Tóth Bea Hogyan akadályozható meg a választás elcsalása?

Elindult a felkészítése azoknak, akik a szavazás tisztaságát őrzik

Körülbelül húszezren jelentkeztek szavazatszámlálónak, miután az ellenzék közös felhívást tett közzé. Létrejött a Tiszta Szavazás civil szervezet is. A cél, hogy mindenütt, valamennyi szavazókörben legyen önkéntes szavazatszámláló. Tízezren még hiányoznak.

Akció

– Minden állampolgár és szavazatszámláló bizottsági tag, mint a törvényesség egyik őre, tehet azért, hogy őrizni tudja a választás tisztaságát.

Ezekkel a szavakkal nyitja meg Bálint Mónika, a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) ügyvezetője azt a hatórás online műhelyt, amely a szervezetük kezdeményezésére jött létre a Political Capital (PC), a TASZ, a Közélet Iskolája és az aHang közreműködésével. Bálint Mónika gondolataiban mind a harminc résztvevő mélyen hisz. Ez derült ki a abból is, hogy a műhely pillanatok alatt telt meg: fiatalok, idősek, szabadúszók, aktivisták vannak itt, akik civil szervezetek önkénteseként vagy szavazatszámlálói múlttal az ellenzéki összefogást segítik, de akadnak, akiknek nincs pártkötődésük, s csak kérdeznek azzal kapcsolatban, hogy a szavazatvásárlás vagy választási visszaélések milyen formáira láttak már példát, és persze, hogy miként léphetnek föl ellenük. 

– Választóként készíthetek fotót vagy hangfelvételt, ha csalásra gyanakszom? Kinek tudom jelezni, ha furcsaságot tapasztalok? Hogyan tudok segíteni annak a választónak, aki a jövőjét, munkahelyét kockáztatja azzal, ha ellenállna? És ha valaki nyíltan szavaz, fotót mutat be a szavazólapjáról? Milyen jogorvoslatokkal élhetek vagy kötelességem élni?

Nos, minderre mindenki választ kap, de inkább lépjünk először egy kicsit hátra, és nézzünk rá az összefüggésekre, kéri László Róbert, a Political Capital választási szakértője, aki először is a választás egyenlőségének törvényesített sértéseiről és az azok mögött húzódó politikai motivációkról beszél. A manipulált választókerületi térkép például azért rendkívül fontos, mert szinte valamennyi választókerületben szoros eredményekre lehet számítani, egy-két százalékpontos ellenzéki előny országosan még vissza is billenhet a Fidesz javára. 

– Ezt az adottságot a pártok elfogadták, így ebből a versenyhátrányból indulnak – jegyzi meg, s folytatja a sort a külföldről szavazó magyarok lakcím szerinti diszkriminációjával.

Míg a magyarországi lakcímmel rendelkező, jellemzően Nyugatra vándorolt, nagy valószínűséggel ellenzéki szavazó magyarok a követségeken voksolhatnak, addig, akinek nincs magyarországi lakcíme, postán kapja meg a levélcsomagot. Ugyanakkor László Róbert eloszlatná azt a tévhitet, hogy a külhoni magyar állampolgársággal rendelkezők mind kormánypárti szavazók lennének, mivel 4-500 ezer azok száma a több millióból, akik 2013 augusztusa óta regisztráltak a névjegyzékben, hogy részt vegyenek a választásokon – igaz, körükben kétségkívül 95 százalékos a Fidesz támogatottsága.

A levélszavazás kiszámíthatatlanságával szinte ellenőrizhetetlen a választói akarat, törvényesített továbbá a hungarikumnak számító „halottak a névjegyzékben”-problémakör, amelyre László Róbert szerint az egyetlen megoldást csak az jelentené, ha minden egyes választás előtt újra kellene regisztrálni. Az pedig végképp tragikus, hogy nem törvénysértő, ha Fideszes-aktivisták járják a magyarlakta településeket, hogy aztán a rájuk bízott levélcsomagot maguk vigyék el a szavazók helyett a választási irodákba.

A rendszer legsúlyosabb szégyenfoltját szerinte mégis a nemzetiségi mandátum jelenti, mivel a Magyarországon élő 13 nemzetiségből csak a roma és a német nemzetiségnek van matematikai esélye arra, hogy mandátuma és ezzel parlamenti képviselete legyen – a többi 11 legfeljebb csak szószólót küldhet. A valódi probléma pedig az, hogy aki a pártlista helyett inkább a nemzetiségi listára szavaz, az csak egyetlen listára adhatja voksát – ez László Róbert szerint minden, csak nem demokratikus versengés. (A roma nemzetiségi listával kapcsolatos fejleményekről szóló cikkünk itt olvasható.)

Azzal, hogy novemberben legalizálták a fiktív lakcímlétesítést, szabad utat adtak a belföldi és külföldi voksturizmusnak, továbbá annak, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező külhoni magyar állampolgárok ne csak listára, de egyéni jelöltekre is tudjanak szavazni. Azt, hogy hány fiktív lakcímlétesítés történt 2014-ben és 2018-ban, a PC és a TASZ négy éve próbálja megtudni, de hiába kértek adatokat a Belügyminisztériumtól. Mit lehet ellene tenni? 

– A saját lakóhelyen is lehet kérni a jegyzőtől, hogy évekre visszamenőleg és havi bontásban adja meg, hány választópolgár lakik a településen. Ha nem találunk magyarázatot a hirtelen kiugrásra, például nem épült lakópark a településen, akkor lehet gyanakodni. Végeredményben a törvényesített visszaélések ellen mást nem tehetünk, mint hogy felvilágosítjuk és meggyőzzük a választókat, hogy a választói joguk nem eladó, és annak is komoly visszatartó ereje van, ha legalább két jól képzett ellenzéki delegált ül a szavazatszámláló bizottságban – mondja László Róbert.

A PC azt is vizsgálta, hogy mely települések a leginkább kitettek a választási visszaéléseknek. A következő változókat nézték meg: a legalább érettségivel rendelkezők részarányát, a közfoglalkoztatási mutatókat és a munkanélküliséget, a legfeljebb félkomfortos lakásokban élők számát, a felzárkózó települési besorolást kapó, a Magyar Falu vagy Városi Civil Programban részt vevő települések és a cigány nemzetiségűek arányát, végül a választással kapcsolatos mutatókat. Ahol ezen értékek magasak, ott a kiszolgáltatottság is jóval nagyobb. Ezek alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye magasan felülreprezentált, sérülékenynek bizonyult Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye is. Ugyanakkor László Róbert kiemeli, hogy nem a nemzetiség, hanem a szegénység és a kiszolgáltatottság határozza meg a befolyásolási képességet.

Banuta Zsófia, a 2018-ban alapított Unhack Democracy (UD) civil szervezet társalapítója előadásában arról beszél, hogy szervezetük figyelemmel kísérte a 2018-as parlamenti és a 2019-es önkormányzati választásokat, illetve a 2020-as borsodi időközi választást. Több mint ezer szavazatszámláló beszámolója alapján úgy vélik: a szavazatszámlálók nem elég felkészültek, így a rendellenességek ellen sem tudnak hathatósan fellépni. Tapasztalataikra, a Nemzeti Választási Iroda kézikönyvére és a választási eljárásról szóló törvényre hagyatkozva készítettek egy interaktív e-learning tananyagot, amit februárban ingyen tesznek közzé.

Csakúgy, mint más hazai civil szervezetek, az UD is azt kéri, amit 62 EP-képviselő is kezdeményezett: az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala teljes körű választási megfigyelő missziót küldjön Magyarországra, még ha az Unió történetében ilyenre még nem is volt példa. A nemzetközi megfigyelők egy statisztikai metódus alapján döntik el, hogy hova mennek ki párban, valamint egy tolmáccsal és egy sofőrrel. A helyszíneket az EBESZ titokban tartja. Már nyitás előtt érkezhetnek, belenézhetnek az iratokba, a névjegyzékbe, bemehetnek oda, ahová a helyi választási iroda emberei beviszik az adatokat, ellenőrizhetik, hogy mi történik az informatikai háttérben.

Azonban sem a választás legitimitását, sem az eredményt nem befolyásolják, a választási csalást sem akadályozzák meg közvetlenül. Jelenlétüknek inkább visszatartó ereje van, hiszen a következtéseiket utóbb az összes érintett állam kormánya elé terítik, ami a választás nemzetközi megítélésére komoly hatással van. Banuta Zsófia emlékeztet arra: Magyarország 1990-ben aláírta a koppenhágai nyilatkozatot, így vállalta, hogy engedélyezi a civil választási megfigyelést. S miután a kormány rendre figyelmen kívül hagyja az EBESZ ajánlásait, úgy szerinte csak egyetlen lehetőség marad: 

– Az állampolgároknak kell nyomást gyakorolniuk. A szavazatszámláló civileken és a független sajtón a sor.

Döbrentey Dániel, a TASZ jogásza is megerősíti Banuta Zsófia szavait: a szavazók és a szavazóbizottság tagjai, ha visszaélésről szereznének tudomást, a sajtóhoz fordulhatnak, vagy a közösségi médián is beszámolhatnak a csalásról. Utóbbi esetben azonban az illetőt nem illeti meg a forrásvédelem és a bizalmas adatkezelés. Szavazatszámláló bizottsági tagok nem használhatnak adatrögzítésre alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben, a szavazók pedig csak úgy készíthetnek kép- vagy hangfelvételt bárkiről vagy használhatnak fel, ha ahhoz hozzájárul a felvételen szereplő személy is.

Az engedély nélküli felvétel készítése és felhasználása akkor viszont nem számít jogellenesnek, ha jogsértés, bűncselekmény bizonyítása miatt történik és nem valamiféle önkényes fellépés részeként. Döbrentey Dániel kiemeli, hogy elég, ha csak a legszükségesebb elemek látszódnak, az arc kitakarható, a hang torzítható. Mozgóurnás szavazás esetén a szavazóbizottság tagjai egymás között döntik el, ki megy ki az idősek otthonába. És ha azt már előre megbeszélték? Mit tegyünk, ha a szavazó együttműködik, de a gondozónő „túlsegíti” őt? 

– Ki kell állni amellett, hogy két ellentétes érdekeltségű tag menjen a mozgóurnás szavazásra, s addig a másik ellenzéki delegált marad a szavazókörben. Fontos arra is figyelni, hogy mit mond a szociális munkás vagy a nővér, aki körbevezeti a szavazóbizottság tagjait. Csak technikai értelemben segítse a választót, a gyanús eseményeket pedig jegyzőkönyvbe kell venni. 

Újabb kérdés: 

– És ha észreveszem, hogy a szavazók ugyanabból a házból indulnak szavazni, majd a szavazás után ugyanoda térnek vissza, akkor mit tehetek? Vagy ha egy üres telken aznap ételt osztanak? Hiszen a saját ingatlanjában van az illető. 

– A TASZ forró drótot biztosít április 3-án és már az előtte való héten is, első körben őket lehet hívni vagy panaszt benyújtani Nemzeti Választási Irodához. Választási csalás gyanújával bejelentéssel lehet élni a rendőrségnél, amit nem kell aznap bizonyítani, viszont kimehetnek a helyszínre, megvizsgálni az esetet.

Döbrentey Dániel kiemeli: a legfontosabb, hogy az adott személy mindig konzultáljon jogásszal, mielőtt bármit tenne. Előadásában sorolja is a büntetőjogi szempontból jogsértő gyakorlatokat: ha valaki erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással gyűjt ajánlást. Például a polgármester azzal félemlíti meg a lakost vagy a lakosságot, hogy elveszi a közmunkát, a háziorvos azzal zsarol, hogy nem ad táppénzes papírt, az önkormányzattól kapott megbízásokon dolgozó vállalkozó pedig kirúgja a dolgozóit az építkezésekről, ha nem mutatja be a szavazólapjáról készült fotót.

Ilyen értelemben a választás előtti segély és ételosztás önmagában nem bűncselekmény, csak abban az esetben, ha ahhoz elvárás kapcsolódik. Bűncselekmény, ha valaki jogosultság nélkül szavaz, más helyett ír alá, más személyi igazolványával voksol, hamis adatokat tüntet föl, megakadályozza más szavazását vagy eléri, hogy valakire ne adjon X-et, a számlálóbizottság tagja szándékosan nemzetiségi listás szavazólapot ad annak, aki pártlistára szavazna vagy a jegyzőkönyv tartalmát meghamisítja, manipulált végeredményt tüntet föl.

Az is bűncselekmény, és ez komoly elrettentő tény a szavazat eladója számára, ha valaki az aláírásáért anyagi juttatást fogad el, vagy szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé. Önmagában a nyílt szavazás nem bűncselekmény, hacsak nem kényszerítenek arra valakit. 

– Bárki tehet feljelentést postán, emailben, személyesen, jegyzőkönyvben ismeretlen tettes ellen, hiszen mindenki érdekeit sérti, ha választási csalás történik. Fontos, hogy minél részletesebben beszéljen az eseményekről, ne vádoljon mást bűncselekmény elkövetésével hamisan, csak valóban igazolható dolgokat mondjon el, és lehetőség szerint legyen bizonyíték is a kezében. A választási bizottság és a szavazatszámlálói bizottság tagjai is hivatalos személyek, feljelentési kötelezettségük van, jegyzőkönyvet kell felvenniük és hatósághoz kell fordulniuk – magyarázza Döbrentey Dániel.

A felkészítőn elhangzik: a választásjogi szempontból jogsértő cselekmények leggyakrabban a szavazás előtt 50 nappal kezdődő, jogilag szabályozott kampányidőszakban fordulnak elő, jelen esetben február 12-től kezdődően. Ez idő alatt számon lehet kérni, hogy a politikusok mit és hogyan cselekednek, az aktivisták hogyan kampányolnak. 

– Ha valaki jogsértő módon kampányol, például plakátot rongál, elfed, a lakossági fórumot megzavarja, akkor választási kifogást lehet benyújtani. Be lehet nyújtani akkor is, ha valakit nem engednek be egy fórumra a vélt vagy valós politikai nézetei miatt – hangzik el, ahogy az is, hogy a kampánycsend, mint olyan, gyakorlatilag megszűnt, legalábbis leszűkült arra, hogy csak a szavazóhelyiségben, illetve annak a 150 méteres körzetén belül nem lehet kampányolni a választás napján. Gyakori jogsértés az is, ha állami, önkormányzati erőforrást, közpénzt használnak fel egy-egy jelölt népszerűsítésére, vagy ha közoktatási intézményekben, gyerekek körében zajlik kampány, esetleg szavazókat busszal, 9 főnél több üléssel rendelkező járművel szállítanak. 

Ha valaki azt tapasztalja, hogy a neve feltűnt egy olyan ajánlóíven, amit valójában nem írt alá, kamupártok ellopták az adatait, akkor bejelentést tehet a személyes adatok védelmével foglalkozó Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságánál, emellett feljelentést is lehet tenni. Ide lehet fordulni akkor is, ha egy olyan párttól kapunk telefont, amelynek biztos, hogy nem adtuk meg az elérhetőségünket és petíciójukon sem járultunk hozzá adataink kezeléséhez. Kérhetjük utólag is a párttól, hogy töröljék az adatainkat.

Mindezidáig körülbelül húszezren jelentkeztek szavazatszámlálónak a különböző civil szervezeteknél, ahol azt mondják: mindenkire szükség van, mert plusz egy fő is segíthet a törvényesített sértésekből és visszaélésekből felállított rendszer lebontásában. 

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.