Fóti Tamás EU-csúcs: kompromisszum vagy furfangos csapda?

Elfogadta az Európai Unió múlt heti brüsszeli csúcstalálkozója a következő hét évre szóló keretköltségvetést és a koronavírus nyomán elszenvedett gazdasági válság helyreállító csomagját, amelyek együtt 1800 milliárd eurót tesznek ki, továbbá a jogállamisági mechanizmus új eszközét. A csúcs változtatás nélkül hagyta jóvá a soros német elnökség vezetésével megszült kompromisszumot. Ez felhatalmazza az Európai Bizottságot (EB), hogy adott tagállamban kurtítson az uniós támogatásokon, vagy akár le is állítsa folyósításukat, ha szabálytalanságot tapasztal a pénzek felhasználásában.

A jogsértés fogalma még pontos körülírásra vár, az EB feladata lesz annak ellenőrzése, hogy például az igazságügy függetlenségének veszélyeztetéséből következhet-e uniós pénzek jogtalan kifizetése. Elsősorban a korrupció megelőzésére és kiszűrésére kell majd koncentrálnia, de hatáskörébe tartozik annak figyelemmel kísérése is, hogy egy adott bírósági ítéletnek érvényt szereznek-e. Hasonlóan, ügyelnie kell arra, nem huny-e szemet a hatóság valamely vélt korrupció felett. A tagországok által elfogadott „magyarázó nyilatkozat” többek közt felruházza az EB-t, hogy „pártatlanul, tisztességesen és arányosan” szankcionáljon.

A jogállamisági vizsgálatot csak az új, 2021 januárjától hatályba lépő költségvetési pénzek esetében végzik el, vagyis a már korábban elnyert, de csak később folyósított támogatásokra még nem vonatkozik. A mechanizmus tehát 2021 január 1-től érvényes, s alkalmazása előtt ki kell állnia az Európai Bíróság próbáját is. A magyar és a lengyel kormány vitatja ugyanis, hogy a nyári megállapodásból következne a mostani kompromisszum. Úgy vélik, hogy Angela Merkel német kancellár mint az EU soros elnöke, hatáskörét túllépve, a nyári egyezséget túlambicionálva állapodott meg az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal. Ezért kérni fogják a jogszabály megsemmisítését.

Amint megvan a luxemburgi testület verdiktje, amely várakozások szerint elutasítja majd a keresetet, a mechanizmus élesíthető. Minden olyan esetben, amikor az uniós pénzek felhasználásában a brüsszeli vizsgálat problémát talál, például korrupciót fedez fel, az EB pénzbüntetést szabhat ki, azaz visszaköveteli a teljes összeget vagy leállítja a további folyósítást. Ezen a területen még várható nézeteltérés, ezért a Bizottság feladata, hogy addig is pontosan írja körül, mikor állapítható meg a jogsértés, amelyet az Európai Bírósággal is véleményeztetnek, ez egyfajta normakontrollnak tekinthető. Ha egy konkrét ügyben az EB a mechanizmus alapján szabálytalanságot lát, de azt az adott ország vitatja, akkor az ügyet a Tanácsban kell tisztázni.

Szemlélet kérdése, ha egy tagországban nincs garantálva az igazságügy függetlensége, akkor ez szankció alá tartozónak tekinthető-e. A mechanizmust szélesebben értelmezők szerint igen, hiszen nincs szavatolva a korrupciós vádak elfogulatlan kivizsgálása. Mark Rutte holland miniszterelnök, a júliusi maratoni EU-csúcs egyik főszereplője Brüsszelbe érkezve három feltételtől tette függővé beleegyezését Merkel kompromisszumába. Mindenekelőtt attól, hogy rábólint-e az Európai Parlament (EP). Rutte továbbá meg akart bizonyosodni arról, hogy a csúcs által elfogadandó kiegészítő nyilatkozat nem akadályozza-e, nem gyengíti-e a jogállami mechanizmus alkalmazását. És végül, hogy amennyiben kiállja a mechanizmus az Európai Bíróság próbáját, akkor lesz-e visszamenőleges hatálya, vagyis szankcionálja-e majd Brüsszel az esetleges jogsértéseket, amelyeket 2021 január 1. után az ítélet kihirdetéséig követtek el. Az világos volt, hogy ebben az esetben nem állhat meg az ellenérv, hogy nincs visszamenőleges hatályú törvénykezés, hiszen a jogszabály ismert volt, csak éppen a kétkedők miatt nem tudták alkalmazni. Ám, amint az EU bírósága jóváhagyja, azt érvényesnek kell tekinteni a korábbi ügyekre is.

Rutte az EB elnökétől, Ursula von der Leyentől várt választ. Különösen az utolsó kérdés volt az, ahol a kompromisszum gyenge pontjára tapintott rá, amivel egyszersmind a csúcstalálkozó egyik legizgalmasabb vitáját provokálhatta volna ki. Ám meglepetésre az összes nyugtalanító kérdésre megerősítő válasz érkezett, a csúccsal egy időben jogászok fésülték át a szöveget, amelyet így tehát változtatás nélkül fogadtak el.

Bár mind a lengyel, mind a magyar kormány győzelemként könyvelte el a csúcs eredményét, az csak a saját táboruknak szólt. Valójában ugyanis beletörődtek a jogállami mechanizmusba, hatott az a brüsszeli és berlini fenyegetés, sőt ultimátum, hogy ha fenntartják vétójukat, akkor az EB elindítja az Új Nemzedék programot 25 tagállam számára, Budapest és Varsó kimaradásával. A két országnak azt az engedményt tették, hogy a későbbiekben, ha az EB jogállami sérülést állapít meg, az még nem vezet automatikusan forrásmegvonáshoz. Előbb igazolódnia kell annak, hogy a beazonosított jogsértés valóban negatív következménnyel járt az uniós pénzek felhasználásában. Vitás esetben pedig az ügy a Tanács elé kerül.

Ha Budapest és Varsó fenntartja vétóját, azzal ugyan önmagukat lőtték volna lábon, hiszen elesnek a helyreállítási program rájuk eső részétől, viszont az EU is csak korlátozottan működhetett volna. A költségvetés hónapról hónapra a 2020-as büdzsének az egy-tizenketted részéből történő gazdálkodása számos program leállításával járna. Az Új Nemzedék kiváltására Brüsszelnek volt B terve, ám a kétségkívül jelentős késedelem tovább nehezítette volna a koronavírustól padlón lévő gazdaságok helyzetét. Sokan egyébként is már nagyon jelentős adósságterhekkel küszködnek, mint Belgium, Franciaország, vagy a déliek, Portugália, Spanyolország, Olaszország.

Az első visszhangok kedvezőek voltak, mindenki „áttörésről” beszélt, beleértve az Európai Parlament frakcióinak vezetőit is. Věra Jourova, az EB jogállamiságért felelős tagja, aki az utóbbi hónapokban „privát csatáját” vívta Orbánékkal, úgy nyilatkozott, hogy végre föllélegezhetett, és Európa számára jó hírnek nevezte a megállapodást. Várakozása szerint az Európai Bíróság hamar meghozza ítéletét, „inkább hónapokról, semmint évekről beszélünk”. Főnöke, Von der Leyen a csúcsot követő sajtótájékoztatóján megerősítette, nem csupán formai a jogállami mechanizmus január 1-i indulása, testülete igenis figyelemmel kíséri az uniós pénzek sorsát, és a bíróság helybenhagyása után visszamenőleg is alkalmazzák az eljárást, ha szabálytalanságra bukkannak.

A két renitens is pozitívan nyilatkozott. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kettős győzelemről beszélt, sok milliárd euróhoz jutnak hozzá a költségvetésből, és ez a pénz „biztonságban van” a jogállamisági próbával szemben. Magyar kollégájával együtt mindjárt a csúcsot követően bejelentették, hogy a jogállami mechanizmust késedelem nélkül az EU luxemburgi bírósága elé viszik, mert szerintük az nem egyeztethető össze az uniós alapszerződéssel.

Angela Merkel azzal magyarázta a kompromisszumot, hogy Európa nem késhet a költségvetéssel és különösen a helyreállítási alappal. Az uniós tagállamok gazdasága 6-10 százalékos mínuszban van, míg Kína idei növekedése 1,9 százalék – dramatizálta a helyzetet. Brüsszelben arra számítanak, hogy az alapból az első kifizetések legkorábban 2021 nyarán kezdődhetnek meg.

Az elemzői értékelések már nem voltak ennyire egyértelműek. Vannak, akik szerint fölöslegesen tett engedményt az EU a két ellenlábasnak, a vétóval történt fenyegetésüket blöffnek tekintik. Mások viszont úgy látják, hogy Orbánék azok, akik üres kézzel távoznak, mert a jogállami mechanizmus immár beépül az EU joganyagába, hosszabb távon az fog számítani, és szerintük inkább furfangos csapdába léptek.

A költségvetés elfogadása után a csúcs több mint 20 órai vita után döntött az új klímacélokról. Megállapodtak az üvegházgázok gyorsabb ütemű csökkentéséről, az 1990-es kibocsátási szintet a következő tíz évben az eddigi 40 százalékos cél helyett legalább 55 százalékkal redukálják. Az asztalon volt radikálisabb terv is, ám az főként a kelet-európaiak, magyarok, csehek, lengyelek ellenállásán hiúsult meg, mert gazdaságuk inkább támaszkodik a fosszilis energiahordózókra. Ők egyébként a megállapodásért cserébe több pénzt sürgettek, hogy a környezetszennyező szénenergiáról átállhassanak a megújuló energiát felhasználó áramtermelésre.

A vállalás jelentőségéről sokat elárul, hogy az 1990-es szintet máig csupán 25 százalékkal sikerült mérsékelni, vagyis a következő 10 évre további 30 százalék vár. Míg a korábbi kibocsátások nagy része annak volt köszönhető, hogy a kelet-európai elavult erőművek, energiapocsékoló ipari létesítmények megszűntek, addig a mostani vállalás jórészt a legújabb technológiák alkalmazásának, az építőipari és közlekedési innovációknak, a környezetbarát mezőgazdaságnak köszönhetőek. Morawiecki nem panaszkodhatott, 2021 és 27 között 50 milliárd euró áll rendelkezésére többek közt a hőerőművek szanálására. Eddig a klímacélok megvalósításából a tagországok GDP-arányosan vették ki részüket, hírek szerint ebben módosítás jöhet, de az új séma még nem ismert, a kötelezettségek tagállami lebontása persze továbbra is az EB feladata lesz.

Beszédes adat, hogy az új költségvetés és helyreállítási alap 1800 milliárd eurójának 30 százalékával támogatják a klímacélok közvetett és közvetlen teljesítését.

A csúcson megállapodás született az Oroszország elleni gazdasági szankciók további félévvel történő meghosszabbításáról. A Kreml Ukrajna-politikája, illetve a Krím-félsziget megszállása és annektálása miatt elhatározott szankciókat hat havonta hosszabbítják meg újra, az elszenvedett milliárdos veszteségek ellenére. A büntetést ugyan Ausztria és Magyarország is ellenzi, a szankciókat azonban időről időre ők is megszavazzák.

Törökország továbbra is fejfájást okoz a tagállamoknak. A Földközi-tengerben talált földgázmezők feltárása miatt Ciprussal és Görögországgal kiélezett politikai helyzet különösen kényes, mert befolyással lehet a Törökországban lévő 3 millió menekült sorsára. Ankara tisztában van vele, hogy erős ütőkártyája van, ezért talán kevéssé fél attól, hogy a rövidebbet húzhatja, ha a konfrontáció politikáját választja szomszédjaival. A csúcs ugyan további szankciókat határozott el Ankarával szemben, de ezek köre szerényebb, mint azt Nicosia vagy Athén remélte, és a fegyverembargó osztrákok által megtámogatott francia követelése is eredménytelen maradt.

A földgázkincs kiaknázásának, illetve a területek hovatartozásának kérdése nemzetközi választott bíróságra várna, amelynek elfogadásáról Ankara eddig nem nyilatkozott egyértelműen. Az EU, miközben lojális Ciprussal és Görögországgal elismerné a török érdekeket is, ám a török féltől a jelenleginél sokkal konstruktívabb hozzáállást vár, mindenekelőtt a ciprusi felségvizeken történő provokatív fúrások leállítását. A szankció további személyekkel bővíti a beutazási tilalmon szereplők körét, akiknek az uniós országokban lévő vagyonát is zárolják.

Kétes triumfálás

Az Európai Unió evolúciója, ha néha keservesen is, és a kívülálló számára nehezen magyarázható kanyarokkal is, ám folytonosan az európai gondolat jegyében halad. Az alapító atyák megálmodta unió fejlődésének útján nem ritkán voltak válságok, elég csak az Egyesült Királyság kiválására gondolni, ám ugyanannyira igaz, hogy a válságokat katalizátornak is tekintették. Nyáron kudarccal fenyegetett a következő hét esztendőre szóló költségvetési keret és az Új Nemzedék, a koronavírus következményeinek enyhítését célzó programnak az elfogadása. Azt már korábban javasolta az Európai Bizottság, hogy az uniós támogatások kifizetését tegyék függővé a jogállamiságtól, ennek azonban egy felvizezett, korlátozott változatát fogadták el júliusban.

A fukarok lázadása után viszont következett az EP lázadása és ennek eredményeképpen végül egy markánsabb változat került a csütörtöki csúcs elé, mondhatni a két vétózó ország miatt szült válság termékeként. Mindenki tudja, hogy az elfogadott kompromisszum még messze nem ideális. Ám a lécet egyre magasabbra teszik, az intézményes feltételek adottak, és egyre nehezebb lesz eltérni a fősodortól, illetve egyre nehezebb lesz megmagyarázni a saját választóknak a kívülállást. Orbán és Morawiecki a csúcs után győzelmet kiáltott, mintha legalábbis a brüsszeli tárgyalóterem gladiátorok küzdőtere lenne, nem pedig egymás érdekeire tekintettel levő tagállami vezetők fóruma. Mi pedig a lengyelekkel együtt elgondolkodhatunk azon, hogy tényleg olyan nagy nyereség-e az, ha vezetőink megfosztanak bennünket a jogállamiság egy fontos eszközétől.

Tisztelt Olvasónk!

Ön az elmúlt percekben a Jelen cikkét olvasta. Köszönjük érdeklődését!
Ha tetszett, olvassa el a többi cikkünket is, amelyek előfizetéssel érhetők el.