trencsényi Zoltán

Mogyoró Kornél vállalja, hogy ő igazi zenei kaméleon. Elsősorban a jazz és a világzene az, ami érdekli, de szívesen játszik kortárszenét, popot, rockot, crossovert, játszott már technopartin és színházban, gyerekzenekarban is. Azt mondja, a zene lényege nem a stílus, nem a hangok mennyisége, hanem az, hogy az előadó fel tudja-e emelni magát és a nézőket úgy, hogy tizenöt centivel közelebb kerüljenek Istenhez.

Elolvasom

Az egyetemek sorsára jutnak a gimnáziumok?

Tóth Ákos

A magyarországi gimnáziumok fele már egyházi fenntartással működik. Friss hír, hogy az Óbudai Egyetem átvenné a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumot. A tendencia egyértelmű: 13 év alatt a magyar kormány az állami oktatási intézmények jelentős részétől megszabadult.

Elolvasom
Keresés