„Egy Európánk van, és ez forog most kockán”

Nagy a nyomás az európai döntéshozókon

| 2021.11.06. 08:33

Olvasási idő kb. 16 perc

Kicsit alább hagyott a lelkesedés azon a hatalmas, monstre konferencián, amelyet az Európai Unió fő döntéshozatali szervei, az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság hirdettek meg nyáron az EU jövőjéről. Nem csodálkozhatunk persze a fáradtságon, hiszen már ötödik hete folyik az intenzív munka a Parlament strasbourgi épületében. A tét viszont nagy: az egész uniós intézményrendszer tekintélye forog kockán akkor, ha a polgárok javaslatai buborékokként pukkadnának ki.

Az EU-t vezető testületek a lehető legszélesebb körű egyeztetésre hívták a 27 tagállam polgárait, amelynek egyik fő eleme az európai polgári vitacsoport. Négy ilyen vitacsoportot rendeztek Strasbourgban szeptember közepe és október közepe között annak érdekében, hogy a polgárok együtt gondolkodhassanak arról, milyen Európai Unióban szeretnének élni a jövőben. A témák, amelyeket hétről-hétre körbejártak a résztvevők, mind-mind olyanok, amelyek kicsit bepókhálósódtak az elmúlt években, eltűntek a brüsszeli bürokrácia süllyesztőiben, miközben húsbavágóan hatnak majd jövőbeni életünkre.

Ezek a témák: az éghajlatváltozás és környezetvédelem, az egészségügy, az erősebb gazdaság, a társadalmi igazságosság és foglalkoztatás, az EU a világban, az értékek és jogok, a jogállamiság, a biztonság, a digitális átállás, illetve a migráció. A négy vitacsoporton 200-200, véletlenszerűen kiválasztott, de a tagállami sokszínűséget megjelenítő polgár vehetett részt, így összesen nyolcszázan fordultak meg az elzászi kisvárosban, Strasbourgban. A vitacsoportok mindegyikén nagyköveteket választottak, akik a témák megvitatásától a javaslattételig kísérik a folyamatot és képviselik a saját csoportjukat.

A konferencia második plenáris ülésén – amelyet október végén tartottak – a vitacsoportokon elhangzott felvetésekről tanácskoztak úgy, hogy a választott civil nagyköveteken kívül az uniós intézmények, illetve a nemzeti parlamentek képviselői is felszólaltak.

A konferenciát a vezető testületek társelnökei nyitották meg: így Guy Verhofstadt, az Európai Parlament, Gašper Dovžan államtitkár az Európai Unió Tanácsa szlovén elnökségének nevében, valamint Dubravka Šuica, az Európai Bizottság alelnöke. A tanácskozáson részt vettek a nyugat-balkáni országok képviselői is, ami az egyik kulcseleme volt a rendezvénynek.

A konferencia óriási vállalás: a szervezők ezt a diskurzust a részvételi demokrácia nyílt és inkluzív eszközeként szeretnék megnyitni minden polgár számára, függetlenül attól, hogy ki melyik tagállamban, milyen körülmények között él, hány éves, milyen háttere van. A vállalás küldetése, hogy Európa jövőjéről a lehető legtöbb polgár mondhassa el a véleményét, ami – a tervek szerint legalábbis – közvetlenül fogja befolyásolni a közpolitikai döntéshozatalt. Ez példátlan lenne az EU történetében, a hatalmas eufória mellett talán emiatt is egyre erőteljesebbek a szkeptikus hangok.

Hogyan is folyik a polgárok meghallgatása? Minden tagállamban kinyílt egy digitális platform, ahová a véleményeket és az ötleteket lehet megírni. Ezen kívül a tagállamok maguk is aktívak: vitákat, konferenciákat szerveznek saját házuk táján, hogy ezekkel az eseményekkel is minél szélesebb körben motiválják a polgárokat a véleménynyilvánításra.

A konferencia egyik irányítója, a horvát Šuica foglalta össze azt, amiről ez a kezdeményezés igazán szól.

– 16 éves román diák, fiatal olasz édesanya, német nyugdíjas – sorolta Suica, milyen sokszínű az Európa jövőjéről rendezett állampolgári vitacsoportok résztvevőinek köre. – Minden panelben 27 tagállamból, 16 évestől 85 éves korig vettek részt állampolgárok, akik a családjuktól, munkájuktól elszakítva töltöttek Strasbourgban 3 napot, hogy Európa jövőjéről megosszák gondolataikat. Volt, aki 15 órát utazott, hogy részt vegyen a vitában – beszélt nem titkolt lelkesedéssel a hangjában Suica, aki szerint majd, ha a történészek az EU történelmét elemzik, biztosan mérföldkőnek tekintik ezt az „innovatív és példátlan” konferenciát, amelynek alapja az uniós állampolgárok minél szélesebb körének integrálása az uniót érintő döntéshozatali mechanizmusba.

A monstre plenáris ülésen igazi párbeszéd igazán csak egyszer alakult ki. Eoin Stafford, aki Írországból érkezett, s a gazdasági kérdésekről és a szociális, társadalmi igazságról szóló munkacsoportban vett részt, ezt mondta:

– Egy szociálisabb Európáról beszéltünk, minél több szociális joggal, hiszen a lakhatási jog, a munka és a családi élet egyensúlya és még sok olyan jog van, amit garantál az EU, de sokszor nem valósul meg – fogalmazott, rámutatva arra, hogy a gazdaságpolitika gyakran nincs összekapcsolva a szociális védelemmel.

Tiago Antunes, az Európai Tanács részéről (a portugál kormány képviseletében) kérdést tett fel.

– Azt mondta, koordinálni kell a gazdaságpolitikát a szociális védelemmel. Néhány éve Európa nem figyelt oda a szociális dimenzióra. A gazdasági válság alatt sok embert cserben hagyott és ennek munkanélküliség és szegénység lett a vége. De most, a világjárvány alatt, az EU egészen másképp lépett fel, tehát tanult az előzőekből. Ahelyett, hogy megszorításokat kényszerített volna Európára, szolidaritást mutat. A szerződéseken túlmutatva megalkotta a Next Generetanion EU-t (újraépítési és helyreállítási program – a szerk.) megalkotta annak érdekében, hogy a társadalmakat és a gazdaságokat meg tudja erősíteni. Az ön véleménye szerint, ez a modell, tehát a Next Generation hatékony-e Európa jövőjére nézve? – hangzott el a kérdés.

– Először is hadd köszönjem meg, hogy engem, mint polgárt kérdez. Igen, úgy vélem, a Next Generation segít a koronavírus-válságból való kilábalásnál, munkahelyet teremt és megőrzi a szociális jogokat, ez valóban modellként szolgálhat. Ezt a csoportomon belül is további megvitatást érdemel – válaszolt Eoin Stafford.

A váratlan fordulatra – miszerint egymásra reagáló beszélgetés alakult ki a több órás ülés alatt – a plenárist levezető Guy Verhofstadt is mosolyogva reagált.

Jó sok „köszönöm szépen a polgároknak a munkát” és „köszönöm, hogy itt lehetek” panelek mellett gyakran hallottuk azt is, hogy „veszíteni fogunk, ha Európa nem tart össze”, „legyen rugalmasabb, gyorsabb Európa, reagáljon jobban a polgárok igényeire”, „több Európa, erősebb konvergencia”, „ez nem csak egy talkshow, itt tényleg Európa jövőjét szeretnénk megváltoztatni”. A felszólalók többsége azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió valójában a szabadság és a béke projektje, de tovább kell fejlődnie.

Viola von Cramon-Taubadel a német zöldektől több résztvevő állampolgár véleményét foglalta össze, amikor azt mondta, „a jövőbeni Európának inkluzívnak kell lenni, és azokkal az emberekkel is beszélnünk kell, akik még nem tagjai az uniónak”. Von Cramon-Taubadel itt egyértelműen a Nyugat-Balkánra célzott.

– Az EU kibővítése az a perspektíva, amelyre szükségünk van, Albánia, Bosznia, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, ők partnereink, sokat dolgoznak a korrupció ellen a jogállamiság oldalán, vagy a tiszta levegőért. A nyugat balkáni lakosság a ’90-es években nagy traumákon esett át, az ő felvételük egyedüli záloga az európai békének. Történelmi felelősségünk miatt is fontos feladatunk ez – fogalmazott.

A vitacsoportokon is többször előkerült a nyugat-balkáni bővítés kérdése, mi magunk nem találkoztunk olyan résztvevővel, aki ne támogatná ezt a tervet.

A második plenáris megvilágította azt is, hogy a polgári csoportokban mennyi fontos ötlet került elő. A résztvevők sokkal nagyobb koordinációt szeretnének európai szinten.

Vladimír Bilĉik, a Parlament néppárti frakciójának tagja, szlovák kereszténydemokrata hangsúlyozta: nincs európai demokrácia a polgárok véleménye nélkül.

– Elveszítettünk egy fontos tagállamot. A Brexit után nincs több elvesztegetni való idő, választ kell kapnunk arra, hogy Európa hogyan lehetne ellenállóképesebb. Ezen a héten beszéltünk egy esetleges lengyel exitről is (itt a lengyel jogállamisági kérdések megvitatására utalt – a szerk.) ezért olyan megoldásra van szükség, amelyben a jogállamiság értéke működik, szabadon lehet élni, és ez megvalósítható, ha összefogunk, ha mindannyian összefognak, helyi szinteken is. Kitartónak kell lennünk, hiszen csak egy Európánk van, és ez forog most kockán. Én ahhoz a generációhoz tartozom, amely hisz ebben a csodálatos projektben. 14 éves voltam, amikor a berlini fal leomlott. A konferencia csodálatos. A Brexit szörnyű dolog volt, amiről beszélni kell. A lengyel konfliktus és a brexit ellenére az EU jó dolog minden tagállam számára. Ezen a konferencián nem csak arról van szó, hogy jobbá tesszük Európát, hanem arról is, hogy magunk mögött hagyjuk a sötét napokat – fejtette ki Bilĉik.

Benedetta Ledova a Tanács részéről szintén azt hangoztatta, hogy a konferencia lehetőség arra, hogy egy történelmi jövő képet vázoljunk fel.

– A vitacsoportok jobb és hatékonyabb európai politikát követelnek az emberi jogok, a diszkrimináció-mentesség, a fenntartható fejlődés terén. Méltányosságot várnak el a generációk között, egészséges környezetet akarnak, amikor Európa jövőjéről beszélnek. Ennek a konferenciának nem szabad csalódást okoznia. Egyes tagállamok nemzeti érdekeit most félre kell tenni – hangsúlyozta.

Webke Kingma a holland kormány nevében üdvözölte az eszmecserét.

– A holland polgárok többsége támogatja az EU-tagságot, ezzel egyidőben kritikusan fordulnak a hatáskörök irányába. Nagyobb átláthatóságot követelnek. Legyen ez a konferencia a modellje az átlátható döntéshozatalnak az EU-n belül, ez a záloga annak, hogy minden polgár elismerje a konferencia eredményeit, és megértse, hogyan jutottunk el a konkrét döntésekig – fogalmazta meg azt, hogy nemcsak egymás meghallgatása, hanem a döntés is fontos. Sok polgár álláspontját képviselte, amikor azt mondta: a migrációra olyan megoldást kell keresnünk, ami az „extrémisták és a naivak” között helyezkedik el, középúton. A következő hetek legforróbb témája lesz a migráció kérdése: mi magunk, belehallgatva több panelbeszélgetésbe is, azt látjuk, hogy a konferenciára elhívott polgárok zöme nagyon kritikus az olyan országok nemzeti kormányaival, mint Magyarország, amely nem hajlandó árnyaltan tárgyalni a témát.

Még nem készültek el a polgári panelek konkrét javaslatai, de a plenárison elhangzottak alapján állíthatjuk, hogy a megoldáskeresés a tagállamok között az igazságos elosztás irányába tart. Mi magunk ezzel kapcsolatban azt a kétkedést érezzük, hogy bár a polgárok kiválasztása véletlenszerű volt, valahogy mégis úgy alakult, hogy ebben a kérdésben túl egységes – a magyar és a lengyel kormányétól radikálisan távoli – álláspontot képviseltek a konferencia résztvevői. A kétkedés annak szól, hogy ha túlságosan egyirányba tartanak a vélemények az Európát leginkább megosztó támákban, akkor ezt a konferencia elhiteltelenítésére fogják-e használni a populista politikusok.

A plenárison az is gyakran elhangzott, hogy az EU tagállamainak álláspontját egységesíteni kellene a nemzetközi szervezetekben, egy hangon kellene beszélni külpolitikai ügyekben (ezen a ponton gyakori felvetés a közös fellépést bénító vétó megszüntetése). A polgárok keresik a megoldást egy egységesebb európai egészségügy felé és a minimálbérek tekintetében is igénylik az egységes, uniós szabályozást. A konferencián résztvevők harmada 16 és 24 év közötti fiatal, ők markánsan képviselik azt az álláspontot, hogy már 16 évesek kortól szavazhassanak az Európai Parlament választásokon.

– Egy olyan országból jöttem, amely a címlapokon van. Olyan országból jövök, amelyben a fiataloknak a kerítéshez kell magukat láncolni a minisztérium épületénél, hogy az oktatási miniszter szóba álljon velük, ahol a klímaaktivistákat üldözik, ahol 70 százaléka a melegeknek öngyilkossági gondolatokkal foglalkozik, ahol migránsok halnak meg a belorusz határon. Ez nem egy fiataloknak való ország. Köszönöm az uniónak, hogy engedi hallatni a hangunkat. A lengyel kormányt pedig felszólítom, hogy ne támadják közös értékeinket, ne találkozzanak Le Pennel és Putyinnal! Az EU garantálja a jövőnket, nem fogják ezt tőlünk elvenni – szögezte le a konferencia plenáris ülésén az egyik legnagyobb tapsot kiváltó felszólalásban egy lengyel fiatal, Kacper Parol.

Sándor informatikusként Marosvásárhelyről érkezett Strasbourgba és a román állam egyik polgáraként vett részt a vitában. Másfél percet kért a felszólalására, de az utolsó pillanatban kiderült, hogy csak egyet kap.

– Nem lett volna baj, ha mindezt időben tudom, mert akkor másképp tervezem meg a beszédemet – meséli a klímaváltozás kérdéseit körbejáró állampolgári panel résztvevője. – Kicsit mást gondolok erről a témáról, mint az európai átlag polgár. Szerintem sok a riogatás ebben az ügyben, nem halunk még meg holnap. Sajnos az utolsó négy mondatomat elvágták, mert nem fértem bele az egy percbe – mondta, hozzátéve, hogy a magyar fordítással sem volt elégedett, mert amikor visszahallgatta az angol nyelven elmondott felszólalásának magyar felvételét, kiderült, a tolmácsok másképp értelmezték a beszédét. – Nem hibáztatok senkit emiatt, tudom, hogy nem egyszerű egy ilyen helyzet a tolmácsok számra sem. Azt szerettem volna elmondani, hogy nem jó ötlet a klímaváltozás ürügyén a fosszilis üzemanyagokat egyik napról a másikra betiltani, mert egyelőre ez a legolcsóbb és legbiztonságosabb energiaforrásunk, ráadásul, és ezt kevesen tudják, számos pozitív hatása van a technológiai fejlődésre. Ha példával kéne illusztrálnom, azt mondanám, hogy ha drasztikusan csökkentjük a fosszilis üzemanyagokat, annak lehet egy olyan hatása is, hogy később jut el az emberiség a rák ellenszerének feltalálásához. Ez nem azt jelenti, hogy ne keressünk a fosszilis energiák helyett alternatív forrásokat – mondta Sándor, hozzátéve, hogy a fordításból viszont az jött le, mintha a fosszilis üzemanyagok rákkeltő hatásáról beszélt volna.

– Mi azon tanakodtunk, hogy lesz-e hosszú távon értelme a javaslatainknak, mert most, a plenárist megelőző munkacsoportokban azt láttuk, hogy a politikusok nem kezdenek az ötleteinkkel semmit. Úgy tűnt számunkra, hogy nem voltak felkészülve. Ráadásul, amikor a politikusok egymással beszéltek, nagyon megosztottak voltak, egymással sem értettek egyet – adott hangot aggodalmainak Georgia, aki a múlt héten, a negyedik vitacsoportban az „EU a nagyvilágban” témát járta körül. Bevallja: egy hete kicsit lelkesebb volt. – Annak volt egy eufóriája – mondta.

Ezzel szemben most azt érezte, csak ugyanazokat a paneleket puffogtatja minden felszólaló, ráadásul az egyperces időkeret felét a hálálkodás és a köszönetnyilvánítás teszi ki, ami az érdemi mondandó kifejtését teljesen lehetetlenné teszi.

– Attól tartok, hogy majd színpadi kellékek leszünk, érdemben nem járulunk majd hozzá a döntésekhez – világított rá egy olyan félelemre, amit az állampolgári panelek résztvevőinek többsége is oszt.

Ezt érzik a politikusok is. Az Európai Parlament és a Bizottság több képviselője is hangsúlyozta felszólalásában, hogy akkor lesz értelme ennek a konferenciának, ha a döntéshozatalban a politikusok valóban tudnak reagálni a polgárok felvetéseire.

Arra még nincs egyértelmű válasz, hogy ez a konferencia vezethet-e uniós szerződés módosításához. A platformot bemutató sajtótájékoztatón Dubravka Suica azt mondta, előbb meg kell várni, hogy milyen eredményeket hoz a párbeszéd, annak ismeretében lehet dönteni a további lépésekről – ha szükséges.

 

Még több olvasnivaló a témában.

Hajlik-e az iráni rendszer vagy törik?

Krajczár Gyula

Az Iránban szeptember óta tartó tüntetések nyomán az ország főügyésze, Mohammad Jafar Montazeri bejelentette, hogy megszüntetik az úgynevezett erkölcsi rendőrséget, s elkezdik tanulmányozni a nők nyilvános kendő- és ruhaviselési szabályait tartalmazó törvényt. Most még nehéz megítélni, hogy tényleges, komoly engedményről van-e szó. Az biztos, hogy a lázongások egyelőre nem enyhülnek, s a rezsim egyre szélesebb skálán keresi a normalizálás eszközeit.

Elolvasom

Űrverseny 2.0: Amerika és Kína célba vette a Holdat

Krajczár Gyula

Többszöri halasztás után november 16-án Floridából útjára indult az Artemis I nevű Hold-misszió. Ezzel kezdetét vette a 2017-ben indult új amerikai Hold-program első űrbéli szakasza. A küldetésen még nem utazik ember, az Orion űrjárműben rengeteg szenzorral feljavított próbababák foglalnak helyet. A parancsnoki székben ülő test a Commander Moonikin Campos névre hallgat.

Elolvasom
Keresés