Előválasztási vadászidény

Tóth Ákos | 2021.07.12. 06:42

Olvasási idő kb. 7 perc

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke nem haragszik Gyurcsány Ferencre, amiért az elmúlt hetekben több szocialista politikusról derült ki – így a volt pártelnök Molnár Gyuláról és a Komlón induló Szakács Lászlóról is –, hogy a DK frakciójában köt ki, amennyiben sikeresen szerepel a képviselőjelölt-jelölti előválasztáson, majd 2022-ben, a parlamenti választáson – ezt az MSZP elnöke egy a múlt héten tartott háttérbeszélgetésen fejtette ki. Szerinte ugyanis ez a politika logikájából következik, nyilvánvalóan a DK és a vele együttműködő, Jakab Péter vezette Jobbik is arra törekszik, hogy a majdani parlamentben a lehető legnagyobb frakcióval rendelkezzen.

Tóth Bertalan szerint az ellenzéki oldal valójában tömbösödik, ami szerinte nem is baj: az MSZP és a Párbeszéd abban hisz, hogy a kormányváltásnak akkor van esélye, ha Orbán Viktor kihívója Karácsony Gergely, s a jelenlegi főpolgármester mögé beállt az LMP is, és – ahogy az MSZP elnöke fogalmazott – van „egy erőteljes” megállapodásuk a Momentummal is. Tóth Bertalan szerint ez a tömb komoly kihívást jelent akár a DK, akár a Jobbik majdani pozíciójára, s az előválasztás mutatja meg majd a valós erőviszonyokat az ellenzéken belül. Tóth Bertalan egyébként épp e tömbösödési folyamatra vezette vissza azt is, hogy nem lesz minden pártnak és szervezetnek mind a 106 egyéni választókerületben külön jelöltje az őszi előválasztáson. „Ha két nagy blokk feszül egymásnak, akkor a mozgósítás is sokkal intenzívebb lesz” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az MSZP-Párbeszéd körülbelül 60 helyen állít jelöltet az előválasztáson.

Ami Molnár Gyula és Szakács László ügyét illeti: számos elmélet látott napvilágot arról, hogy az MSZP-n belül tisztogatás, valamiféle leszámolás zajlik, amelynek ők úgymond az áldozatai lennének, és ez a folyamat tovább erodálja a pártot. Sokan vélik úgy, hogy a DK „levadássza” az MSZP-P jelöltjeit, s akadnak olyanok is, akik Molnár Gyula esetében revansot emlegetnek, felidézve, hogy épp az ő elnöksége alatt intézett kihívást Botka László miniszterelnök-jelölt a párt erős emberei, köztük a mostani tárgyalásokon is meghatározó szerepet betöltő Molnár Zsolt ellen. Csakhogy ennek ellentmondani látszik, hogy Molnár Gyula volt az elnök akkor is, amikor Botka Lászlónak végül meg kellett hátrálnia. Amióta pedig nem ő az elnök, Molnár nem feltétlenül tartozik az MSZP erőteljesebb személyiségei közé, nem olyan emberről van tehát szó, akit úgymond mindenáron „le kéne takarítani” a pályáról.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A szétválás lett az ellenzéki csodafegyver az összefogás helyett

Lakner Zoltán

Tíz hónappal a katasztrofális választási vereséget követően az ellenzéki pártok igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy hamarosan készen állnak a tizenhárom hónap múlva esedékes újabb megmérettetésekre. Az előző parlamenti ciklust meghatározó együttműködési törekvésekkel szemben most az önállóság hangsúlyozása áll a középpontban, az eggyel korábbi, 2014-2018 közötti periódushoz hasonlóan. Az eredmények mindegyik esetben ismertek, s mostanra egy minden korábbinál szűkebb ellenzéki szavazói közeg várja pártjaitól a játszmaváltó fordulatot.

Elolvasom

Léggömbfrász – Blinken nem megy Pekingbe

Krajczár Gyula

A nemzetközi közvélemény feszülten várta, hogy öt év szünet után ismét amerikai külügyminiszter utazik Pekingbe. Hát nem utazik. Montana felett ugyanis nagy magasságban haladó, kínaiként és feltételezhetően hírszerzési célúként azonosított ballont, léggömböt fedeztek fel, s Anthony Blinken útját lemondták, illetve elhalasztották. A kínai fél gyorsan reagált, elismerte, hogy az övék a léggömb, de eltévedt meteorológiai célú eszköznek nevezték.

Elolvasom

Vig Dávid: A kormány bírósági csomagja még rosszabb állapotot teremt

Tóth Ákos

A kormány közzétette azokat a javaslatokat, amelyekkel az Európai Unió által meghatározott feltételeknek kíván eleget tenni az igazságszolgáltatás területén. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azt állítja, hogy ez a csomag messze nem tesz eleget az EU elvárásainak, pedig azok világosan kijelölik azt az utat, amelyen vissza lehet térni a független igazságszolgálatáshoz. Vig Dáviddal, az Amnesty International Magyarország igazgatójával beszélgettünk.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

EU-Ukrajna csúcstalálkozó: örömóda helyett légiriadó

Fóti Tamás

Az EU-Ukrajna kétnapos csúcstalálkozó nem a kijevi reményekkel ért véget: a zárónyilatkozat homályos ígérete a csatlakozási tárgyalások kezdetéről csalódást kelt az ukrán politikusokban és a közvéleményben. Ugyanakkor az uniós vezetők a szolidaritás jegyében további konkrét támogatásokat jelentettek be.

Elolvasom

Grósz Károly, az elfeledett utód

Lakner Zoltán

A Grósz Károlyról szóló könyvén dolgozó Medgyesi Konstantin történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatója és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa e munka leágazásaként külön könyvben tárja az olvasók elé Kádár János 1988-as menesztésének és Grósz hatalomra kerülésének hátterét. Apagyilkosság című kötetét az Open Books adta ki tavaly év végén, mi pedig arról beszélgettünk vele, miben állt Kádár és Grósz politikusi képessége, s miért csúszott ki mégis a kezükből a hatalom.

Elolvasom
Keresés