Friss Róbert: Hamis remények

Jelen információ | 2022.09.17. 09:44

Címkék:

Európai Unió NER

Olvasási idő kb. 5 perc

Megjön vagy sem? Mint égből hulló mannát, úgy lesi az ország az uniós pénzt. Még a politikai ellenzék maradványa is félretolja kétségeit, és az „ország érdekeit” követve kiáll a NER mellett. Úgy és akkor is, hogy tudja: önmaga szűkíti be saját politikai mozgásterét, ha a társadalmi elégedetlenség lecsiszolásával a rendszer lélegzevételéhez, túléléséhez nyújt segítő kezet.

Az ellenzék tudhatná: történhet bármi, lényegét tekintve a magyar gazdasági és politikai berendezkedés nem változna meg az uniós támogatásoktól, amelynek jó része ráadásul csak homályos ígéret. Az orbáni rendszer maradna az, amivé az utóbbi évtizedben fejlődött: idegen test az Európai Unióban. Magyarország nem demokrácia Európa közepén.

Gulyás Gergelynél csak Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója volt tömörebb: egy perc alatt elmagyarázta, miért akarja a kormány a Vodafone-t. A Tv2 Mokkájában azt mondta: „Vannak olyan stratégiai ágazatok, ahol az iparági sajátosságok miatt valódi verseny nincs, viszont stratégiai jelentőségűek, mert állampolgárok millióinak életét határozzák meg. Ilyen a telekommunikációs szektor is. Az, hogy egy ilyen szektorban legyen egy magyar szereplő magyar logikával, magyar üzleti központtal, az a szolgáltatás színvonalának emeléséhez és az árak megfelelő szinten tartásához kulcsfontosságú.”

Nem látjuk szükségét a részletek taglalásának. Csak annyit: a 2010-es hatalomváltás után nyilvános célja volt a kormánynak a magyar telekommunikáció magyar kézbe adása (s itt a miniszter tételesen felsorolta azokat a stratégia üzletágakat, ahol már sikerült az államosítás, s azokat is, ahol nem). Biztosak lehetünk benne, a Vodafone is hamarosan valamelyik oligarcha mellényzsebében köt ki soha el nem ismert állami hitellel terhelten, hogy végre „magyar logikával” és ne a piac logikájával működjön. Ez a módszer – a durvábbakkal, a „visszautasíthatatlan ajánlatokkal” most nem foglalkozunk – a példája annak, miként hálózza be a szabad piacot az illiberális állam, megfejelve a szociális érzéketlenséggel. De ott, ahol nincs szabad piac, ott szociálpolitika sincs, csak állami kegy.

Ezért nem szabadna leszűkíteni – mint az EU teszi – pályázati kérdéssé a szabad piac hiányát, túl azon, hogy a világháború utáni Európa sikerei a tőke és a társadalom közti békén alapultak, amire az autokrata magyar politikai berendezkedésben semmi esély.

A kormány most a túléléshez várja az uniós milliárdokat. Ahhoz, hogy folytatni tudja eddigi politikáját, annak az illiberális, valójában irracionális világnak a kiépítését, amelyet a kormányfő folyamatosan erős választói felhatalmazással berendezett, és amellyel egyetlen gondja van: az unión kívül ma nem talál hozzá finanszírozót. Azt nagyjából látni, mi történik, ha az ország nem jut hozzá az uniós pénzekhez. A hírek szerint a források hetven százaléka, 6400 milliárd forint van veszélyben, olyan nagy fantázia nem kell hozzá, hogy elképzeljük a következményeket.

Az EP szerdán elsöprő többséggel kimondta: a magyar rendszer nem demokrácia. Meglehetősen sok idő kellett hozzá, viszont még ez az idő is kevés volt, hogy a politikai kisebbség jogairól vagy a törvényhozás anomáliáiról beszéljenek.

Mire jut, juthat az EP határozata után a Bizottság és a Tanács?

A parlament politikai súlya mind nagyobb, ez kétségtelen, mégis: nem sokra jutnak, bár már ez is több a vártnál. Feltehetően valamiféle kompromisszum köttetik majd a felek között. S bár mind világosabb Oroszország erős magyarországi befolyása, túlságosan erősek az érvek a kompromisszum mellett is. A magyar kormányfő geopolitikai álmai a jobbra tolódó Európáról még nem foszlottak semmivé, s még Oroszország sem kényszerült tárgyalóasztalhoz Ukrajnában. Ami biztos: az EU-nak nem lehet érdeke, hogy a peremvidékén újabb válsággóc, politikailag bizonytalan övezet alakuljon ki, amely esetleg Moszkva ölébe hull. Amint, bármennyire leírhatták is már a kormányfőt Amerikában, ez a NATO-nak sem érdeke. Tocqueville-t idézve: nem tesznek semmit érte, de eltűrnék a bukását. Főleg, hogy a magyar nemzet a megszorítások ellenére csendben van.

Gwendoline Delbos-Corfield, a múlt heti EP-jelentés felelőse zárszavában, majd sajtótájékoztatóján meglehetősen pesszimistán nyilatkozott a magyar demokrácia jövőjéről és az Európai Parlament – az egyetlen választott uniós szerv, amelynek feloszlatását a magyar Ház fideszes többsége határozati javaslatban kérte – szerepéről: „munkánk végére értünk, elkészítettük a Sargentini-jelentés frissített változatát. Négy év múlva megint megcsinálhatjuk ugyanezt, de ha Magyarországon minden így marad, már nem lesz működőképes Európai Unió.” Márpedig semmi jele a változásnak, mert ahhoz az egész Orbán-rendszert le kellene bontani.

Addig marad, ami van. A napokban elhunyt Jean-Luc Godard francia filmrendező szavait idézzük a Bolond Pierrot-ból, Diego Velázquez életéről: „Egy szomorú, degenerált világban élt. Degenerált király, hülyék, törpék, förtelmes pojácák hercegnek öltözve, összeesküvést szimatolva mindenhol, rettegve a máglyahaláltól és a csendtől.”

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés