Fóti Tamás Egészen mást gondol a közvélemény és a kormány Európa legfontosabb kérdéseiről

Szélsőségek jellemzik az Európai Unióról a magyarokban élő képet, derül ki az augusztus második felében végzett felmérésből, amelynek során több mint 26 ezer uniós polgár válaszolt az Európai Parlament (EP) megrendelésére végzett közvélemény-kutatásban. A kérdések részben a saját ország, részben az EU egészének megítélésére vonatkoztak. Az EP elsősorban arra volt kíváncsi, hogyan fogadja az európai közvélemény a Covid okozta válság kezelésére elhatározott 800 milliárd eurós újjáépítési csomagot, miként vélekednek a támogatások kifizetéséhez kötött jogállamisági feltételekről és hogy ítélik meg saját kormányuknak ezen a téren várható teljesítményét.

Az ellenzéki pártok szinte választási kottát kaptak készen, hiszen a reprezentatív felmérésből kiderül, milyen nagy a távolság a közvélemény és a kormányzat között Európa legfontosabb kérdéseiben. Feltűnő, hogy miközben az autoriter lengyel vagy magyar kormány egymásra licitálnak állítólagos szuverenitásuk védelmében és vállalják az összeütközést Brüsszellel, addig a közvéleményben kevés visszhangra talál a negatív kampány. A megkérdezettek 60 százalékának pozitív, 15 százalékának negatív a képe általában az Európai Unióról.

A felmérés szerint az európaiak 81 százaléka véli úgy, hogy az uniós forrásokhoz csak akkor férjenek hozzá a kedvezményezett országok, ha teljesítik a jogállamiság feltételeit, megfelelnek a demokratikus alapelveknek. A lengyelek vagy magyarok az európai átlagnak megfelelően válaszoltak, tehát négyötödük ért egyet azzal, hogy saját országuk esetében is teljesíteni kell a jogállamiság alapkövetelményeit. Ezt még lehetne persze úgy magyarázni, hogy nem érzik érintve magukat, vagyis nem tartanak attól, hogy tőlük is meg lehetne vonni a forrásokat. Csakhogy amikor ugyanerre saját országuk esetében kérdeznek, „egyetért-e azzal, hogy nemzeti kormánya megfelelően fogja felhasználni az újjáépítési forrásokat?”, a magyaroknak csak riasztóan alacsony száma adott pozitív választ. Az egész EU-ban a harmadik legrosszabb eredményt produkáltuk (28 százalék), csupán a szlovákoknál (25 százalék) és a szlovénoknál (24 százalék) nagyobb a kormányukkal szembeni bizalmatlanság (összehasonlítva például a luxemburgiak 74 százalékával). Így aztán aligha meglepő, hogy a magyarok 85 százaléka véli úgy, hogy az újjáépítési pénzek felhasználásában erős kontrollra és átláthatóságra van szükség. Egyébként a magyaroknak csupán a harmada ítéli úgy, hogy az uniós újjáépítési alapok elköltése pozitívan érinti saját személyes életüket. Beszédes az is, hogy a magyar megkérdezettek négyötöde várja el, hogy a kormány kérje ki az önkormányzatok és a civil társadalom véleményét, legyen beleszólásuk nekik is az újjáépítést szolgáló alapok elköltésébe.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!