Folytatódik Iványi Gáborék zaklatása

A BM-ben nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb

Ónody-Molnár Dóra | 2022.09.12. 12:09

Olvasási idő kb. 8 perc

Miközben a hatalom – a tankerületi központokon keresztül – éppen megfélemlíteni próbálja az elkeseredésükben polgári engedetlenséggel tiltakozó pedagógusokat, a köznevelésért felelős államtitkár is végzi a dolgát: Maruzsa Zoltán 80 millió forintot vont el az Iványi Gábor lelkész vezette egyháztól. Az intézkedés háromezer, hátrányos helyzetű gyerek oktatását veszélyezteti.

Már sokan ismerik a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) történetét a nemzeti együttműködés rendszerében. Orbán Viktor a 2010-es hatalomra jutása után hozzányúlt az egyházi törvényhez, és 2012-ben megvonta a több mint negyven éve bejegyzett MET egyházi státuszát. A MET és a hozzá kapcsolódó Oltalom Karitatív Egyesület így elesett a személyi jövedelemadó egyházak részére felajánlható 1 százalékától. Ez a pénz, illetve az egyházi státuszból eredő normatíva kihullása a MET költségvetéséből, rendkívül súlyos finanszírozási nehézségek elé állította az intézményrendszert. Ez az oka annak, hogy az elmúlt tíz évben hatalmas köztartozásokat halmozott fel, ami miatt az adóhatóság tetemes mértékű bírságot is kiszabott. Iványi Gábor, a MET vezetője hiába érvel azzal, hogy azért keletkezik adósság, mert egyháza nem kapja meg az államtól a nekik jogszerűen járó támogatásokat, a hatóságok az írott jog szerint cselekszenek. Márpedig a magyar kormány nem rendezte a MET státuszát.

Holott a MET 2017-ben pert nyert az Emberi Jogok Európai Bíróságán a magyar állam ellen. A strasbourgi grémium kimondta, hogy alkotmánysértő módon fosztották meg az egyházi státuszától, sőt a visszamenőleg visszatartott pénzről is kimondta, hogy az visszajár. Viszont a bíróság az egyházi státusz rendezéséről külön nem rendelkezett. Így ezt a kormány továbbra sem tekinti feladatának. Ugyan a MET 2021-ben visszakapta az adóhatóságtól az egyházi egyszázalékok fogadásához szükséges technikai számot, de az intézmények kiszámítható működtetéséhez szükség lenne a státuszuk rendezésére.

Tóth Ákos: Támadás Iványi Gábor ellen

Annak ellenére sem cselekszik a kormány, hogy az Alkotmánybíróság kétszer is megállapította: „mulasztásban megnyilvánuló alaptörvényellenesség áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó nem szabályozta a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 33. § (1) bekezdése szerint indult eljárásban a kezdeményező vallási szervezet jogállását az eljárás lezárásáig”. Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntésében felhívta az Országgyűlés figyelmét, hogy „jogalkotói feladatának 2018. december 31-ig tegyen eleget”. Lassan négy éve már, hogy ez a határidő lejárt, azonban a fideszes kétharmad fittyet hány a saját Alkotmánybíróságára is.

És bár – ahogy azt a Magyar Nemzetből megtudhattuk – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2021-re vonatkozó beszámolója szerint a MET körülbelül 316 millió forintot kalapozott össze majdnem negyvenezer felajánlótól, amivel a technikai számmal rendelkező szervezetek közül az ötödik helyre került, maga mögé utasítva a Hit Gyülekezetét, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (Mazsihisz) és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (EMIH) is, de ez a körülmény csak fokozza az érthetetlenséget és az alkotmányossági aggályokat azzal kapcsolatban, miért nem kapja vissza a MET az egyházi státuszát. (A MET a felajánlások száma alapján kezdeményezte a bíróságnál, a bejegyzett egyházként való nyilvántartásba vételt. A bíróság a kérvényt befogadta, az eljárás a Fővárosi Ítélőtábla előtt folyamatban van.)

A helyzet – a strasbourgi ítélet és az alkotmánybírósági határozatok ellenére – tovább romlott, a költségvetési lukak nőttek. Bejárta a sajtót, hogy a finanszírozási nehézségek miatt a tartozásokban úszó MET-hez az év elején kiszálltak a rendőrök és az adóhatóság emberei. Iványi Gábor lelkész akkor is elmondta, hogy kalkulációik szerint a magyar állam közel 12 milliárd forinttal tartozik neki, miközben a strasbourgi ítéletet követően csak 1 milliárd forintot fizetett ki.

A Holdról is látszó kétharmados győzelem után új kormányzati struktúra állt fel, a MET tevékenységében érintett területek, az oktatási és a szociális ügyek Pintér Sándor tárcájához, a Belügyminisztérium alá kerültek. A jogi helyzet rendezetlensége miatt Iványi Gábor levelet írt Maruzsa Zoltánnak, illetve a szociális ügyekért, vagyis immáron gondoskodásért felelős Fülöp Attila államtitkárnak, kérve, hogy „köztartozás alóli mentességet egyházi státuszunk végleges rendezéséig és a státusz jogellenes megvonásából származó kár Magyar Állam általi maradéktalan megtérítéséig, de legalább a következő tanév végéig, azaz 2023 augusztus 31. napjáig” a Belügyminisztérium biztosítsa.

Iványi Gábor küzdelmei

Maruzsa erre érdekes választ adott. Július 22-én keltezett levelében felhívja a MET figyelmét arra, hogy a köztartozás megfizetése alóli mentesítés célja az átmeneti nehézségek áthidalása. Az eseti mentesítés Maruzsa szerint nem jelenti azt, hogy hosszú távon, évente meghosszabbítva kellene mentesíteni a köztartozások alól a köznevelési intézmények fenntartóit. Az államtitkár felhívja Iványi figyelmét arra, hogy a köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó biztosítja, és ha nem elég az állami támogatás, akkor szedjen tandíjat, vagy biztosítsa másképp az intézmény zavartalan működését.

Ez a válasz mély megütközést váltott ki Iványi Gáborból.

– A mi iskoláinkban keveredik az oktatás a szociális szolgáltatásokkal. Az iskola centruma a felzárkóztatásnak, a tanulóink szülei bejárnak hozzánk mosni, mert gyakran nincs mosógépük vagy kikapcsolják az áramot náluk, élelmiszercsomagot, temetési segélyt, tűzifát kapnak, mikor mire van szükség. Hogy szedjek ezektől a családoktól tandíjat? – kérdezi Iványi Gábor. A MET kötelékében lévő oktatási intézményekben jelenleg 3 ezer hátrányos helyzetű gyermek tanul és kap szociális támogatást.

Iványi Gábor a kérésére Fülöp Attilától, augusztus 11-én, egy egészen más tartalmú választ kapott.

„Annak érdekében, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség által biztosított szociális szolgáltatások, ellátások ne kerüljenek veszélybe, Dr. Pintér Sándor engedélyezte a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, valamint az általa fenntartott – önálló jogi személyiséggel rendelkező – intézmények köztartozásának a költségvetési támogatásból történő levonásának felfüggesztését 2023. április 30-áig, amelyről a Magyar Államkincstár felé 2022 augusztus 4-én nyilatkoztunk.”

Tehát adott egy minisztérium, amelynek egyik államtitkára, Maruzsa Zoltán mandinerből lepattintotta Iványi kérését, míg a másik, Fülöp Attila, konzultálva Pintér Sándor tárcavezetővel, jóváhagyta a MET kérelmét. Csakhogy Iványi Gáboréktól újabb 80 millió forintot vontak el, s az ügy jelenleg ott tart, hogy ez olyan szinten veszélyezteti az intézmények működését, hogy a dolgozók aktuális fizetésének utalása is ellehetetlenült, vagyis a MET iskoláiban tanuló gyerekek oktatása is veszélybe került.

A Jelen kérdést tett fel a minisztériumnak: ha Pintér Sándor miniszter indokoltnak látta a MET köztartozásainak felfüggesztését, akkor azt miért nem tartja indokoltnak Pintér Sándor beosztottja, Maruzsa Zoltán. Válasz esetén frissítjük a cikket.

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés