Egészen mást gondol a közvélemény és a kormány Európa legfontosabb kérdéseiről

Fóti Tamás | 2021.09.22. 06:56

Olvasási idő kb. 8 perc

Szélsőségek jellemzik az Európai Unióról a magyarokban élő képet, derül ki az augusztus második felében végzett felmérésből, amelynek során több mint 26 ezer uniós polgár válaszolt az Európai Parlament (EP) megrendelésére végzett közvélemény-kutatásban. A kérdések részben a saját ország, részben az EU egészének megítélésére vonatkoztak. Az EP elsősorban arra volt kíváncsi, hogyan fogadja az európai közvélemény a Covid okozta válság kezelésére elhatározott 800 milliárd eurós újjáépítési csomagot, miként vélekednek a támogatások kifizetéséhez kötött jogállamisági feltételekről és hogy ítélik meg saját kormányuknak ezen a téren várható teljesítményét.

Az ellenzéki pártok szinte választási kottát kaptak készen, hiszen a reprezentatív felmérésből kiderül, milyen nagy a távolság a közvélemény és a kormányzat között Európa legfontosabb kérdéseiben. Feltűnő, hogy miközben az autoriter lengyel vagy magyar kormány egymásra licitálnak állítólagos szuverenitásuk védelmében és vállalják az összeütközést Brüsszellel, addig a közvéleményben kevés visszhangra talál a negatív kampány. A megkérdezettek 60 százalékának pozitív, 15 százalékának negatív a képe általában az Európai Unióról.

A felmérés szerint az európaiak 81 százaléka véli úgy, hogy az uniós forrásokhoz csak akkor férjenek hozzá a kedvezményezett országok, ha teljesítik a jogállamiság feltételeit, megfelelnek a demokratikus alapelveknek. A lengyelek vagy magyarok az európai átlagnak megfelelően válaszoltak, tehát négyötödük ért egyet azzal, hogy saját országuk esetében is teljesíteni kell a jogállamiság alapkövetelményeit. Ezt még lehetne persze úgy magyarázni, hogy nem érzik érintve magukat, vagyis nem tartanak attól, hogy tőlük is meg lehetne vonni a forrásokat. Csakhogy amikor ugyanerre saját országuk esetében kérdeznek, „egyetért-e azzal, hogy nemzeti kormánya megfelelően fogja felhasználni az újjáépítési forrásokat?”, a magyaroknak csak riasztóan alacsony száma adott pozitív választ. Az egész EU-ban a harmadik legrosszabb eredményt produkáltuk (28 százalék), csupán a szlovákoknál (25 százalék) és a szlovénoknál (24 százalék) nagyobb a kormányukkal szembeni bizalmatlanság (összehasonlítva például a luxemburgiak 74 százalékával). Így aztán aligha meglepő, hogy a magyarok 85 százaléka véli úgy, hogy az újjáépítési pénzek felhasználásában erős kontrollra és átláthatóságra van szükség. Egyébként a magyaroknak csupán a harmada ítéli úgy, hogy az uniós újjáépítési alapok elköltése pozitívan érinti saját személyes életüket. Beszédes az is, hogy a magyar megkérdezettek négyötöde várja el, hogy a kormány kérje ki az önkormányzatok és a civil társadalom véleményét, legyen beleszólásuk nekik is az újjáépítést szolgáló alapok elköltésébe.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés