Ellopott évtized

Lakner Zoltán | 2022.09.14. 10:03

Olvasási idő kb. 6 perc

A magyar kormány akkor büszkélkedett a rezsicsökkentéssel, amikor alacsony volt az energia ára. Voltak évek, amikor még a hatosági árnál is alacsonyabbak. Más országok kormányai viszont most segítenek az embereken, mert a drámaian megnövekedett árak miatt tényleg baj van.

„A társadalmi naptár azt mutatja, hogy az emberek szükségletei túlmutatnak a négyéves időszakon”, mondta a görög miniszterelnök, amikor bejelentette kormánya megélhetési költségeket csökkentő tervét. Kiriákosz Micotákisz konzervatív kabinetje a minimálbér- és a nyugdíjemelés mellett arról is döntött, hogy a legszegényebb 1,3 millió háztartást fűtéstámogatással, valamint egyszeri juttatással segítik. Történik mindez a parlamenti választás előtti évben – elébe menve a baloldali ellenzék követeléseinek –, azonban Micotákisz azt is ígéri, hogy az intézkedések kifutása a következő parlamenti cikluson is túlnyúlik majd.

Nagy-Britanniában az új kormány felső határt szab a háztartások energiaszámlájának. Bár magyar szemmel a 2500 fontos éves limit is borzasztó magas, ahhoz képest kedvező, hogy az illetékes hatóság eredetileg 3500 fontig ment volna el. Az új kormányfő, Liz Truss által bejelentett intézkedés két évre szól, sőt fél évig az üzleti szektorra is vonatkozik az ársapka. A politikai indok itt is egyértelmű, a jó ideje vergődő konzervatívok megpróbálják helyreállítani társadalmi elfogadottságukat, s az amúgy egyáltalán nem a szociális érzékenységéről híres párt ezt részben a háztartásoknak kedvező piackorlátozással véli elérhetőnek.

Ott van aztán Horvátország is, szintén konzervatív kormánnyal, amely a múlt héten az energiaárak korlátozását jelentette be, ami a tavaszi hónapokig marad érvényben. Andrej Plenković miniszterelnök szerint az intézkedések nyomán „csendes és kiszámítható lesz az ősz és a tél”, elsősorban amiatt, mert a kormány tervei szerint mindenki átlátja majd, mennyit kell fizetnie.

Mondhatnánk akár azt is, nincs itt semmi látnivaló, hacsak az nem, hogy a magyar gyorsnaszád nyomába eredt mindenki, feltalálták másutt is a rezsicsökkentést meg az ársapkát. De azért nem egészen erről van szó.

Pontosabban, egyáltalán nem erről van szó.

Sokkal inkább az látszik, hogy míg a magyar kormány akkor propagál rezsicsökkentést, amikor alacsonyak az árak, addig más országok akkor próbálnak segíteni az embereken, amikor tényleg bajba kerülnek.

Kinek mit intézett a kormánya.

Tulajdonképpen az sem lett volna dráma, hogy 2014 után a magyar rezsicsökkentett ár valójában a világpiaci ár felett volt. Ha az állam nyereségét bent tartják a rendszerben, az áremelkedés idején kompenzációként visszaadhatnák a lakosságnak. De hát nem ez történik.

Több más országban alapvető cél, hogy az áremelkedéstől külön védeni kell a legalacsonyabb jövedelmű csoportokat, amelyeknek tényleg majd’ minden bevételét elviszik az elszálló árak. Mint láttuk, olyan országokban merül fel a támogatások bővítése, amilyen az Európai Unió szegényebbjei közé tartozó Görögország és Horvátország. Ha nekik telik rá, talán mi is ki tudnánk gazdálkodni, ha már annyit előzgettünk a kanyarban.

Magyarországon ezzel szemben úgy áll a helyzet, hogy a kormány pontosan akkor veszi vissza a támogatásokat, amikor a legnagyobb szükség volna rájuk. Történik mindez a választást követően, tekintet nélkül arra, hogy az emberek szükségletei – miként a görög miniszterelnök megállapította – nem a választási ciklusokhoz igazodnak. Nyilván van abban politikai logika, hogy a szavazatok megszerzése után, a következő megmérettetéstől pedig a lehető legtávolabbi időpontban hoz megszorító intézkedéseket a kormány, csakhogy ettől még az embereknek, családoknak nem lesz könnyebb a gáz- és villanyszámlát fizetniük, vagy tűzifához jutniuk.

Becslések szerint a háztartások jóval több mint fele a támogatott ár fölött sávba csúszik majd – hiába hazudta be a kormány, hogy csak a társadalom negyede lesz érintett –, miközben a magas áfa révén a költségvetés az emberek növekvő kiadásain nyerészkedik, hogy aztán ezt ne forgassa vissza támogatásként. Ellentétben például a német kormánnyal, ahol áfa-csökkentéssel is segíteni próbálják a lakosságot, s kimondott alapelve a kormánynak, hogy a költségvetést ilyen helyzetben nem a lakosság megsarcolása révén kell egyensúlyban tartani.

Mindehhez hozzájön a bizonytalanság, mert miközben a görög és a horvát kormány segélycsomagot vezet be az ősz és a tél átvészelése érdekében, a magyar kormány tagjai azt pedzegetik, hogy talán még a mostani rezsitámogatási szint sem lesz tartható, s nem biztos, hogy a 2000 milliárd forintos eddigi megszorítás elegendő lesz. Maguk az intézkedések pedig a hétköznapi ügyintézés szintjén átláthatatlanok, mindannyian csak találgatjuk, hogyan alakul a gáz- és a villanyszámlánk, mondjuk, novemberben.

Habár sehogyan sem sikerült politikai mondanivalóvá tenni, mégis igaz, hogy eltapsolt évtized van mögöttünk. Vagy inkább ellopott. Ennek minden következményével kell most együtt élnünk. A kormány a világgazdasági növekedés és az alacsony energiaárak időszakát nem befektetésre, tartalékolásra, felkészülésre, átállásra használta fel, hanem minden pénzt, amit csak ért, elszívott és csontra elköltött. Ezért kell most az eleve fennálló válság mellett még megszorításokat is bevezetni. Miközben éppen a felsorolt példák mutatják, ahol van tartalék, és ahol valóban fontos, hogy ne zuhanjanak milliók a semmibe, ott a krízis idején is lehet segítséget nyújtani. Nálunk se a családi pótlékot, se a segélyeket nem emelik.

Lesz, ami lesz.

A helyzet gyötrelmes valósága, hogy a kormány – ellenfél híján – politikailag akár ezt is átvészelheti. Ugyanez azonban nem mondható el az emberekről, beleértve azokat is, akik a kormány ellen szavaztak, és azokat is, akik rá.

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés