Forrnak az indulatok, az LMP népszavazást kezdeményez az akkumolátorgyárakról

Szabó Brigitta | 2023.01.23. 13:18

Olvasási idő kb. 12 perc

A történelmi aszály és az energiaválság ellenére Magyarország egy víz- és energiafaló ágazatban akar világnagyhatalommá válni. Az akkumulátorgyár-beruházások óriási állami támogatással valósulnak meg, miközben az érintett lakosság tájékoztatása, a várható következmények feltárása rendre elmarad. „A jövőnkről van szó, arról, hogy hol és hogyan akarunk majd élni” – mondta lapunknak Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke.

Mikor kezdeményez népszavazást az LMP az akkumulátorgyárakról?

A kérdéseket februárban tervezzük beadni azért, hogy ne a nyári időszakra essen az aláírásgyűjtés. Úgy látjuk, hogy egy sikeres népszavazást lenne szükséges ahhoz, hogy a kormány ne csinálhasson akkumulátor-nagyhatalmat Magyarországból.

Gondolja, hogy a szavazók tisztában vannak azzal, hogy ez miért lenne probléma? Értik, mi a tét? Elmagyarázta ezt nekik valaki?

Nem, nincs jól elmagyarázva. De eddig nem is nagyon tudtunk mit elmagyarázni, ugyanis az ügymenet többnyire „titokban” zajlott.

A miniszterelnök tavaly nyáron Tusványoson azt mondta: hatalmas akkumulátor-beruházásokat csinálunk Magyarországon, és mi leszünk pillanatokon belül a világ harmadik legnagyobb, nem százalékban, hanem abszolút értékben harmadik legnagyobb akkumulátorgyártója és az ötödik legnagyobb exportőre.

Én arra a típusú titkolózásra gondolok, amely például a debreceni EcoPro katódgyár esetében történt, amelyben huszonhatféle veszélyes, mérgező anyagot használnak a termékek előállításához. A beruházáshoz tavaly nyáron kiadták a környezethasználati engedélyt úgy, hogy a kötelezően tartandó közmeghallgatást online tartották, gyakorlatilag nem is tudott róla a lakosság, így aztán nem is vettek részt rajta az emberek. Ugyancsak a debreceni ipari parkban úgy épült meg egy másik, szintén felső küszöbértékű veszélyes üzem, a kínai Semcorp által, ez a lítium-ion akkumulátorhoz gyárt szeparátor fóliát, hogy abban az esetben sem lehetett tudni a közmeghallgatásról, pedig a beruházásról készült környezeti hatástanulmány megállapítja, hogy az üzem minden környezeti elemre kedvezőtlenül hat. A lakosság általában akkor szembesül ezekkel az ügyekkel, amikor azok szembe jönnek vele, így robbant most be a köztudatba a kínai CATL akkumulátorgyár is, amely ugyancsak Debrecenben épül. A napokban szerveztünk egy fórumot, ahová civileket hívtunk a már érintett városokból, Győrszentivánból, Komáromból és Fótról is. Ott egy mikepércsi lakos elmondta, hogy az akkumulátorgyár kapcsán körbejárta a Debrecen környéki polgármestereket és az derült ki számára, hogy a városvezetőket sem tájékoztatta a kormány arról, hogy mi készül Debrecenben, ahogy arról sem, hogy milyen következményekkel kell számolniuk a beruházások miatt.

És ön vagy az LMP-ből bárki felkereste a polgármestereket, hogy megosszák velük a tényeket?

Nem, mert számunkra is most állnak össze a mozaikok. És ahogy növekszik a nyilvánosság, úgy érnek össze az ügyek. A legutóbbi legutóbbi debreceni közmeghallgatáson már hangosan tiltakoztak az emberek, akik kifütyülték a polgármestert, ahogy Győrszentivánon is nagy ellenállás alakult ki az akkumulátorgyár terve ellen. Ugyanezt érezni Iváncsán is. Tatán meg azért háborognak az emberek, mert a komáromi akkumulátorgyárba tőlük akarnak karsztvizet átvezetni, ami értékes ivóvíz. Mi is most szembesültünk azzal, hogy Bátonyterenyén, ahol akkumulátorokat újrahasznosító üzem van, üzemi baleset történt. Másrészt, ha a kormány valóban akkumulátor-nagyhatalmat akar Magyarországból csinálni, akkor minimum az országgyűlés elé kellene vinni ezt a tervet, már csak a következmények miatt is.

Attól mit remél? Paks 2 is megépül.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés