Ónody-Molnár Dóra Ez már megdolgozott szféra – Nyers hatalmi érdekek az egyetemi modellváltásoknál

Értesüléseink szerint Palkovics László innovációs miniszter már február első felében a kormány elé akarja vinni a Debreceni Egyetem (DE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Semmelweis Egyetem működési modellváltását előkészítő anyagokat. A modellváltási sablon már kész van, hiszen mára tíz egyetem működik ebben az új struktúrában.

A miniszter tervei szerint februárban a kormány már tárgyalja a javaslatot, április-májusban felállhatnak az alapítványok, megalakulhatnak a kuratóriumok, így 2021 augusztusában már az új fenntartási keretek között működhetnek az érintett egyetemek. Februárig tehát meg kell születnie a szenátusok döntéseinek arról, hogy akarnak-e egyáltalán egy az állam által gründolt alapítvány fenntartásába kerülni, vagy maradnának továbbra is állami intézmények. A miniszter kikötötte ugyanis, hogy csak azoknak az ügyét viszi kormány elé, amelyek elkötelezettek a modellváltás mellett.

Ez a feltétel nyilván nem független attól, hogy mi történik a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE). Palkovics szeretne megelőzni egy újabb balhét, illetve elkerülni annak látszatát, mintha a modellváltás kizárólag a kormány akarata volna. Ezt elősegítheti, hogy az intézmények többségének élén mára olyan vezetők állnak, akik nem konfrontálódnak sem nyíltan, sem fű alatt a kormánnyal. Ráadásul az elmúlt években külön alkuk sora köttetett a miniszter és egyes intézmények közt, s ezek egyik hozadéka az volt, hogy ömlöttek az uniós források a felsőoktatásba. Ez már, úgymond, „megdolgozott” szféra.

A szenátusi üléseket a napokban meg kell tartani. Ezek az online értekezletek azért tartogatnak konfliktusokat, mert az egyetemi polgárságnak alig-alig van információja arról, mire is számíthat egy esetleges modellváltás után. A szektorra rálátó forrásaink egyöntetűen állítják, hogy a középvezetői, vezetői szint leginkább csak a sajtóban megjelenő hírekre támaszkodhat. A négy, most érintett intézmény előtt a legijesztőbb példa az SZFE-é, ahol a kuratórium az egyetemi polgárok tiltakozása ellenére ezekben a napokban adja el az egyetem épületeit, s felmenő rendszerben lecseréli a teljes tanári kart.

De az SZFE extrém példa, a már modellváltó intézményekben csend van, így például Győrben, vagy csöndben bár, de kényes helyzet alakult ki, mint a hatalmassá duzzasztott agáregyetemen, ahol jelentős létszámleépítés volt. Kaptak cserébe jókora állami vagyont. A most modellváltás előtt állók sok információt abból sem tudnak kihámozni, miért kapnak egyes alapítványok óriási vagyonokat (az agráregyetem vagy a Corvinus) és mások miért maradnak ki az osztogatásból (a Miskolci Egyetem).

Az egyetlen biztos támpont a kormány ígérete: ha az alapítványi működés során az oktatók kikerülnek a közalkalmazotti státuszból, vagyis mezei munkavállalók lesznek, kétszer 15 százalékos béremelést kapnak. Ez az ígéret csak a modellváltókra vonatkozik. A másik mézesmadzag az uniós fejlesztési pénzek szétterítése: az új költségvetési időszak kiemelt területe lesz a kutatás-fejlesztés és az innováció, már most látni, hogy a helyreállítási alapból a felsőoktatásba 1200 milliárd forint érkezik. Ebből 600 milliárd megy a már modellváltott intézményekhez.

Azt sem tudni például, hogy milyen mértékben vonják be a szenátusokat a kurátorok kiválasztásába. Miként azt sem, hogyan alakul a szenátus jogköre. Az egyetemek szeretnének garanciákat kapni arra, hogy nem minden a fejük felett és a megkérdezésük nélkül történik.

Érintettek

A Corvinus egyetem után alapítványi fenntartásba került (illetve kerül hamarosan) az állatorvostudományi, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, az SZFE, a Szent István Egyetem, amely a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi Károly Róbert Campusának és a Pannon Egyetem Georgikon Karának integrációjával jött létre. Felkészül: a Debreceni, a Szegedi, a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem. A Népszava szerint a Dunaújvárosi Egyetem is alapítványi fenntartásba kerülhet.

Bár nagy az információhiány, ennek ellenére az érintett egyetemeken a hangulat inkább várakozó, a változást ellenzők nincsenek többségben. Egy forrásunk ezt azzal magyarázza, hogy a „lenyomott másodvonal”, amely nem tudott előre jutni az egyetemi hierarchiában a bebetonozott struktúrák miatt, a változás ígéretét látja a modellváltásban, és azt, hogy kisöpri a teljesítmény nélkül magas pozíciókat birtokló egyetemi embereket. Ez a pozitív várakozás és az ígéretek ereje nagyobb, mint az az aggodalom, amit az autonóm működés garanciájának hiánya okoz.

A három regionális egyetemi központ esetében erős kormányzati érv az, hogy a modellváltással a 12 milliárdos klinikai adósságállományt azonnal konszolidálják. Ez ütős ígéret: végre nem egyes karoknak kell a klinika hiányát kigazdálkodniuk. Erős kormányzati érv az is, hogy 25 évre kínálnak finanszírozási keretszerződést az intézményeknek, ami komoly változás a jelenlegi helyzethez képest, hiszen most az egyetemek évente kaptak információt arról, hogy mennyiből gazdálkodhatnak. Ez lehetetlenné tette a hosszú távú tervezést, az intézményvezetőknek együtt kell élniük az elvonások, illetve a zárolás lehetőségével, amit az állam bármikor megtehet. Így nincs értelme tartalékot sem képezni, mert azt azonnal visszavenné az állam.

Egy a szegedi egyetemen dolgozó forrásunk azt mondta: a várakozás nem jelenti azt, hogy ne lennének többségben azok, akik félnek az átalakulástól, látván, mi zajlik a színművészeti egyetemen. A szenátusi ülések hangulatát meghatározza tehát, hogy a hallgatók nagy része ellenzi a modellváltást. Az SZFE ügye, az annak nyomán létrejövő Titkos Egyetem egyre szélesedő hallgatói mozgalommá fejlődik. Mivel mindössze néhány napjuk van az egyetemeknek arra, hogy meghozzák a döntésüket, bármekkora vita lesz is, az információ hiánya miatt valójában csak hitvita lesz a két tábor, az ellenzők és a támogatók között.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!