Szabó Brigitta Nem úgy nőnek a fizetések, ahogy a KSH állítja

Átlagosan 138 napot kell várni egy építőipari szakemberre

A KSH szerint az előző év azonos időszakához képest idén februárban 31,7 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek. A reálkeresetek pedig 13,6 százalékkal emelkedtek, a fogyasztói árak előző évhez mért, 8,1 százalékos növekedése mellett. A valóságban ez a bérrobbanás a munkavállalóknak csak egy kisebb részét érintette. A közigazgatás egyes területein jelentősen nőttek a fizetések a fegyverpénz miatt, az egészségügyben pedig 32 százalékkal többet vihettek haza az orvosok, de a többség a nemzetgazdasági átlag alatt keres.

„Aki ma Magyarországon a munkájából szeretne megélni, annak lesz munkája, lesz otthona, és biztonságos környezetben nevelheti fel a gyerekeit a világ legszebb országában. Nem fogtok ennél jobb ajánlatot kapni egyetlen más országtól sem. Azok ráadásul még nem is a hazátok” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Szakma Sztár 2022 című rendezvényen fiatalok előtt, akiknek egy dolgot meg is ígért: mindannyiukra szükség lesz ahhoz, hogy Magyarország a jelenlegi nehéz helyzetéből kilábaljon. Az üzenet nem véletlen, hiszen a fesztivál és a hozzá kapcsolódó tanulmányi és gyakorlati versenyek célja a gyakorlatigényes, fizikai szakmák társadalmi elismertségének és vonzerejének növelése, a szakmatanulás népszerűsítése. Meg persze a fizikai munkákat végzők elvándorlásának megállítása.

A Kopint-Tárki 2020-as Társadalmi Riport kötetében részletesen ismertetik, hogy miért hagyták el több százezren az országot. Az eredmény egyértelmű volt: a külföldön élők 65 százaléka a magasabb jövedelem reményében indult útnak, 40 százalékukat motiválta az elkeseredettség, mert nem találnak maguk számára megfelelő munkalehetőséget. Alapvetően tehát nem a kalandvágy, hanem az itteni gazdasági és a munkaerőpiaci helyzet volt a kiváltó ok, amellett, hogy közrejátszott a politikai hangulat vagy a gyerekek iskoláztatása, a jövőjük megalapozása is.

Ehhez képest első hallásra jól hangzik a Központi Statisztikai ­Hivatal legfrissebb jelentése a bérekről, Eszerint idén februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 546 ezer forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 374 800 forint volt. A bruttó átlagkereset 31,7 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 31,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Az átlagkereset kiugró emelkedéséhez elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása (fegyverpénz), illetve a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér- és a garantált bérminimum-emelés járultak hozzá.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 445 000 forint volt, 14,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 363 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 374 800 forintot ért el. A reálkereset 13,6 százalékkal emelkedett, a fogyasztói áraknak az előző évihez viszonyított 8,1 százalékos növekedése mellett.

Sokan csodálkoztak, amikor ezeket a számokat meghallották a hírekben, ugyanis a dolgozók többsége nem keres ennyit, továbbá az inflációból is sokkal magasabbat érzékel a KSH által számítottnál. Vagy ha keres is, azt sok esetben feketén. A KSH a legalább öt főt foglalkoztató cégek foglalkoztatottjait veszi figyelembe a bérek publikálásánál, és az ő esetükben is csak a teljes munkaidőben alkalmazottakat, azaz nincsenek benne a részmunkaidősek és a nagyon pici, akár 1-2 fős vállalkozások, éppen azok, amelyek jelentősen rontanák a statisztikát.

Az adatokat részletesen megnézve az is kiderül, hogy bizonyos szakmák húzták fel a végösszeget, a közigazgatás, a védelem – a kötelező tb-szektorban közel megháromszorozódtak a bérek a fegyverpénz miatt, az egészségügyben pedig 32 százalékkal emelkedtek a fizetések, mégpedig az orvosok bérrendezése következtében. Mindenki más a nemzetgazdasági átlag alatt keres, azaz a dolgozók többségének a bére nem nőtt a KSH által kimutatott mértékben.

Mindeközben munkaerőhiány van, főképpen fizikai munkásból, és kétkezi szakemberből nincs elég. Az építőipar egyik meghatározó cége, a Mapei, nemrég adott közre egy kutatást, amely szerint jelenleg átlagosan 138 napot kell várni egy szakemberre Magyarországon, öt nappal többet, mint egy évvel korábban.

Országosan a legkevesebbet kőművesre kell várni, átlagosan 94, a legtöbbet pedig gépészre, 148 napot. Az ácsok 106, a festők 115, a bádogosok 140, a burkolók 136, a villanyszerelők a megbízás után átlagosan 135 nappal kezdik el a munkát.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!