Dobrev Klára: Bárhova nézek, mindenütt dráma van

Szabó Brigitta - Ónody-Molnár Dóra | 2022.11.18. 10:26

Olvasási idő kb. 18 perc

Magyarországon nem részproblémák vannak, nem az a baj, hogy rossz egy törvény ötödik paragrafusának 2. bekezdése, hanem „rendszerprobléma” van. Az oktatásban ugyanaz a probléma, mint az egészségügyben: a kormány nem hajlandó több pénzt adni, helyette katonai, félkatonai szervezetté alakít át mindent, ugyanazokat az eszközöket használja, mint a rendőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál. Csend legyen, rend és fegyelem. A Demokratikus Koalíció árnyékkormánya meg akarja mutatni azt az alternatívát, amely újra élhetővé teszi az országot – mondja a Jelennek adott interjúban Dobrev Klára, a DK árnyékkormányfője.

Orbáni infláció?

Az orbáni infláció egy tény.

Mit jelent?

Az élelmiszerárakat mindenki érzékeli. A tíz százalék fölötti inflációt vágtatónak szokták jellemezni, az 50 százalék fölöttit pedig hiperinflációnak nevezik. Most Magyarországon egyes élelmiszerek esetében már az utóbbiról beszélhetünk. Ennek, azzal szemben, hogy a kormány a szankciókra, a háborúra és az EU-ra fogja, a valós oka az elhibázott orbáni gazdaságpolitika.

Az ön által vezetett árnyékkormány egyik javaslata az infláció letörésére az alapvető élelmiszerek áfájának nulla százalékra csökkentése. Ez eddig egyik kabinetnek sem jött be. Ha átmenetileg csökkentek is az árak, végül visszamentek az eredeti szintre, a kereskedők lenyelték haszonként, a fogyasztókhoz pedig nem jutott el. Miért gondolja, hogy ezúttal másképp lenne?

Mert mi komplexen gondolkozunk, amiben az ÁFA csak az egyik elem. Ma a kis- és középvállalkozók Magyarországon teljes bizonytalanságban élnek, nem tudhatják, hogy holnap vagy holnapután milyen intézkedéssel teszik tönkre őket. Gondoljunk csak a Katás adózókra, a független benzinkutasokra vagy a kisboltok tulajdonosaira. Bármilyen intézkedés csak úgy működik, ha bizalom van. Vagyis, ha bizalom van a kormány irányába a vállalkozások és a lakosság felől, illetve nemzetközi bizalom van a kormányzat iránt. Ma mindenki azzal szembesül, hogy fogalma sincs, mi fog vele történni a következő két hónapban, két hétben. Megszűnt az a biztonság, amelyben a cégek tervezni tudnák bevételeiket, kiadásaikat, amivel tisztességes piaci körülményeket lehetne teremteni az országban. Az inflációs várakozás, azaz a gazdasági létbizonytalanság Magyaroroszágon a legmagasabb egész Európában. Nem a tisztességes vállalkozók életét kell nehezebbé tenni, hanem ott kell adóztatni, ahol tényleg indokolatlan nyereség keletkezik. Gondolok itt például a kaszinókra vagy a NER milliárdosaira.

Akkor nem ugyanazt tennék, mint a Fidesz, csak éppen más ágazatokkal?

Azokat az ágazatokat és cégeket kell külön megadóztatni, amelyek extra nyeresége az elmúlt évben az egyszerű emberek többlet-terheiből származott. Azokat, amelyek úgy jutnak extra jövedelemhez, hogy igazából semmit sem tesznek érte, miközben több millió magyar ember élete nehezebbé vált. Ilyenek az energiacégek a durva rendszerhasználati díjakkal, ilyenek a közpénzből milliárdokat zsebre tevő NER oligarchák és ilyenek például a kaszinók is.

Hogyan lehet visszaszerezni a bizalmat?

Azonnal meg kell állapodni az Európai Unióval, majd hiteles állami költségvetést és gazdasági előrejelzést készíteni. A jelenlegi költségvetési törvény egymás mellé dobált számok halmaza, köze nincs a valós inflációhoz, a valós GDP-növekedéshez, a valós árfolyamhoz, a valós kiadásokhoz, a valós bevételekhez. Holott a költségvetés minden komoly országban szilárd alap, amelyre támaszkodhatnak a gazdaság szereplői és az országban élő emberek, és amelynek alapján magabiztosan tudnak tervezni. Nézzünk csak egy falusi kisboltot. Ha a kereskedő tudná, milyen adóterhei lesznek, mekkora lesz a rezsiszámlája, ha nem ijesztgetné naponta a kormány, akkor ő sem emelné egekig az árakat, hanem arra koncentrálna, hogy stabilan megtartsa a vevőkörét. És ezzel az inflációs várakozások jelentős része le lenne törve.

A bizalomépítés kapcsán arról is döntött az árnyékkormány, hogy meg kell határozni az euró bevezetésének céldátumát. Ennek mi az értelme akkor, amikor Magyarország az eurozónához csatlakozás feltételei közül gyakorlatilag semmit sem tud teljesíteni?

A bizalmat úgy lehet helyreállítani, ha azt mutatja egy kormány, hogy három, öt, tíz évre előre is van gazdaságpolitikai stratégiája. Bemutatja az utat, amelyen menni akar. Az euró bevezetésének céldátuma azért lenne nagyon fontos, mert akkor már van egy igazodási pont, amelyhez mérni lehet a mindenkori gazdasági, társadalmi döntéseket és folyamatokat. Ez nagy mértékben megnyugtatná nemcsak a piacokat, hanem a magyar gazdaság szereplőit is. Kiszámítható kormány képét tudnánk nyújtani.

Az Európai Bizottság a napokban dönt arról, hogy Magyarországnak ad-e esélyt arra, hogy megkapja az uniós pénzeket. Ha kedvező lesz a döntés, idén érkezhet-e pénz, és az segít-e a kilábalásban?

Idén már biztosan nem.

Ezt olvashatja még a cikkben:

Mire alapozva kezdte el előfinanszírozni a kormány a még oda sem ítélt uniós támogatásokat?

Miben változott a Merker utáni német politika Orbán irányába?

Mekkora hatása van az Európai Parlamentnek a jogállamisági eljárásra?

Milyen következtetést von le az ellenzék abból, hogy a Fidesz támogatottsága a válság ellenére sem csökkent érdemben?

Mi a válasz arra, hogy a kutatások szerint népszerűbb lenne a DK Gyurcsány nélkül?

Miért nincs roma tagja az árnyékkormánynak?

Közös vagy külön lista lesz az EP választáson?

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés