Ránki Sára Demeter Szilárd és a gyűlölet

Túlzás lenne azt állítani, hogy a mai Magyarország jobboldali, szélsőjobboldali szereplői a Cion Bölcseinek Jegyzőkönyvén nőttek volna föl, ugyanakkor tény, hogy a magyarországi politikai beszéd és közbeszéd elemei (toposzai) egyezőséget mutatnak ezzel a hamisítvánnyal, amelynek célja az volt, hogy igazolja a világuralom megszerzésére irányuló zsidó összeesküvés létét. Vagyis az antiszemita diskurzus alapelemeiben nem változott az évtizedek alatt, azokat újra és újra átvették, vagy inkább életben tartották különböző szervezetek, pártok, kormányok, köz-és nem közszereplők.

Demeter Szilárd Sor(o)s című, az Origón közzétett véleménycikke megírása előtt nyilván nem a Cion Bölcseinek Jegyzőkönyvét olvasgatta, mégis, írása tartalmilag több ponton is egyezik vele.

Demeter Szilárd szerint Soros György „egy világméretű sakktáblán tologatja a bábukat”, Európa pedig „Soros György gázkamrája: a multikulturális nyitott társadalom kapszulájából árad a mérgező gáz”. Cikkében szerepel a „liberárják” kifejezés, Soros György pedig „a liberális Führer”.

A mai közbeszéd egyik fontos eleme, hogy mindenki, aki nem a magyar kormánnyal ért egyet, liberális. Vagy liberó, libsi, esetleg libernyák. Most már liberárja is. És aki liberális, Soros embere és/vagy valamelyik Soros- szervezetnek dolgozik. Soros az, aki menekültekkel akarja feltölteni Európát, hogy a multikulturalizmus égisze alatt földig rombolja a kereszténységet. Ő az, aki szervezetein keresztül el akarja érni, hogy a keresztény családmodell eltűnjön a föld színéről, élhessenek egynemű vagy akármilyen nemű párok is családban. Ezért is születhetett meg a Stop Soros kampány. Soros György a mai magyar politikai és közbeszéd főszereplője, aki világuralomra törekszik, hogy egy liberális világrendben elpusztítsa az emberi értékeket. Ebbe a diskurzusba illik bele a Demeter Szilárd által is lefestett Soros György.

A Cion Bölcseinek már első jegyzőkönyvében megjelenik a liberalizmus gondolata a politikai megsemmisítés egyik eszközeként. Ahogy olvasható: „A politikai szabadság gondolat, nem pedig tény. Ezt a gondolatot csalétekül kell tudni használni, valahányszor szükségesnek mutatkozik a tömegeket saját pártunkra állítani annak megsemmisítésére, aki a hatalmat birtokolja. Könnyebben oldható meg ez a feladat, ha az ellenfél már megfertőződött a szabadság eszméjével, az ún. liberalizmussal, s ennek az eszmének a kedvéért hajlandó lemondani hatalmának egy részéről.” A negyedik jegyzőkönyvben: „Magunkra fogjuk ültetni az összes pártok, az összes irányzatok liberális arculatát”.

Demeter Szilárd a vélt jogfosztást is Soros Györgynek tudja be, amit a liberárják szerinte nyitott társadalomnak, jogállamiságnak vagy szolidaritásnak neveznek. A már említett első jegyzőkönyvben szó van erről is (mintha a világuralomra törekvő zsidó mondaná): „Az a szó, hogy „jog”, puszta gondolat, melyet semmi sem bizonyít. Ez a szó nem jelent többet, mint: add nekem, amire szükségem van, hogy bizonyítékom legyen arra, hogy erősebb vagyok, mint te”. A második jegyzőkönyvben olvasható: „A mi nemzetközi jogaink el fogják törölni a nemzeti jogokat, és éppúgy uralkodni fognak a nemzetek felett, ahogy az államok magánjoga szabályozza az alattvalók egymás közötti kapcsolatait”. A harmadik jegyzőkönyvben ez áll: „…ezek a diktátorok ügynökeik útján beadják a népnek, hogy ezekkel a visszaélésekkel szándékosan károsítják meg az államokat, mégpedig a legmagasabb cél kedvéért – azért, hogy biztosítsák a népek jólétét, nemzetközi testvériségét, szolidaritását és jogegyenlőségét”.

Demeter Szilárd nem csak nemzethalált vizionál, hanem Európáét is. Ez a jobboldali diskurzus szerint a Soros-terv része. A Cion Bölcseinek harmadik jegyzőkönyvének ez a nyitógondolata: „…Európa minden állama be lesz zárva gyűrűi közé, mint egy hatalmas satuba”. Demeter viszont nem áll meg ott, hogy Európa szellemisége elvész. Ez ugyanis vélemény lenne, vitatható, de vállalható. De az már nem vélemény, hogy Soros politikáját a gázkamrákhoz hasonlítja, ahol a kivégzőosztag vezetője épp Soros – ez már vaskos gyűlöletbeszéd. Nem csak az valósítja meg ugyanis a gyűlöletbeszédet, aki a Holokausztot tagadja, hanem az is, aki a Holokauszttal kapcsolatos szavakat, kifejezéseket egy politikai konfliktus leírására használja, uszító szándékkal. A gázkamra a tömeges mészárlás szimbóluma, e szó önmagában ezt a jelentést eleveníti fel, ehhez még szövegkörnyezet sem kell.

A gyűlöletbeszéd egyik fő jellemzője, hogy alapvető félelmet kelt az emberekben a vélt veszéllyel szemben. De az, amit Demeter Szilárd ír, túllép az egyszerű félelemkeltésen, azon, hogy a menekültek nem törvénytisztelők és vége a keresztény Európának. Valójában népirtással vádolja Sorost.

„A liberárják most a lengyeleket és a magyarokat akarják kizáratni abból a politikai közösségből, aminek tagjaiként még vannak jogaink” – írja Demeter Szilárd. A „liberárja” szó hasonlóképpen lett megalkotva, mint a többi, a szélsőjobboldal által létrehozott fogalom: holokamu (holokauszt+kamu), kamukauszt (kamu+holokauszt), holobiznisz (holokauszt+biznisz), stb. (A nyelvészetben ezt szóösszerántásnak hívják: különböző fogalmak elő-vagy utótagját illesztik össze úgy, hogy az eredeti fogalmak felismerhetők legyenek. A nyelvtörténetben visszatekintve már nem ismerünk föl minden ilyen összetételt, pl. a tanár egyenlő tanítás+árasztó.) A „liberárja” szó a „liberális” + „árja” szavak összevonásából hozta létre Demeter Szilárd. Jelentése: a liberálisok az árják. Ezzel visszaidézi a fajelméletet, amelynek beemelésével Demeter Szilárd ráerősít a gyűlöletbeszédre: nem csak a Soros György által vezérelt népirtásról beszél, hanem arról is, hogy az általa nevezett liberálisok árjának képzelik magukat: „Az egyébként klasszikus felsőbbrendű gyarmatosító magatartást egy ködös utópiával fejelik meg”. A liberális tehát felsőbbrendű. Übermensch.

Demeter így folytatja: „Soros György a liberális Führer”. Azaz Soros Györgyöt immáron leplezetlenül Hitlerrel azonosítja. „A liberárja hadserege pedig szolgaibb módon isteníti, mint anno Hitlert a sajátjai”. Tehát mindenki, aki liberális, liberárja, Soros embere, olyan, mint azok, akik Hitler hatalmi törekvéseit kiszolgálták, legyen az náci katonatiszt vagy orvos, esetleg munkás. A gyűlöletbeszéd sokszor általánosít. Nem az egyes emberről szól, hanem embercsoportokról. Demeter tehát hadseregről beszél, s ezzel nincs egyedül. A magyar politikai beszéd és közbeszéd állandó eleme a Soros-zsoldos vagy Soros-katona kifejezés, amelynek célja a félelem gerjesztése.

Demeter Szilárd, meglehet, azt hiszi, hogy elkerülheti a gyűlöletbeszéd vádját azzal, hogy magát, a magyar (a magyar választópolgárokat) és a lengyel népet új zsidóknak nevezi, hogy magát „lezsidózza” (nagyorrúnak, büdösnek vagy tetvesnek titulálja). De épp ellenkezőleg, ezzel csak ráerősít az oppozícióra: zsidó és nem zsidó, liberális és nem liberális. Cikkének kulcsfogalmaiból pedig – Soros György, Európa, gázkamra, multikulturális, mérgező gáz, halálos, liberárják, új zsidók, alacsonyabb rendű, felsőbbrendű, Übermensch, Führer, Hitler – összeáll a gyűlöletbeszéd. Azt pedig a törvény büntetni rendeli.

(A szerző nyelvész, kutatási területe az igazságügyi nyelvészet)

 

 

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmeradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.