Miklós Gábor Diktátori téboly Belaruszban

A fehéroroszországi események dinamikáját nehéz követni. A fejlemények hátterét összegezzük.

Május 23-án a Ryanair Athén-Vilnius járata rendkívüli landolást hajtott végre a minszki nemzetközi repülőtéren. A gép már elhagyni készült Belarusz légterét, amikor a minszki diszpécserek azt közölték a pilótával: értesítést kaptak arról, hogy bomba van a fedélzeten. Erősen ajánlották, hogy forduljon vissza és szálljon le Minszkben. Ezt az ajánlást a fehérorosz légierő MiG 29-es vadász gépe meggyőzően megerősítette. Leszálltak, a gépen nem volt bomba, de a fedélzeten utazott Roman Protaszevics 26 éves ellenzéki újságíró és orosz állampolgárságú barátnője. Őket letartóztatták és vád alá helyezték. Protaszevicsről egy videófelvételt tettek közzé, amelyen látszik, hogy megkínozták, így kényszerítették a tv-szereplésre. A gép utasait hét órán keresztül tartották Minszkben, a gép csak akkor indulhatott a litván fővárosba.

A hivatalos belarusz verzió csak fokozatosan állt össze. Végül, majd egy héttel a történés után azt állítják, hogy a gép leszállítását azért rendelte el Alekszandr Lukasenko, mert a minszki repülőtér, más repterekkel együtt e-mailt kapott, amelyben a „Hamasz katonái” azzal fenyegetnek, hogy felrobbantják Vilnius felett a gépet, ha az EU nem hagy fel Izrael támogatásával, s nem áll le a Gáza-övezet elleni támadás. Mindez két nappal a gázai tűzszünet után.

Lukasenko meg akarta menteni Európát – állította az állami média. Közben több minden kiderült. Például, hogy az állítólagos fenyegetés csak azután érkezett meg, miután a pilótát a bombaveszélyről tájékoztatták. Több forrás szerint a gépen ügynökök utaztak, akik nyugtalanságot keltve dulakodtak, kiabálták, hogy bomba van a gépen, ezáltal pedig pánikot keltettek. A gépen nem volt semmilyen bomba, s a Hamasz felháborodva utasította vissza, hogy Lukasenko belekeverje őket a maga piszkos ügyeibe. (Az angol nyelvű szöveg több szakértő szerint oroszból van fordítva.) Lukasenko később elismerte, hogy emberei Protaszevics nyomában voltak, maga cáfolta ezzel, hogy csak azért fogták el, mert véletlenül az ölükbe pottyant.

A reakció. A nyugati világ szájtátva figyelte az esetet, de a megdöbbenéshez képest gyorsan reagált. A tavalyi belarusz szabadságmozgalom brutális elnyomása, a társadalom megfélemlítése, a tömeges letartóztatások és a független média elleni legutóbbi fellépés Belarusz „belügye” volt. Most azonban Lukasenko frontot nyitott Európa irányába, több nemzetközi szerződést szegett meg, s több EU-állam érdekeit sértette. A terrort nemzetközivé tette. A Ryanair ír cég, a gépet a lengyel leányvállalat üzemeltette, s a járat Görögországból indult. A gépen más EU-tagországok állampolgárai is utaztak, akiket súlyos veszélynek tettek ki. Erre volt válasz a Brüsszelben hozott gyors döntés, amellyel kitiltották a belarusz gépeket az EU-ból, s az európai légitársaságokat Belarusz légterének elkerülésére szólították fel.

Több EU-állam saját hatáskörben azonnal életbe léptette ezt, nem várva meg, míg a szakminiszterek tanácsa is dönt. (Magyarország kivárt, nem tiltotta le a Belavia légitársaság május 30-i budapesti járatát.) A légibojkotthoz csatlakozott az Egyesült Királyság és Ukrajna is. A tilalom súlyos csapás a rezsimre, mert csődhelyzetbe kerülhet az állami tulajdonú Belavia, ráadásul a nagy hitelekből kiépített minszki repülőtér és a fehérorosz légiirányító cég is elveszíti bevételei nagy részét. Az, hogy Belarusz veszélyes helynek minősül, növelheti a biztosítások árát, s elterelheti a jelentős szárazföldi áruforgalmat is. Belarusz elveszíti szinte összes logisztikai bevételeit, a baráti Kína sem használhatja az itt kiépített áruelosztó központot.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egy éves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!