Ónody-Molnár Dóra Felsőoktatás: visszatérne a kormány a 2010 előtti rendszerhez

Újra kinyitnák az egyetemek kapuit

Jelentősen átalakítaná a kormány a felsőoktatási jelentkezési rendszert. Megbízható információink szerint Csák János, aki kulturális és innovációs miniszterként felel a területért, már elkészíttette azt a tervezetet, amely sok tekintetben visszatérést jelent a 2010 előtti időszak szabályozásához.

Akció

Értesüléseink szerint Csák János tárcája újra megnyitná azokat a kapukat, amelyeket 2010 után, az egymást követő Orbán-kormányok lezártak a felsőoktatásban a továbbtanulást tervezők előtt.

Volt már előszele ennek. Az MNB legfrissebb versenyképességi jelentése kitér arra, hogy az elmúlt 7-8 évben Magyarországon a munkaerőpiac eljutott a növekedésének maximumáig. A további bővülést a képzettség alacsony szintje gátolja. A növekedéshez sokkal több magas hozzáadott értékű munkahelynek kellene létesülnie, de ennek az előfeltétele az, hogy többen kerüljenek a felsőoktatásba és többen diplomázzanak, mint az elmúlt években. A jelentés részletesen taglalja, hogy 70 ezerről 100-110 ezerre kellene emelni a felvett hallgatók számát, illetve 50-ről 70 ezerre a végzettséget szerzőkét.

A jelentés rámutat: Magyarországon a képzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke több mint 75 százalékkal magasabb a többi visegrádi ország átlagánál, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyik legalacsonyabb az uniós országok között.

„A 18–24 éves korosztályba tartozó fiatalok 12,1 százaléka nem vesz részt további oktatásban, annak ellenére, hogy legfeljebb alapfokú végzettsége van. E mutató javítása azért is lenne lényeges, mivel azok a fiatalok, akik nem rendelkeznek középszintű vagy szakképzettséggel, sokkal nehezebben helyezkednek el a munkaerőpiacon, illetve közülük sokan lesznek hosszú távon inaktívak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Magyarországon a 25-34 éves korosztályban 31 százalék volt 2020-ban, ami megegyezik a 2012-es szinttel és a harmadik legalacsonyabb érték az Európai Unióban. Az uniós átlag a 2011-es 35 százalékról 10 év alatt 9 százalékpontot emelkedett e mutatóban, miközben a többi visegrádi ország ehhez hasonló mértékű előrelépést tud felmutatni (30 százalékról 38 százalékra)” – olvasható a jelentésben.

Minden mértékadó szakember jelezte Orbán Viktornak, hogy nem lesz jó a magyar gazdaságnak, ha szigorítja a felsőoktatásba lépés feltételeit, elzárva ezzel a szegényebb családok gyerekei elől az utat. Számtalan elemzés született 2012-2015 tájékán arról, hogy amit a felsőoktatásban (és a közoktatásban) végrehajt, azzal súlyosan veszélyezteti az ország versenyképességét. A koronavírusig tartó európai konjunktúra egy ideig elfedte a rossz döntések következményeit, de ezek mára megkerülhetetlen problémahegyekké nőttek az oktatás minden területén.

Az egyik ilyen abból adódik, hogy 2016-tól bevezették az emelt szintű érettségit, mint alapkövetelményt a felvételihez. Ezzel rengeteg olyan fiataltól vágták el a felsőoktatásba lépést, akik nem a legjobb színvonalú középiskolákba jártak, illetve akiknek a szülei nem tudták finanszírozni az emelt szint teljesítéséhez szükséges magántanárt. Ez azonnal meglátszódott a klasszikusan első generációs értelmiségi pályák szakjainál – ilyenek a tanárszakok –, ahol a jelentkezési számok vészesen csökkenni kezdtek.

További drámai csökkenést akadályozott meg a kormány azzal, hogy végül nem léptette életbe a nyelvvizsgát, mint a felsőoktatásba lépés kötelező feltételét. A mobilitási utak elzárása, illetve a kétkezi munka becsületéről szóló közhelyek, valamint a „nem kell mindenkinek diploma” kormányzati szólamai azt idézték elő, hogy az egymást követő Orbán-kormányok alatt 140 ezerről 99 ezerre esett a jelentkezők száma. (És 98 ezerről 73 ezerre a felvettek száma.)

Ezt csak kis részben magyarázza a demográfiai csökkenés, az esés mögött oktatáspolitikai megfontolások – munkaalapú társadalom, összeszerelő ország – álltak. Az, hogy a probléma ilyen égető, azt vélhetően nem az MNB figyelemfelhívó jelentése világította meg a kormány számára, hanem a modellváltott – vagyis közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként fenntartott – egyetemek. Azok az intézmények, amelyek a szerződéskötéskor nem jól lőtték be, hány elsős hallgatóval indulnak a 2022/2023-as tanévben, komoly finanszírozási nehézségek elé néznek. (Keretes írásunkban megmutatjuk, melyek a nyertes és melyek a vesztes intézmények.)

Csák János tárcájánál ezért azt dolgozták ki, hogy úgy módosuljon a felvételi rendszer, hogy az egyetlen általános bemeneti követelmény az érettségi legyen. Pontosan úgy, ahogy 2010 előtt volt.

Az egyetemek kapnának jogot arra, hogy mit írnak még elő, mit honorálnak extra pontokkal (például szakmai gyakorlatot), vagy melyik érettségi tárgyakat veszik figyelembe. Így maximum 400 pontot lehetne hozni az érettségivel, 100 pontot az egyetem a saját követelményei alapján adhatna.

Megkerestük az ügyben Csák János tárcáját, de kérdéseinkre nem válaszoltak. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora az InfoRádiónak a múlt héten már pedzegette, hogy a megfelelő fórumok elé kívánják vinni a felvételi rendszer megváltoztatásának ügyét.

A 12 éves történetet úgy is össze lehetne foglalni, hogy a kormány eleinte olyan intézkedéseket hozott, amelyek csökkentették a továbbtanulók számát, de a felsőoktatási intézmények alapítványi fenntartásba adása és a gazdasági nyomás miatt mostantól engedni fogja, hogy több diák szerezhessen diplomát. Kár, hogy az oktatáspolitikai kísérletezés alatt egy teljes generációknak nehezítették meg a diplomaszerzést, sokak fiataltól véglegesen elvéve annak esélyét.

Nyertesek, vesztesek

Jelentősen tudta bővíteni a felvettek számát idén a tavalyi évhez képest az IBS Üzleti Főiskola (155 %), ők állnak az első helyen a növekedésben. Aztán a modellváltott intézmények jönnek: a Nyíregyházi Egyetem (119%) és a kecskeméti Neumann János Egyetem (118%) is több hallgatóval kezdi meg a tavalyihoz képest az idei tanévet. Figyelemre méltó a szintén modellváltott Dunaújvárosi Egyetem bővülése is, amely 535-ről 586-ra növelte a felvettek számát egy év alatt. Bár tavalyról idénre bővült, de a modellváltás előtti 3-4 évvel ezelőtti szintet még nem érte el az Óbudai Egyetem (106%). A Semmelweis Egyetem (105%) viszont egyenletesen növekszik az elmúlt években, úgy tűnik, függetlenül attól, hogy milyen finanszírozási modellben működik az intézmény. Hasonló az Állatorvostudományi Egyetem helyzete is (104%). A Milton Friedman Egyetem (103%) sok állami férőhelyet kapott, de nem növekszik érdemben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, legnagyobb egyetemként is tovább tudott nőni (102%), és mint ismert, az intézmény nem vált alapítványi fenntartásúvá.

A Gál Ferenc Főiskola (102%) sok-sok állami férőhellyel kistafírozva sem tudott érdemben nőni. A nem modellváltó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nem csökkent, nem nőtt, a pozíciója stabil. A modellváltó Szegedi Tudományegyetem is stagnál. Stabil a pozíciója a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek (99%), a Budapesti Metropolitan Egyetemnek (98%) illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek (98%) is. A Gábor Dénes Főiskola (97%) állami helyekkel sem tudott érdemben növekedni.

Nézzük a veszteseket!

A Budapesti Gazdasági Egyetem (97%) annak ellenére nem tudott bővülni, hogy a rivális intézménynek tekinthető Budapesti Corvinus Egyetem évről-évre drasztikusan csökkenti a felvettek számát. Mélyen a terveik alatt hozták az idei felvettek létszámát.

A modellváltást utolsó pillanatban abszolváló Pécsi Tudományegyetem is bajban lesz, mert csökken a hallgatói létszám a tavalyihoz képest (97%). A Széchenyi István Egyetemnek (94%) is csökkenéssel kell szembenéznie. Csökken a modellváltott Debreceni Egyetem is (93%), s hiába volt a modellváltás egyik sikerpropagandistája Varga Judit igazságügyi miniszter, a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke, az egyetemre felvett hallgatók létszáma nagyot csökkent (93%). Csökkent a Károli Gáspár Református Egyetem (92%) leendő elsőéveseinek létszáma is.

A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) tavaly még 2316 hallgatóval indult az új tanévnek, idén már csak 2059-cel. Egészen unikális, hogy a modellváltást arra használja a kuratórium, hogy drasztikusan csökkentse a hallgatói létszámot. Nagy csökkenést szenved el a Pannon Egyetem (89%), a Kodolányi János Egyetem (87%) és a nagy ígéretekkel modellváltó intézmény, a Soproni Egyetem (86%) is.

Nehéz éve lesz az Eszterházy Károly Egyetemnek (85%) és a Szent István Egyetemnek (79%). Ez utóbbi is Csányi Sándor érdekeltségébe tartozik, az egyetemet fenntartó Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke ugyanis az OTP-vezér, de a kuratórium tagja Nagy István agrárminiszter és Lázár János építési és beruházási miniszter is. Hiába ösztönzi az agráriparfejlesztési területet a kormány, az nemigen népszerű a fiatalok körében. Sok hallgatót veszített a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (68%,) az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (66%) és az Andrássy Gyula Egyetem is (58%).

És akkor tegyük ide a Vidnyánszky Attila által elnökölt Színház- és Filmművészeti Egyetemet. Tavaly 130 hallgatóval indultak neki a tanévnek, idén ez 84 lesz. Több, mint harmadával szakadt be a felvettek aránya, ami illusztrálja, mit is jelent az a szó, hogy „rombolás”.

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.