Fóti Tamás Az infláció lenullázza a választás előtti osztogatást

A Bécsi Nemzetközi Gazdaságkutató Intézet (WIIW) tavaszi előrejelzése szerint nem egyformán sújtja Kelet- és Közép-Európa gazdaságait az ukrán válság. A két közvetlenül érintett ország jár a legrosszabbul: Oroszország és Ukrajna mély recesszióba süllyed, a térség többi államában pedig kisebb lesz a korábban prognosztizált növekedés. A magyar kormánynak megszorítással kell korrigálnia a választás előtti osztogatást.

Az ukrán bruttó hazai termék (GDP) idén 38 és 45 százalék között eshet vissza, míg az orosz 9-15 százalékkal zsugorodik, csaknem 30 százalékos inflációval. Ez nyomot hagy természetesen a többi posztszovjet ország többségében is. Az Európai Unió 11 térségbeli tagállamának a korábban jelzett, a Covid-válság utáni helyreállítás kiugrónak várt növekedésével szemben be kell érnie a GDP 3 százalék körüli gyarapodásával, az energia-embargó pedig kétjegyű pénzromlást idéz elő.

Figyelemre méltó, hogy a vizsgált országokra januárban, tehát még a háború előtt kiadott előrejelzés négy százalékos növekedéssel számolt. Az intézet elemzői hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi politikai helyzetre alapozzák a mostani számításaikat. Ha a körülmények tovább romlanak, és az EU olaj-, sőt akár gázembargót határozna el, úgy a mérsékelt növekedésnek is búcsút inthet a 11 tagállam, átlagosan 0,1 százalékos stagnálással, bár éppen a magyar előrejelzés – a tartós válság esetére – ennél gyászosabb, mínusz 3 százalékos. Az övezet második legnagyobb gazdasága, a török, jó esetben 2,7 százalékkal bővül, de a pesszimista forgatókönyv szerint ott is akár 2,5 százalékos visszaesés is lehet.

Érthetően Ukrajna helyzete a legkilátástalanabb. A harcok által kevésbé érintett területein meglepően ellenállóképes a gazdaság. Ugyanakkor nagyon sötét a kép a háborúnak inkább kitett területeken, ahol eddig az ország GDP-jének az 53 százalékát, az ipari termelésének 43, a mezőgazdaságinak 34 százalékát termelték meg, s az ország exportjának felét a fekete-tengeri kikötőkön keresztül bonyolították. A költségvetés idei hiánya eléri a bruttó hazai termék 25 százalékát, amin csak nyugati segítség enyhíthet.

„Ha lesz is fegyverszünet, és a válságot politikai megoldással rendezik, akkor is csupán 2024-ben kaphat erőre a gazdaság, mert a magánbefektetők csak vonakodva térnek vissza” – hívta fel a figyelmet a jelentés ismertetésekor Vaszilij ­Asztrov, a WIIW munkatársa.

A bécsi intézet szakértői úgy vélik, ha az év közepére megszűnnének a háborús állapotok, és a Nyugat Marshall-segélyre hasonlító programmal állna elő, annak is legkorábban csak 2024-re érnének be gyümölcsei.

Az orosz gazdaság legalább 9 százalékkal esik vissza, és az elemzők minimum 20 százalékos inflációval számolnak. A tartós kőolaj- és földgázembargó azonban már 15 százalékkal vetné vissza, míg az inflációt erre az esetre 28 százalékra vetítik előre. Mindez tovább csökkenti a költségvetés bevételét és ennek nyomán a háztartások fogyasztását, ami elmélyíti a gazdaság válságát.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!