Láng Zsuzsa Gigamúzeum a kormány zsebében

Biztos, hogy kellett már egy biztos

Régen várt jó hírnek örvendhettünk a minap, amikor megtudtuk, hogy a kormány összevonja a Nemzeti Múzeumot a Természettudományi Múzeummal. Persze, nem arról van szó, hogy a koronázási palástban és a dinoszauruszokban ugyanabban a légtérben gyönyörködhetünk, alighanem gazdasági konszolidálásnak nézünk elébe, integrálódás lesz itt, ami könnyen lehet, hogy az Iparművészeti Múzeumot is érinti majd.

Az emberi erőforrások minisztere kerek egy évre és tizenöt napra nevezte ki legújabb biztosát, hogy előkészítse a két (három?) múzeum összevonásának lehetőségeit, valamint a megújuló szakmai tevékenységi körhöz igazodó intézményi keretet teremtsen.

Az EMMI által kiadott közlemény szerint az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke, L. Simon László a múzeumi intézmények strukturális átalakításának és az új konstrukció kialakításának lehetőségeit fogja megvizsgálni, a helyettes államtitkároknak dukáló díjazás és juttatás fejében (alsó hangon 1,3 millió forintért). Értékes munkáját természetesen titkárság is segíti a továbbiakban.

Mindez magyarra fordítva annyit jelent, hogy eljött az ideje a régészeti és műtárgyvédelmi tevékenyég neresítésének – nehogy már minden csip-csup múzeum saját hatáskörben ásatásozzon, hová vezetne, ha nem lenne nemzeti kontroll a földből kiforduló kincsek felett –, ehhez pedig jogszabályok és törvények kellenek. És nem kétséges, hogy lesznek is.

A közel kétszázéves Magyar Nemzeti Múzeum történetében volt már példa arra, hogy „nemzeti múzeumnak kell tekinteni” a természettudományi múzeumot, (ahogy az Iparművészetit is) és az sem volna előzmény nélküli, ha több, különböző profilú múzeum működne egykézben. De a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) utóbbi kétéves hányattatásának történetére kevés racionális magyarázat van. Egy 2019-es kormányrendelet, amely szerint a fővárosi múzeumnak Debrecenbe kell költöznie (ahol legkorábban tíz év múlva fogadhat először látogatókat), hogy helyet és teret engedjen a Lovardának és a Ludovikának, élénk tiltakozást váltott ki minden épeszű emberből, civil szervezetekből, még a Magyar Tudományos Akadémiából is. Csak találgatásokra adott okot, hogy a miniszterelnök kedvenc egyetemének háborítatlan egyeduralma, esetleg Kósa Lajos volt debreceni polgármester nemzeti múzeum iránti csillapíthatatlan vágya, vagy a kettő együtt nyírja-e ki az MTM-et. Az aláírásgyűjtéssel megtámogatott hangos tiltakozás hatására a költözködés ugyan elmaradt, de már maga az elképzelés is megbénította a múzeum működését. Hogy a (teljesen felesleges) károkozás és a dolgozók tömeges felmondása a mai napig érezteti hatását, arra bizonyítékul álljon itt az MTM aktuális álláskínálata: a gazdasági igazgatóság könyvelőt, a közművelődési osztály közművelődési szakembert, a titkárság személyi asszisztenst, a múzeum közösségkapcsolati szakembert, könyvtárost, muzeológust, a növénytár, az őslénytani és földtani tár preparátort és asszisztenst keres.

Úgyhogy lesz tennivaló elég, emberes feladat áll a miniszteri biztos előtt.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egy éves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!