Amerika 2021

Demokrácia noir – Elkeseredett küzdelem a választási szabályok körül Amerikában

Kaló Máté | 2021.03.29. 13:12

Olvasási idő kb. 10 perc

Két évtized elteltével is élénk politikai érdeklődés övezi a 2000. novemberi amerikai elnökválasztást, ahol a fél kontinensnyi méretű ország egy államának pár megyéjében alig pár száz szavazat különbséggel nyert a négy évvel később már kényelmesen újraválasztott George W. Bush. A demokrata Al Gore ugyan bő félmillió szavazattal megnyerte a választásokat országosan, az elektori rendszer miatt mégis kikaphatott. A szövetségi rendszeren túlmenően azonban technikai okok is közreműködtek a végeredmény kialakulásában. A szavazólapok értékelése körüli huzavona rendezése a Bush öccse által vezetett helyi adminisztráció és a különböző bíróságok ítéletei alapján alakult ki. Sokan máig vitatják a választások igazságosságát, ám a végeredményt mindkét fél elfogadta, és a szoros versenyben aligha sérülhetett volna érdemben akármelyik jelölt győzelmének legitimitása.

2004-ben Bush már a szavazatok abszolút többségével tudott nyerni, de az azóta eltelt több mint tizenhat évben egy republikánus jelölt sem volt képes országos szinten több szavazatot elérni demokrata ellenfelénél. A képet árnyalja, hogy Donald Trump 2016-ban hárommillió szavazatnyi hátrányból is le tudta győzni Hillary Clintont, Joe Bident viszont 2020-ban már annak dacára sem, hogy jelentősen volt képes növelni szavazatainak számát. A demokraták számára kedvező tendencia láttán nem meglepő, hogy balról egyre gyakoribbak az elektori rendszer megszüntetésére irányuló kezdeményezések, ám ez a szövetségi rendszer alapjainak teljes átrendezését jelentené, amelyre jelenleg nem mutatkozik reális esély. Az alternatíva igen egyszerű: ha marad az elektori rendszer, minél több választó számára kell lehetővé tenni a választást az államokban, amely azonban nem feltétlenül magától értetődő még egy Amerikához hasonló demokráciában sem.

Az alkotmány értelmében ugyanis az államok maguk döntenek a részvételi és lebonyolítási szabályokról. Számos államban például még a mai napig sem automatikus a polgárok regisztrációja. Nehéz az azonosítást megoldani egységes, fényképes személyi azonosítók híján, a választások – szintén az alkotmány értelmében – keddi napra esnek, amely nem munkaszüneti nap, tehát ha valakinek aznap kell szavaznia, jó eséllyel csak fizetetlen szabadsággal tudja megoldani, ami lényegében fizetőssé teszi a részvételt. Ennek kompenzálására számos állam vezette be a korai személyes vagy a levélszavazás intézményét, amelyek a legtöbb államban gördülékenyen is működnek. Más, főleg republikánus vezetésű államokban azonban szigorúan korlátozzák ezeket a lehetőségeket, sőt, ezen túlmenően a választókörök számát is radikálisan csökkentik a hagyományosan demokrata irányba húzó városokban. Ennek eredményeképp sok szavazó torlódik fel a szavazókörök előtt, gyakran több órát is várni kell a szavazat személyes leadására, amely egyértelműen sokakat tántoríthat el a választástól. Bár a törvények megszövegezése a választások tisztaságának biztosítását hangsúlyozza, valójában a részvétel leszorítása az igazi politikai cél.

Ugyanakkor nem csak republikánus vezetésű államokban fordulnak elő megkérdőjelezhető gyakorlatok. A túl engedékeny választói azonosítás, a szavazatok harmadik fél általi úgynevezett „learatással” történő begyűjtése és leadása, valamint a választókörön kívüli, gyakran közterületen elhelyezett gyűjtőurnák alkalmazása jogos kérdéseket vet fel a választások biztonságos lebonyolítását illetően. Kiemelt figyelmet kaptak ezek a megoldások a járvány közepén megrendezett választások során, mikor a szavazók előszeretettel éltek a nem személyes voksolási módozatokkal. Ráadásul emiatt is húzódhatott el túlzottan a levélszavazatok számlálása, aminek újbóli előfordulása megengedhetetlen.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Fizess elő a Jelen online cikkeire,
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában

Kormos Lili

Hiába trükközik a KSH, az emberek 100 százalékos inflációt érzékelnek

Csak a kenyér több, mint 60 százalékkal drágult

Szabó Brigitta

Láng Zsuzsa

Cser-Palkovics András: Kulcskérdés, hogy megjöjjenek az EU-s pénzek

Energiacsúcs összehívását és a fűtési szezon végéig ársapka bevezetését kérik a kormánytól az önkormányzatok.

Tóth Ákos

Ónody-Molnár Dóra

Kvótát a magyar cigányságnak!

A faj szó átírását kezdeményezik a magyar joganyagban az Ámbédkar Technikum vezetői

Ónody-Molnár Dóra

Paul a pult mögött

McCartney, 3, 2, 1.

Benedek Szabolcs

Árnyékkormány angol és magyar módra

Őfelsége leghűségesebb ellenzéke

Szabó Barnabás

Mindenki hazaárulója

Eckhardt Tibor (1888-1972)

Révész Sándor

Vásárhelyi Mária

Ipsos: A magyarok tartanak a legjobban az áremelkedéstől

Többen hibáztatják a háborút, mint a kormányt

Lakner Zoltán

Lakner Zoltán

Tamás Ervin 

Folytatódik Iványi Gáborék zaklatása

A BM-ben nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb

Ónody-Molnár Dóra

Baljós tanévkezdés

Csak irracionális racionalizálás képzelhető el

Ónody-Molnár Dóra

Keresés