Ellenzéki stratégiák

| 2020.08.05. 06:05

Címkék:

ellenzék

Olvasási idő kb. 3 perc

Az ellenzék elszánt abban, hogy összeállítsa a Fidesz alternatívájaként szolgáló technikai minimumot a 2022-es parlamenti választásokra, de az biztos, hogy nem lesz egyszerű, mert eltérő stratégiákkal futnak ugyanis neki a megbeszéléseknek – ez derül ki abból a két interjúból, amit a Jelen készített két, meghatározó női politikussal, a Demokrata Koalíció tagjával, Dobrev Klárával és a Momentumos Donáth Annával. Előbbi a leghatározottabban kiáll a közös lista szükségessége mellett, míg Donáth Anna szerint ez nem feltétlenül vezetne sikerre – ezzel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy ha az EP-választáson közös listát állítanak, nem derült volna ki, hogy az ellenzéki oldalon a DK és a Momentum javára jelentős erőátrendeződés történt.

Amiben azonban nincs vita: mindkét politikus bizonyosnak tartja, hogy a 106 egyéni választókerületben közös jelöltet kell állítani. Donáth Anna úgy látja, ehhez nem föltétlenül az előválasztás a legjobb megoldás, amely szerinte Budapesten is hagyott maga után technikai kívánnivalót. Kérdés, mit szólnak ehhez a függetlenek, Szél Bernadett vagy Hadházy Ákos, illetve mindazok, akik szerint az előválasztás mindenütt megkerülhetetlen annak érdekében, hogy ne „pártmutyik” döntsenek az indulás jogáról. És az is kérdés, hogy őket egyáltalán bevonják-e az erről zajló tárgyalásokba.

A két interjúban Dobrev Klára és Donáth Anna is beszél arról, hogy sarokba szorult-e Orbán Viktor Brüsszelben, és hogy az elmúlt hetek uniós eseményeinek milyen következményei lehetnek a magyar belpolitikában. Mindkettejüket szembesítettük azzal, hogy sokak szerint Gyurcsány Ferenc lehet az akadálya az Orbán Viktor leváltását szorgalmazók egymásra találjásámak, illetve kiderül az is, jól értik-e kollégáink Dobrev Klárát, amikor azt állítják, hogy az Európai Parlament alelnöke nem mondott nemet az esetleges miniszterelnök-jelöltségére vonatkozó kérdésre.

További részletek a Jelen csütörtökön megjelenő számában.

 

Még több olvasnivaló a témában.

Űrverseny 2.0: Amerika és Kína célba vette a Holdat

Krajczár Gyula

Többszöri halasztás után november 16-án Floridából útjára indult az Artemis I nevű Hold-misszió. Ezzel kezdetét vette a 2017-ben indult új amerikai Hold-program első űrbéli szakasza. A küldetésen még nem utazik ember, az Orion űrjárműben rengeteg szenzorral feljavított próbababák foglalnak helyet. A parancsnoki székben ülő test a Commander Moonikin Campos névre hallgat.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Megerősödtek a populisták Európában, de nem sikerült áttörniük

Tóth Ákos

Habár minden jel arra mutatott, hogy Európában számottevően megerősödnek a szélsőjobboldali és populista pártok, de nem valószínű, hogy ezek az erők az Európai Tanácsban blokkoló erőt tudnának képezni a jövőben – hangzott el a Political Capital (PC), a Friedrich-Ebert Alapítvány (FES) és a Jelen közös rendezvényén, ahol Kőváry Sólymos Karin, a Brnoi Egyetem doktori hallgatója és a Jan Kuciak Oknyomozó Alapítvány kutatója, valamint Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője elemezte a hagyományos pártok számára egyelőre nehezen kezelhető helyzetet a PC és a FES közös tanulmánya alapján, Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztőjének moderálásával.

Elolvasom
Keresés