Hogyan akadályozható meg a választás elcsalása?

Elindult a felkészítése azoknak, akik a szavazás tisztaságát őrzik

Tóth Bea | 2022.02.04. 08:28

Olvasási idő kb. 15 perc

Körülbelül húszezren jelentkeztek szavazatszámlálónak, miután az ellenzék közös felhívást tett közzé. Létrejött a Tiszta Szavazás civil szervezet is. A cél, hogy mindenütt, valamennyi szavazókörben legyen önkéntes szavazatszámláló. Tízezren még hiányoznak.

Akció

– Minden állampolgár és szavazatszámláló bizottsági tag, mint a törvényesség egyik őre, tehet azért, hogy őrizni tudja a választás tisztaságát.

Ezekkel a szavakkal nyitja meg Bálint Mónika, a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) ügyvezetője azt a hatórás online műhelyt, amely a szervezetük kezdeményezésére jött létre a Political Capital (PC), a TASZ, a Közélet Iskolája és az aHang közreműködésével. Bálint Mónika gondolataiban mind a harminc résztvevő mélyen hisz. Ez derült ki a abból is, hogy a műhely pillanatok alatt telt meg: fiatalok, idősek, szabadúszók, aktivisták vannak itt, akik civil szervezetek önkénteseként vagy szavazatszámlálói múlttal az ellenzéki összefogást segítik, de akadnak, akiknek nincs pártkötődésük, s csak kérdeznek azzal kapcsolatban, hogy a szavazatvásárlás vagy választási visszaélések milyen formáira láttak már példát, és persze, hogy miként léphetnek föl ellenük. 

– Választóként készíthetek fotót vagy hangfelvételt, ha csalásra gyanakszom? Kinek tudom jelezni, ha furcsaságot tapasztalok? Hogyan tudok segíteni annak a választónak, aki a jövőjét, munkahelyét kockáztatja azzal, ha ellenállna? És ha valaki nyíltan szavaz, fotót mutat be a szavazólapjáról? Milyen jogorvoslatokkal élhetek vagy kötelességem élni?

Nos, minderre mindenki választ kap, de inkább lépjünk először egy kicsit hátra, és nézzünk rá az összefüggésekre, kéri László Róbert, a Political Capital választási szakértője, aki először is a választás egyenlőségének törvényesített sértéseiről és az azok mögött húzódó politikai motivációkról beszél. A manipulált választókerületi térkép például azért rendkívül fontos, mert szinte valamennyi választókerületben szoros eredményekre lehet számítani, egy-két százalékpontos ellenzéki előny országosan még vissza is billenhet a Fidesz javára. 

– Ezt az adottságot a pártok elfogadták, így ebből a versenyhátrányból indulnak – jegyzi meg, s folytatja a sort a külföldről szavazó magyarok lakcím szerinti diszkriminációjával.

Míg a magyarországi lakcímmel rendelkező, jellemzően Nyugatra vándorolt, nagy valószínűséggel ellenzéki szavazó magyarok a követségeken voksolhatnak, addig, akinek nincs magyarországi lakcíme, postán kapja meg a levélcsomagot. Ugyanakkor László Róbert eloszlatná azt a tévhitet, hogy a külhoni magyar állampolgársággal rendelkezők mind kormánypárti szavazók lennének, mivel 4-500 ezer azok száma a több millióból, akik 2013 augusztusa óta regisztráltak a névjegyzékben, hogy részt vegyenek a választásokon – igaz, körükben kétségkívül 95 százalékos a Fidesz támogatottsága.

A levélszavazás kiszámíthatatlanságával szinte ellenőrizhetetlen a választói akarat, törvényesített továbbá a hungarikumnak számító „halottak a névjegyzékben”-problémakör, amelyre László Róbert szerint az egyetlen megoldást csak az jelentené, ha minden egyes választás előtt újra kellene regisztrálni. Az pedig végképp tragikus, hogy nem törvénysértő, ha Fideszes-aktivisták járják a magyarlakta településeket, hogy aztán a rájuk bízott levélcsomagot maguk vigyék el a szavazók helyett a választási irodákba.

A rendszer legsúlyosabb szégyenfoltját szerinte mégis a nemzetiségi mandátum jelenti, mivel a Magyarországon élő 13 nemzetiségből csak a roma és a német nemzetiségnek van matematikai esélye arra, hogy mandátuma és ezzel parlamenti képviselete legyen – a többi 11 legfeljebb csak szószólót küldhet. A valódi probléma pedig az, hogy aki a pártlista helyett inkább a nemzetiségi listára szavaz, az csak egyetlen listára adhatja voksát – ez László Róbert szerint minden, csak nem demokratikus versengés. (A roma nemzetiségi listával kapcsolatos fejleményekről szóló cikkünk itt olvasható.)

Azzal, hogy novemberben legalizálták a fiktív lakcímlétesítést, szabad utat adtak a belföldi és külföldi voksturizmusnak, továbbá annak, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező külhoni magyar állampolgárok ne csak listára, de egyéni jelöltekre is tudjanak szavazni. Azt, hogy hány fiktív lakcímlétesítés történt 2014-ben és 2018-ban, a PC és a TASZ négy éve próbálja megtudni, de hiába kértek adatokat a Belügyminisztériumtól. Mit lehet ellene tenni? 

– A saját lakóhelyen is lehet kérni a jegyzőtől, hogy évekre visszamenőleg és havi bontásban adja meg, hány választópolgár lakik a településen. Ha nem találunk magyarázatot a hirtelen kiugrásra, például nem épült lakópark a településen, akkor lehet gyanakodni. Végeredményben a törvényesített visszaélések ellen mást nem tehetünk, mint hogy felvilágosítjuk és meggyőzzük a választókat, hogy a választói joguk nem eladó, és annak is komoly visszatartó ereje van, ha legalább két jól képzett ellenzéki delegált ül a szavazatszámláló bizottságban – mondja László Róbert.

A PC azt is vizsgálta, hogy mely települések a leginkább kitettek a választási visszaéléseknek. A következő változókat nézték meg: a legalább érettségivel rendelkezők részarányát, a közfoglalkoztatási mutatókat és a munkanélküliséget, a legfeljebb félkomfortos lakásokban élők számát, a felzárkózó települési besorolást kapó, a Magyar Falu vagy Városi Civil Programban részt vevő települések és a cigány nemzetiségűek arányát, végül a választással kapcsolatos mutatókat. Ahol ezen értékek magasak, ott a kiszolgáltatottság is jóval nagyobb. Ezek alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye magasan felülreprezentált, sérülékenynek bizonyult Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye is. Ugyanakkor László Róbert kiemeli, hogy nem a nemzetiség, hanem a szegénység és a kiszolgáltatottság határozza meg a befolyásolási képességet.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Ez is érdekelheti még

Megerősödtek a populisták Európában, de nem sikerült áttörniük

Tóth Ákos

Habár minden jel arra mutatott, hogy Európában számottevően megerősödnek a szélsőjobboldali és populista pártok, de nem valószínű, hogy ezek az erők az Európai Tanácsban blokkoló erőt tudnának képezni a jövőben – hangzott el a Political Capital (PC), a Friedrich-Ebert Alapítvány (FES) és a Jelen közös rendezvényén, ahol Kőváry Sólymos Karin, a Brnoi Egyetem doktori hallgatója és a Jan Kuciak Oknyomozó Alapítvány kutatója, valamint Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője elemezte a hagyományos pártok számára egyelőre nehezen kezelhető helyzetet a PC és a FES közös tanulmánya alapján, Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztőjének moderálásával.

Elolvasom

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Keresés