Tóth Ákos Ebek harmincadja – Orbán hátrál: kevesebb pénzt kérünk az EU-tól

Elvileg április 30-ig be kell nyújtania a kormánynak az úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz által nyújtott mintegy 6 ezer milliárd forintos pénzügyi keretre kidolgozott pályázatát. A dokumentum, amelynek egyeztetésébe lényegében senkit nem vontak be, ezer sebből vérzik, s megvolt az esélye annak, hogy az Európai Bizottság visszadobja. Orbán Viktor ezért meghátrált: inkább lemond az összeg jelentős részéről azért, hogy más ne szólhasson bele annak felhasználásába.

2020. júliusában az EU-csúcson történelmi megállapodás született a 2021-27-es uniós költségvetésről és a Next Generation EU-ról (NGEU), amellyel az EU a koronavírus-járvány miatt keletkező társadalmi-gazdasági válságra reagál. A Next Generation belül a legfontosabb elem az úgynevezett Recovery and Resilience Facility (RRF, vagyis Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz), amely 360 milliárd euró kölcsönt és 312,5 milliárd eurónyi támogatást tartalmaz. A szabályozás szerint 2021. április 30-a a határideje annak, hogy az uniós országok megküldjék az Európai Bizottságnak a nemzeti reformprogramjukat és ezzel a helyreállítási és rugalmassági tervüket úgy, hogy az abban foglaltakat 2026-ig meg is kell valósítani. A terveknek reagálniuk kell az Európai Tanács által elfogadott országspecifikus ajánlásokra, továbbá az éghajlat-változással kapcsolatos kiadásoknak legalább 37, a digitális átmenetre vonatkozó kiadásoknak pedig legalább 20 százalékos súlyt kell elérniük. Az Európai Unió előírta azt is, hogy a terveket a lehető legszélesebb kör bevonásával kell kidolgozni.

Annak érzékeltetésére, hogy mekkora lehetőségről van szó, érdemes fölidézni, hogy Olaszország lényegében kormányt váltott azért, hogy a számukra juttatott források megfelelően hasznosuljanak. Olaszországban ugyanis már korábban politikai konszenzus látszott kialakulni abban, hogy a helyreállítási alap csomagját, ahogy azt korábban írtuk, „végre nem csak a lyukak befoltozására kell használni, hanem elsősorban a közigazgatás és az egész ország modernizálására, a bürokrácia visszaszorítására, az adminisztráció és a háztartások digitalizálására, a gazdaság kizöldítésére.” Komoly kétely merült föl viszont azzal kapcsolatban, hogy képes lesz-e a Conte-kormány ellenállni a „pénzszórás” csábításának, megfelelően tudja-e kezelni a rendkívül bonyolult, gazdasági és maffiaérdekekkel tűzdelt másodelit nyomását, és meg tudja-e védeni a fontos szerepet betöltő, nagyszámú kis- és középvállalati réteg érdekeit. Bár rendkívül furcsa politikai kanyarok nyomán, de lényegében végül ez indokolta, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke alakíthatott új kormányt, amelynek tagjai között nemzetközi szinten elismert szakemberek vannak annak biztosítása érdekében, hogy a pénz hasznosítására vonatkozó konszenzus ne essen különféle politikai vagy gazdasági érdekek áldozatává.

Olaszország tehát esélyt lát az ország megreformálására a támogatásban, a magyar dokumentumban azonban ilyen törekvésnek nincs nyoma, holott ezt az Európai Unió a Magyarországra szabott országajánlásában kifejezetten javasolja. Az EU – némi leegyszerűsítéssel – a következőket kérte a magyar kormánytól:

1. Kezelje az egészségügyi dolgozók hiányát és – az egészségügyi rendszer ellenállóképességének fokozása érdekében – biztosítsa a kritikus orvosi eszközökkel való megfelelő ellátást, az infrastruktúrát. Javítsa a hozzáférést a megelőző és az alapellátással összefüggő szolgáltatásokhoz.

2. Védje meg a munkahelyeket a csökkentett munkaidős foglalkoztatás megerősített konstrukcióival, valamint hatékony és aktív munkaerőpiaci intézkedésekkel. Hosszabbítsa meg az álláskeresési járadékok időtartamát. Javítsa a szociális ellátások színvonalát, biztosítsa az alapvető szolgáltatásokhoz és minőségi oktatáshoz való hozzáférést mindenki számára.

3. Biztosítson likviditási támogatást a kis- és középvállalkozásoknak. Ütemezze előre a kiforrott közberuházási projekteket, és mozdítsa elő a magánberuházásokat a gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében.

4. Helyezze a beruházások középpontjába a zöld- és digitális átállást, mindenekelőtt a tiszta és hatékony energiatermelést és -felhasználást, a fenntartható közlekedést, a hulladék- és vízgazdálkodást, a kutatást és innovációt.

Nos, a dokumentumból ilyen vízió nem olvasható ki.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egy éves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!