Forrnak az indulatok, az LMP népszavazást kezdeményez az akkumolátorgyárakról
Olvasási idő kb. 12 perc

A történelmi aszály és az energiaválság ellenére Magyarország egy víz- és energiafaló ágazatban akar világnagyhatalommá válni. Az akkumulátorgyár-beruházások óriási állami támogatással valósulnak meg, miközben az érintett lakosság tájékoztatása, a várható következmények feltárása rendre elmarad. „A jövőnkről van szó, arról, hogy hol és hogyan akarunk majd élni” – mondta lapunknak Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke.
Mikor kezdeményez népszavazást az LMP az akkumulátorgyárakról?
A kérdéseket februárban tervezzük beadni azért, hogy ne a nyári időszakra essen az aláírásgyűjtés. Úgy látjuk, hogy egy sikeres népszavazást lenne szükséges ahhoz, hogy a kormány ne csinálhasson akkumulátor-nagyhatalmat Magyarországból.
Gondolja, hogy a szavazók tisztában vannak azzal, hogy ez miért lenne probléma? Értik, mi a tét? Elmagyarázta ezt nekik valaki?
Nem, nincs jól elmagyarázva. De eddig nem is nagyon tudtunk mit elmagyarázni, ugyanis az ügymenet többnyire „titokban” zajlott.
A miniszterelnök tavaly nyáron Tusványoson azt mondta: hatalmas akkumulátor-beruházásokat csinálunk Magyarországon, és mi leszünk pillanatokon belül a világ harmadik legnagyobb, nem százalékban, hanem abszolút értékben harmadik legnagyobb akkumulátorgyártója és az ötödik legnagyobb exportőre.
Én arra a típusú titkolózásra gondolok, amely például a debreceni EcoPro katódgyár esetében történt, amelyben huszonhatféle veszélyes, mérgező anyagot használnak a termékek előállításához. A beruházáshoz tavaly nyáron kiadták a környezethasználati engedélyt úgy, hogy a kötelezően tartandó közmeghallgatást online tartották, gyakorlatilag nem is tudott róla a lakosság, így aztán nem is vettek részt rajta az emberek. Ugyancsak a debreceni ipari parkban úgy épült meg egy másik, szintén felső küszöbértékű veszélyes üzem, a kínai Semcorp által, ez a lítium-ion akkumulátorhoz gyárt szeparátor fóliát, hogy abban az esetben sem lehetett tudni a közmeghallgatásról, pedig a beruházásról készült környezeti hatástanulmány megállapítja, hogy az üzem minden környezeti elemre kedvezőtlenül hat. A lakosság általában akkor szembesül ezekkel az ügyekkel, amikor azok szembe jönnek vele, így robbant most be a köztudatba a kínai CATL akkumulátorgyár is, amely ugyancsak Debrecenben épül. A napokban szerveztünk egy fórumot, ahová civileket hívtunk a már érintett városokból, Győrszentivánból, Komáromból és Fótról is. Ott egy mikepércsi lakos elmondta, hogy az akkumulátorgyár kapcsán körbejárta a Debrecen környéki polgármestereket és az derült ki számára, hogy a városvezetőket sem tájékoztatta a kormány arról, hogy mi készül Debrecenben, ahogy arról sem, hogy milyen következményekkel kell számolniuk a beruházások miatt.
És ön vagy az LMP-ből bárki felkereste a polgármestereket, hogy megosszák velük a tényeket?
Nem, mert számunkra is most állnak össze a mozaikok. És ahogy növekszik a nyilvánosság, úgy érnek össze az ügyek. A legutóbbi legutóbbi debreceni közmeghallgatáson már hangosan tiltakoztak az emberek, akik kifütyülték a polgármestert, ahogy Győrszentivánon is nagy ellenállás alakult ki az akkumulátorgyár terve ellen. Ugyanezt érezni Iváncsán is. Tatán meg azért háborognak az emberek, mert a komáromi akkumulátorgyárba tőlük akarnak karsztvizet átvezetni, ami értékes ivóvíz. Mi is most szembesültünk azzal, hogy Bátonyterenyén, ahol akkumulátorokat újrahasznosító üzem van, üzemi baleset történt. Másrészt, ha a kormány valóban akkumulátor-nagyhatalmat akar Magyarországból csinálni, akkor minimum az országgyűlés elé kellene vinni ezt a tervet, már csak a következmények miatt is.
Attól mit remél? Paks 2 is megépül.
Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!
Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.
Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!