Észak-Írország, az örök brexit hazája

Szabó Barnabás | 2021.04.06. 13:24

Olvasási idő kb. 9 perc

Emlékezhetünk rá, hogy az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból nem ment sem könnyen, sem gyorsan. Az egyik legfontosabb tényező, ami hosszú ideig hátráltatta az európai-brit megállapodás létrejöttét, az „északír kérdés” volt. A megállapodást végül parafálták és hatályba is lépett, ami alapján azt is feltételezhetnénk, hogy az Észak-Írországgal kapcsolatos problémakör is megnyugtatóan rendeződött. Nos, nem egészen.

Tavaly október óta nem jártam Észak-Írországban – arra az esetre, ha ismét utazhatunk helyekre, mindenképpen ajánlom –, így csak sajtófotókon láttam azokat a transzparenseket, amelyek „Hands off Ulster” („El a kezekkel Észak-Írországtól”) és ehhez hasonló feliratokkal üzenik az Európai Uniónak, hogy hova tegye a Brexit-megállapodását. A szlogenek mögött álló „Unionisták az Északír Protokoll Ellen” nevű szerveződés közösségimédia-oldalainak rövid szemléje aztán tovább árnyalja a képet, amennyiben a Boris Johnson vezette brit kormány legalább ennyire kihúzta a gyufát az unionistáknál, azaz a brit unió Észak-Írországot magában foglaló egységét támogató, az esetleges ír egyesülést pedig ellenző csoportoknál.

Az Északír Protokoll egy jegyzőkönyv, amely részét képezi az Európai Unió és az Egyesült Királyság között létrejött, az utóbbinak az előbbiből történő kilépését szabályozó szerződésnek. A jegyzőkönyv deklarált célja, hogy az 1998-ban aláírt és az Ír-sziget békéjét azóta is garantálni hivatott Belfasti/Nagypénteki Egyezménnyel kompatibilis módon, azaz az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti látható határ, illetve határellenőrzésre szolgáló fizikai infrastruktúra nélkül tegye lehetővé az Egyesült Királyság távozását az EU közös piacáról és vámuniójából. A cél nemes, de teljességgel megvalósíthatatlan úgy, hogy az minden érdekelt szereplő tetszését maradéktalanul elnyerje. Ez volt a Brexit-tárgyalások gordiuszi csomója, amit végül nem is tudtak átvágni a felek, inkább csak tessék-lássék megkardlapozták, majd otthagyták, mint az EU-t és az Egyesült Királyságot összekapcsoló utolsó, de annál erősebb köteléket.

De mivel vonta magára az Északír Protokoll az északír unionisták haragját? Röviden: a létezésével. Hosszabban kifejtve a probléma forrása, hogy az északír-ír határ teljes átjárhatósága kizárólag úgy biztosítható, ha azokat az ellenőrzéseket, amelyeket itt kellene lefolytatni, máshol végzik el. Az Egyesült Királyság kilépésével az északír-ír határ az Európai Unió külső határává vált, azaz az azon áthaladó személyeket és árukat elvileg ellenőrizni kell. A személyforgalom ellenőrzése megkerülhető annak a ténynek köszönhetően, hogy Írország nem tagja a Schengeni övezetnek, viszont az Egyesült Királysággal gyakorlatilag saját „mini Schengeni övezetet” alkot. Az azonban mindenképpen az európai fogyasztók érdekében áll, hogy az uniós hatóságok tisztában legyenek a közös piacra érkező áruk minőségével és mennyiségével, azaz ellenőrizhető legyen, hogy példának okáért a Nagy-Britanniából érkező marhahús megfelel-e az EU állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági követelményeinek. Ezt lehetetlenné tenné, ha Nagy-Britannia (a Brit-sziget) és Észak-Írország (az Ír-sziget) között semmilyen ellenőrzés nem lenne, majd az északír-ír határon szintén akadálytalanul haladhatnának át az áruk. Így ugyanis előfordulhatna, hogy az Egyesült Királyság piacára szánt áruk végül az EU-ban kötnek ki. Mivel brit szempontból a Brexit lényege a „teljes szuverenitás” visszaszerzése volt, így arról szó sem lehet, hogy az Egyesült Királyság – például Svájchoz hasonlóan – továbbra is az EU-s standardhoz igazítsa az élelmiszerek és egyéb árucikkek minőségi követelményeit, így az ellenőrzés mindenképpen szükséges.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A szétválás lett az ellenzéki csodafegyver az összefogás helyett

Lakner Zoltán

Tíz hónappal a katasztrofális választási vereséget követően az ellenzéki pártok igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy hamarosan készen állnak a tizenhárom hónap múlva esedékes újabb megmérettetésekre. Az előző parlamenti ciklust meghatározó együttműködési törekvésekkel szemben most az önállóság hangsúlyozása áll a középpontban, az eggyel korábbi, 2014-2018 közötti periódushoz hasonlóan. Az eredmények mindegyik esetben ismertek, s mostanra egy minden korábbinál szűkebb ellenzéki szavazói közeg várja pártjaitól a játszmaváltó fordulatot.

Elolvasom

Léggömbfrász – Blinken nem megy Pekingbe

Krajczár Gyula

A nemzetközi közvélemény feszülten várta, hogy öt év szünet után ismét amerikai külügyminiszter utazik Pekingbe. Hát nem utazik. Montana felett ugyanis nagy magasságban haladó, kínaiként és feltételezhetően hírszerzési célúként azonosított ballont, léggömböt fedeztek fel, s Anthony Blinken útját lemondták, illetve elhalasztották. A kínai fél gyorsan reagált, elismerte, hogy az övék a léggömb, de eltévedt meteorológiai célú eszköznek nevezték.

Elolvasom

Vig Dávid: A kormány bírósági csomagja még rosszabb állapotot teremt

Tóth Ákos

A kormány közzétette azokat a javaslatokat, amelyekkel az Európai Unió által meghatározott feltételeknek kíván eleget tenni az igazságszolgáltatás területén. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azt állítja, hogy ez a csomag messze nem tesz eleget az EU elvárásainak, pedig azok világosan kijelölik azt az utat, amelyen vissza lehet térni a független igazságszolgálatáshoz. Vig Dáviddal, az Amnesty International Magyarország igazgatójával beszélgettünk.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

EU-Ukrajna csúcstalálkozó: örömóda helyett légiriadó

Fóti Tamás

Az EU-Ukrajna kétnapos csúcstalálkozó nem a kijevi reményekkel ért véget: a zárónyilatkozat homályos ígérete a csatlakozási tárgyalások kezdetéről csalódást kelt az ukrán politikusokban és a közvéleményben. Ugyanakkor az uniós vezetők a szolidaritás jegyében további konkrét támogatásokat jelentettek be.

Elolvasom

Grósz Károly, az elfeledett utód

Lakner Zoltán

A Grósz Károlyról szóló könyvén dolgozó Medgyesi Konstantin történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatója és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa e munka leágazásaként külön könyvben tárja az olvasók elé Kádár János 1988-as menesztésének és Grósz hatalomra kerülésének hátterét. Apagyilkosság című kötetét az Open Books adta ki tavaly év végén, mi pedig arról beszélgettünk vele, miben állt Kádár és Grósz politikusi képessége, s miért csúszott ki mégis a kezükből a hatalom.

Elolvasom
Keresés