Egyetemi sikertörténet? Cáfolnak az akadémiai dolgozók

Tóth Ákos | 2023.01.23. 19:38

Olvasási idő kb. 7 perc

Navracsics Tibor és Csák János kulturális miniszter szerint sikeres az alapítványi modellváltás. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint inkább kudarcos, amit számokkal is bizonyítani tudnak.

Az elmúlt napokban mintha megváltozott volna a kormányzati kommunikáció iránya, amely eddig annak igazolására irányult, hogy az Európai Unióval folytatott huzavona az Erasmus+ és a Horizon Europe forrásaiért előre lejátszott mérkőzés, csupán valamiféle félreértés miatt fagyaszthatta be a Tanács az e célra szánt forrásokat.

Pár napon belül ugyanis két tárcavezető is azt hangoztatta – és nyilván nem egymástól függetlenül –, hogy az egyetemi modellváltás sikeres volt, az eredmények egyértelműen ezt igazolják, akár a kiválósági rangsorokat, akár a nemzetköziesítési mutatókat, akár a külföldi hallgatók arányát vesszük alapul. Navracsics Tibor azt mondta, „sokasodnak az érvek” amellett, hogy az eddig az állami fenntartást választó ELTE, a BME, a Képzőművészeti Egyetem vagy a Zeneakadémia is átalakuljon. A hétvégén pedig Csák János is azt mondta, hogy „óriási javulást” lát az alapítványi fenntartásban működő egyetemeknél. A felsőoktatásért is felelős kulturális és innovációs miniszter arról beszélt a Kossuth rádió vasárnapi műsorában, hogy a publikációk, a hazai és külföldi hallgatók számában és a nemzetközi rangsorokban elért helyezésekben „gyors és előremutató eredmények születtek”.

Mint ismeretes, az elmúlt években huszonegy felsőoktatási intézmény esett át modellváltáson, köztük van például a Corvinus, a Soproni Egyetem, a Debreceni Egyetem, a MOME és a Semmelweis. Az egyetemeket irányító alapítványok kuratóriumaiban kormánytagok, fideszes politikusok és kormányközeli üzletemberek ülnek, s az aktív politikusok jelenlétében súlyos összeférhetetlenséget vél fölfedezni az Európai Unió, hiszen akadnak közöttük olyanok, akik közvetlenül döntenek olyan uniós forrásokról, amelyekre az általuk reprezentált egyetem is pályázik.

Ha Navracsics igazat mond, akkor a magyar kormány teljesen magára maradt Európában

A kormány korábban avval próbálta a modellváltás szükségességét magyarázni, hogy bár az egyetem így kikerül a közvetlen állami fenntartású intézmények köréből, de az alapítói és a fenntartói jogok, az intézmény vagyonával egyetemben, egy kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek át. Így pedig – amellett, hogy keretszerződéseken keresztül az intézmény továbbra is számíthat állami forrásokra – növekedhet a gazdálkodási szabadság, rugalmasabb eljárási és beszerzési szabályokat alkalmazhat az egyetem. Vagyis lényegében egy piaci alapon működő vállalati struktúrát lehet bevezetni, amelyben csökkenhetnek az adminisztrációs terhek, egyszerűbbé válhatnak a döntéshozatali mechanizmusok. Az intézmény pedig a képzéseit rugalmasabban, a 21. századi munkaerőpiac elvárásainak megfelelően alakíthatja, ezáltal értékesebb tudást biztosítva a hallgatói számára.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint már „a kezdettől fogva világos volt, hogy a hazai egyetemek alapítványi átszervezése semmilyen komolyan átgondolt oktatáspolitikai koncepcióra nem épült. Látható volt, hogy mindazok a hasznok, amelyek az ígéretekhez képest minimális mértékben valósultak meg, a modellváltás nélkül is megvalósíthatók lettek volna”.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés