Frontális támadás a pedagógusok ellen

Szolga Bálint | 2022.06.15. 09:25

Olvasási idő kb. 7 perc

Az ötödik Orbán-kormány, ahogy megalakult, rögtön csapást mért a pedagógusokra: törvénybe iktatták a tanársztrájk ellehetetlenítését, s miután Novák Katalin köztársasági elnök ezt minden további nélkül aláírta, a Pedagógusok Demokratikus Szövetsége az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

A NER és a tanárok viszonya az utóbbi időben tovább romlott. Az árkokat kezdetben Pintér Sándor belügyminiszter mélyítette azzal, hogy miniszteri meghallgatásán közzétette az iskolai rendről vallott nézeteit, miközben a pedagógusok által megfogalmazott követelésekről meglehetős óvatossággal ejtett csak szót. Vagyis nem ígért jelentősebb fizetésemelést, mint ahogy a bürokratikus terhek csökkentéséről sem beszélt érdemben.

Csakhogy az oktatás területét felügyelő miniszter után Parragh László is elérkezettnek látta az időt, hogy ismét maradandó gondolatokat tegyen közzé az oktatásról: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a tanárokat szinte motiválja, hogy egyrészt délután négykor hazamehetnek, másrészt ott van nekik a teljes nyári szünet is. A felháborodott pedagógusok reakciójukban azt hangsúlyozták, hogy a rengeteg adminisztrációs feladat miatt a nyári szünetben sem tudnak annyit pihenni, mint azt a kamaraelnök gondolni véli, emellett a délután négy órakor esedékes hazajutás sem annyira olyan egyszerű, mint ahogy azt Parragh László feltételezi.

– Nem szeretném minősíteni Parragh urat, mert az nem tűrné a nyomdafestéket, csupán szeretném hangsúlyozni a tényt, hogy a pedagógusi pálya nem úgy működik, hogy délután négykor hazabattyogunk, bekapcsoljuk a Netflixet és sorozatokat nézünk. Nem, hiszen dolgozatokat kell javítanunk, felkészülnünk a következő órákra, és akkor a rengeteg adminisztrációs teherről még szót sem ejtettem. És persze nagy dolog a hivatástudat, de próbálkozzon csak vele Parragh László úgy, hogy a lehető legalacsonyabb diplomás fizetést kapja. Nagyon szeretünk tanítani, addig a pontig, ameddig meg tudunk belőle élni, de egyre kevésbé tudunk – mondta lapunknak egy a neve elhallgatását kérő pedagógus.

Persze, mindez csak pusztába kiáltott szó – ­Parragh László az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt közölte, hogy esze ágában sincs bocsánatot kérni a mondataiért, ő nem is sértette meg a tanárokat, ellenkezőleg, ő maga is a tanári pályára készült annak idején.

A tanártársadalom idén január 31-dikén kétórás figyelmeztető, majd március 16-tól kezdve határozatlan idejű sztrájkot tartott. Ezt a kormány, a koronavírusra hivatkozva elrendelt vészhelyzetet kihasználva, egy kormányrendelettel igyekezett ellehetetleníteni. Válaszul a tanárok polgári engedetlenségbe kezdtek, vagyis nem vették fel a munkát, helyette – a diákokkal karöltve – több tüntetést is tartottak az ország különböző pontjain.

Ám a koronavírus oda – most háborús veszélyhelyzet van a kormány szerint –, így a rendeleti szabályozást törvénybe iktatták. ­Vagyis: a jövőben nem maradhat el tanóra az érettségiző osztályokban, az órák 50 százalékát pedig meg kell tartani, emellett teljes felügyeletet kell biztosítani, lehetőleg az osztályok összevonása nélkül.

A törvényalkotási bizottság ülésén Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció delegáltja erőteljesen tiltakozott. Szerinte a szabályozás célja lényegében az, hogy kirúgással fenyegessék a munkabeszüntetést választó tanárokat. Ezt Hende Csaba, a bizottság fideszes elnöke és Azbej Tristan, a Miniszterelnökség államtitkára is visszautasította.

E ponttól kezdve pedig a NER szokásos útját járta be a javaslat, a Parlament elfogadta, Novák Katalin pedig rögtön alá is írta. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete bejelentette, mindent meg fognak tenni a törvény ellen. Nagy Erzsébet a PDSZ ügyvivője azt nyilatkozta, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához készül a szakszervezet. A tárgyalások közben folytatódnak Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár és a két szakszervezet között, erre a tanévre nem várható már több sztrájk.

Ennek ellenére a helyzet eszkalálódott. Simkó Edit, egy budapesti általános iskola tanára tömeges felmondásra szólította fel kollégáit. Simkó szerint a diákok nem kapják meg az állam által ígért minőségi oktatást, a tanárokat megfosztották a jogaiktól, így őket arra biztatja, helyezzék letétbe a felmondásukat, és azt kössék feltételekhez. Teljesítendő elvárásként a szabad és modern oktatást, az értelmiséghez méltó fizetést és a bürokratikus terhek csökkentését jelölte meg.

A felmondóleveleket ügyvéd és közjegyző jelenlétében teszik letétbe. A leveleket akkor adják át a munkáltatónak, ha elegendő összegyűlik ahhoz, hogy nyomást tudjanak helyezni az államra. Simkó az állampolgárok támogatását is kérte, a szakszervezeteket pedig egy általános sztrájk megszervezésére szólította fel.

Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányának elnöke a Szabad Európának azt mondta: a felmondásra készülő pedagógusok száma a már csatlakozott több mint száz tanárnál bizonyosan sokkal nagyobb. Úgy véli, egyre nő majd a nyugdíjasként tanítók száma, tekintettel arra, hogy a fiatalok sokkal könnyebben hagyják el a pályát egy jobban megbecsült és fizetett állás reményében. Komjáthy szerint ahogy tűnnek el a pedagógusok a pályáról, annál nagyobb lesz a nyomás a kormányon, hogy megállapodjon a pedagógusokkal.

Lapunk kérdésére egy fiatal, gimnáziumban oktató pedagógus a következőket nyilatkozta:

– Én részt vettem a sztrájkban, bevállaltam mindent, ami azzal járt, a fenyegetéseket, azt a mértékű lekezelést, amit a kormánypárti kollégák éreztettek velem a döntésem miatt. Már régóta gondolkozom azon, hogy elhagyom a pályát, néha már a diákjaimmal is viccelődöm azon, hogy talán még kasszásként is több pénzt keresnék, ők pedig, mivel tisztában vannak a helyzettel, csak bólogatnak. A hivatástudat az egyetlen, ami a pályán tart, az pedig nem fizeti be a számlákat, ­Parragh és Pintér mondandója pedig nem derített jobb kedvre. Nem tudom, mi a jó döntés – mondja.

Az egyelőre bizonyosnak látszik, hogy a pályát elhagyó tanárok száma folyamatosan nő, ami egyre nagyobb terhet ró a Fidesz-kormányra.

Még több olvasnivaló a témában.

A törpe minoritás óriása

Révész Sándor

Mi már a haladár Adytól vélünk tudni Magyarország „ázsiai állapotairól”, holott ezt a szóképet a régen elfelejtett „ókonzervatív fekete báró”, Sennyei Pál vitte bele a köztudatba. Amikor a 48-as és a 67-es alapon állók harcáról szólt a politikai élet, egy maroknyi konzervatív arisztokrata 47-es alapon képzelte el Magyarország modernizálását. A lehetetlen küldetés donkihótéi közül magasodott ki Sennyei Pál.

Elolvasom

A gyűlöletkeltő propaganda ellenére nőtt az LMBTQ emberek elfogadása

Petike Áron

Egyre többen merik felvállalni meleg és transznemű identitásukat Magyarországon, és velük kapcsolatban a társadalmi elfogadottság is növekvőben van a Medián tavaly decemberben végzett felmérése szerint. A 2022. áprilisi népszavazási kampány meleg- és transzellenes propagandája, valamint a kormány manipulatív kérdéseire leadott több mint három és fél millió támogató válasz (nem szavazat) ellenére a magyar társadalom jelentős része számára a melegek társadalmi jelenléte és elfogadása a hétköznapok részévé vált.

Elolvasom

Isteni San Diego

Hegyi Iván

Szép telei voltak Tóth Zoltánnak a 2010-es években. A San Diego Sockers 2011 februárjában visszavonultatta 1-es számú mezét, majd 2014 januárjában beválasztották az Indoor Soccer Hall of Fame-be. Kaliforniai klubja szerint ő volt „az amerikai teremfutball legjobb kapusa”. Itthon egyszer játszott a válogatottban és 33 első osztályú mérkőzésen az Újpest csapatában – nagypályán –, majd 1979 augusztusában, alig huszonhárom évesen, a szabad világba szökött.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Tátrai Annamária: Szerintem a közmunka is megbélyegző

Tóth Ákos

Hatalmas vállalkozás eredményeit tette közzé Tátrai Annamária statisztikus, szociológus a Tárki által jegyzett Társadalmi Riport 2022 című kötetben. A tanulmányában megrajzolta Magyarország szegénységi térképét, s becsléseket tett a szegénységben, illetve a súlyos anyagi nélkülözésben élők arányára az egyes járásokban. Úgy tűnik mintha a kormány lemondott volna a legszegényebb településeken élőkről. A kutatóval beszélgettünk.

Elolvasom
Keresés