Észak-Írország, az örök brexit hazája

Emlékezhetünk rá, hogy az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból nem ment sem könnyen, sem gyorsan. Az egyik legfontosabb tényező, ami hosszú ideig hátráltatta az európai-brit megállapodás létrejöttét, az „északír kérdés” volt. A megállapodást végül parafálták és hatályba is lépett, ami alapján azt is feltételezhetnénk, hogy az Észak-Írországgal kapcsolatos problémakör is megnyugtatóan rendeződött. Nos, nem egészen.

Tavaly október óta nem jártam Észak-Írországban – arra az esetre, ha ismét utazhatunk helyekre, mindenképpen ajánlom –, így csak sajtófotókon láttam azokat a transzparenseket, amelyek „Hands off Ulster” („El a kezekkel Észak-Írországtól”) és ehhez hasonló feliratokkal üzenik az Európai Uniónak, hogy hova tegye a Brexit-megállapodását. A szlogenek mögött álló „Unionisták az Északír Protokoll Ellen” nevű szerveződés közösségimédia-oldalainak rövid szemléje aztán tovább árnyalja a képet, amennyiben a Boris Johnson vezette brit kormány legalább ennyire kihúzta a gyufát az unionistáknál, azaz a brit unió Észak-Írországot magában foglaló egységét támogató, az esetleges ír egyesülést pedig ellenző csoportoknál.

Az Északír Protokoll egy jegyzőkönyv, amely részét képezi az Európai Unió és az Egyesült Királyság között létrejött, az utóbbinak az előbbiből történő kilépését szabályozó szerződésnek. A jegyzőkönyv deklarált célja, hogy az 1998-ban aláírt és az Ír-sziget békéjét azóta is garantálni hivatott Belfasti/Nagypénteki Egyezménnyel kompatibilis módon, azaz az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti látható határ, illetve határellenőrzésre szolgáló fizikai infrastruktúra nélkül tegye lehetővé az Egyesült Királyság távozását az EU közös piacáról és vámuniójából. A cél nemes, de teljességgel megvalósíthatatlan úgy, hogy az minden érdekelt szereplő tetszését maradéktalanul elnyerje. Ez volt a Brexit-tárgyalások gordiuszi csomója, amit végül nem is tudtak átvágni a felek, inkább csak tessék-lássék megkardlapozták, majd otthagyták, mint az EU-t és az Egyesült Királyságot összekapcsoló utolsó, de annál erősebb köteléket.

De mivel vonta magára az Északír Protokoll az északír unionisták haragját? Röviden: a létezésével. Hosszabban kifejtve a probléma forrása, hogy az északír-ír határ teljes átjárhatósága kizárólag úgy biztosítható, ha azokat az ellenőrzéseket, amelyeket itt kellene lefolytatni, máshol végzik el. Az Egyesült Királyság kilépésével az északír-ír határ az Európai Unió külső határává vált, azaz az azon áthaladó személyeket és árukat elvileg ellenőrizni kell. A személyforgalom ellenőrzése megkerülhető annak a ténynek köszönhetően, hogy Írország nem tagja a Schengeni övezetnek, viszont az Egyesült Királysággal gyakorlatilag saját „mini Schengeni övezetet” alkot. Az azonban mindenképpen az európai fogyasztók érdekében áll, hogy az uniós hatóságok tisztában legyenek a közös piacra érkező áruk minőségével és mennyiségével, azaz ellenőrizhető legyen, hogy példának okáért a Nagy-Britanniából érkező marhahús megfelel-e az EU állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági követelményeinek. Ezt lehetetlenné tenné, ha Nagy-Britannia (a Brit-sziget) és Észak-Írország (az Ír-sziget) között semmilyen ellenőrzés nem lenne, majd az északír-ír határon szintén akadálytalanul haladhatnának át az áruk. Így ugyanis előfordulhatna, hogy az Egyesült Királyság piacára szánt áruk végül az EU-ban kötnek ki. Mivel brit szempontból a Brexit lényege a „teljes szuverenitás” visszaszerzése volt, így arról szó sem lehet, hogy az Egyesült Királyság – például Svájchoz hasonlóan – továbbra is az EU-s standardhoz igazítsa az élelmiszerek és egyéb árucikkek minőségi követelményeit, így az ellenőrzés mindenképpen szükséges.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!