Nem a hackerek voltak ügyesek, hanem az állam ügyetlen

Zárva maradt a Tehetségkapu

Szolga Bálint | 2022.05.16. 08:35

Olvasási idő kb. 7 perc

Nem zajlott zökkenőmentesen az idei kompetenciamérés. Az online rendszerre már a tesztek előtt is sok panasz érkezett. Emiatt halasztani kellett a felmérést, hiszen sokaknál el sem indult a program. A kormány terheléses támadásra hivatkozott – immáron a hetedik alkalommal, két éven belül. 

Nem ez volt az első eset, hogy a kormánynak ­meggyűlik a baja az informatikával. A hét állítólagos “terheléses támadásból” eddig hatról derült ki, hogy valójában nem történt semmilyen bűncselekmény – ezt tartalmazza az Országos Rendőr-főkapitányság válasza a Telex internetes portálnak. Vagyis: a leállást nem hackertámadás okozta, a rendszer a felhasználók rendeltetésszerű használatától fagyott le.

A sorrendben hetedik üzemzavar története 2020-ban kezdődött – az év májusában negyvenmillió forint vissza nem térítendő támogatást ajánlott föl az állam arra, hogy a kompetenciamérést egy már évek óta létező felületre, a Tehetségkapura lehessen költöztetni.

A pénzt a Nemzeti Tehetség Alapból fizették ki – és mi tagadás, a fejlesztők nem fukarkodtak az ígéretekkel. Állítólag új funkciókat integráltak a rendszerbe, technológiailag korszerűbb és egyszerűbb felhasználói környezetet biztosítottak a diákok számára. Aztán elérkezett a próbamérések időpontja – vagyis az igazság pillanata. Hiába a nagy árcédula, a rendszer csütörtököt mondott. A pedagógusok nem értették, mi történt, az EMMI is csak annyit reagált, hogy „előre látható” technikai nehézségek bonyolították a folyamatot, a szükséges módosítások elvégzése után további próbaüzemeket ígértek. Egy nappal később ismét megpróbálták, hátha azóta jobb lett a rendszer, de akkor meg a nyolcadikosok rendszere adta be a kulcsot.

Ez pár héttel a hivatalos mérés kezdete előtt történt, a későbbre tolt bétatesztelés pedig ismét a várható problémákat hozta magával. A diákok nem tudtak gyakorolni, nem tudták megismerni a rendszert, ami lényegében egyáltalán nem működött. Az Oktatási Hivatal azt javasolta eközben, hogy a tavaszi szünetben próbálgassák a diákok, hogy éppen működik-e a rendszer. Reggel hat és este hat óra között folyamatosan elérhető volt a rendszer, de mindhiába – a Tehetségkapu egyszerűen nem akart kinyílni a próbálkozók előtt, igaz, voltak, akik rájöttek a titok nyitjára: kisbetűvel kellett írni a gyerekek kódjait. Akiknél ez sem segített, ők az üres rendszert nézhették, volt, hogy fél órán keresztül.

Majd elérkezett április 20-dika, az éles mérés kezdete. De a Tehetségkapu ismét nem működött, sokan lassúságra és fagyásokra panaszkodtak. Nem voltak megoldhatóak a feladatok, ismét le kellett szólni a központból, hogy a probléma nem az adott iskola készülékeiben van, hanem országos szintű gondról van szó. Egy általunk megkérdezett diák a következőket mondta:

– A próbakörök egyáltalán nem működtek nálunk. Hiába próbálkoztunk többször is, egyszerűen nem indult el a rendszer, igaz, élesben aztán sikerült működésre bírni. Ennek ellenére, a rendszert rendkívül elavultnak tartom, s emellett elképesztően lassú is volt. A feladatok között nagyjából 15-20 másodperc volt a töltési idő, ami 30 feladatnál rendkívül problémás.

A Jelennek nyilatkozó pedagógusok sem voltak jobb véleményen:

– A próbaidőszakban nálunk egyáltalán nem működött a rendszer. Engem felháborított, amikor a hivatalból azt mondták, hogy próbálgassák a diákok a rendszert a szünetben. Az éles mérés nálunk is lassú volt, egy-két tanulónál le is fagyott a rendszer, de persze ez még így is jobb volt, mint a próbakörök során. 40 milliót költöttek erre, teljesen feleslegesen, mert ez nem digitalizáció, legfeljebb csak papíron.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A törpe minoritás óriása

Révész Sándor

Mi már a haladár Adytól vélünk tudni Magyarország „ázsiai állapotairól”, holott ezt a szóképet a régen elfelejtett „ókonzervatív fekete báró”, Sennyei Pál vitte bele a köztudatba. Amikor a 48-as és a 67-es alapon állók harcáról szólt a politikai élet, egy maroknyi konzervatív arisztokrata 47-es alapon képzelte el Magyarország modernizálását. A lehetetlen küldetés donkihótéi közül magasodott ki Sennyei Pál.

Elolvasom

A gyűlöletkeltő propaganda ellenére nőtt az LMBTQ emberek elfogadása

Petike Áron

Egyre többen merik felvállalni meleg és transznemű identitásukat Magyarországon, és velük kapcsolatban a társadalmi elfogadottság is növekvőben van a Medián tavaly decemberben végzett felmérése szerint. A 2022. áprilisi népszavazási kampány meleg- és transzellenes propagandája, valamint a kormány manipulatív kérdéseire leadott több mint három és fél millió támogató válasz (nem szavazat) ellenére a magyar társadalom jelentős része számára a melegek társadalmi jelenléte és elfogadása a hétköznapok részévé vált.

Elolvasom

Isteni San Diego

Hegyi Iván

Szép telei voltak Tóth Zoltánnak a 2010-es években. A San Diego Sockers 2011 februárjában visszavonultatta 1-es számú mezét, majd 2014 januárjában beválasztották az Indoor Soccer Hall of Fame-be. Kaliforniai klubja szerint ő volt „az amerikai teremfutball legjobb kapusa”. Itthon egyszer játszott a válogatottban és 33 első osztályú mérkőzésen az Újpest csapatában – nagypályán –, majd 1979 augusztusában, alig huszonhárom évesen, a szabad világba szökött.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Tátrai Annamária: Szerintem a közmunka is megbélyegző

Tóth Ákos

Hatalmas vállalkozás eredményeit tette közzé Tátrai Annamária statisztikus, szociológus a Tárki által jegyzett Társadalmi Riport 2022 című kötetben. A tanulmányában megrajzolta Magyarország szegénységi térképét, s becsléseket tett a szegénységben, illetve a súlyos anyagi nélkülözésben élők arányára az egyes járásokban. Úgy tűnik mintha a kormány lemondott volna a legszegényebb településeken élőkről. A kutatóval beszélgettünk.

Elolvasom
Keresés