Amerika 2020

Gyilkos indulatok

Kaló Máté | 2020.06.07. 16:44

Olvasási idő kb. 8 perc

 

George Floyd, a negyvenhat éves minnesotai biztonsági őr cigarettáért indult el május 25-én este. Az általa gyakran látogatott üzlet eladója azonban úgy vélte, hogy hamis bankjeggyel fizetett, és rövid szóváltást követően rendőri segítséget kért. A helyszínre kiérkező járőrök már az autójánál érték utol Floydot, aki a rendőrség sokak által vitatott álláspontja szerint ellenállt az intézkedésnek. A térfigyelő kamerák felvételei alapján nem tűnik helytállónak a magyarázat, de a fekete férfit végül megbilincselték és letartóztatták. Ügyészségi tájékoztatás szerint Floyd jelezte a rendőröknek, hogy klausztrofóbiás, a rendőrautóba való beszállítást úgy próbálta elkerülni, hogy a földre rogyott.

Az ezt követő jelenetek bejárták a világot a járókelők közösségi médián terjedő videóinak köszönhetően. A rendőrök egyike, Derek Chauvin közel kilenc percen keresztül térddel nehézkedett a már megbilincselve arccal lefele fekvő férfi nyakára. George Floyd a felvételeken több alkalommal jelzi, hogy nem kap levegőt, és a kamerázó civilek is figyelmeztetik a rendőrt, hogy az eljárás alá vont férfi rosszul van. A magatehetetlen Floyd perceken belül elájult és meghalt. Hogy a szóban forgó húszdolláros valóban hamis volt-e, azt mind a mai napig nem tudjuk, de nem is lényeges, hiszen ha történt is törvénysértés, semmilyen esetben nem indokolható az az aránytalan és brutális fellépés, amely végül halálhoz vezetett.

Az interneten futótűzként terjedő hír hatására az Egyesült Államok egyik legélhetőbb településeként elkönyvelt Minneapolison túl sok más nagyvárosban is tüntetések törtek ki a feketéket aránytalanul sújtó rendőri túlkapások ellen. A hónapok óta tartó kijárási korlátozások miatt talán a szokásosnál is több feszültség gyülemlett fel az emberekben, amely ezen szikrától elemi erővel lobbant be. A tiltakozások egy része erőszakossá vált, rendőrkapitányságokat támadtak meg a tüntetők, esetenként fosztogatások is történtek. Bár az érintett metropoliszok szinte mindegyike kijárási tilalmat rendelt el, az intézkedések már nem tudták tartani a tempót az események alakulásával. A rendfenntartó szervek ezen a káoszon sem tudtak mindenütt úrrá lenni. A karhatalmi fellépések során újabb túlkapások és halálesetek is történtek, tovább szítva az indulatokat. A tüntetéshullám Washingtont is elérte, ahol a Fehér Házat elbarikádozták az elnök testőrei. Trump később demonstratív jelleggel gyalog hagyta el rezidenciáját egy templomi látogatásért, melyhez könnygázzal ürítették ki az utcákat neki.

A közösségi média csatornáin különösen aktív elnöktől hosszas hallgatás után is csak pár semmitmondó nyilatkozatra futotta az üggyel kapcsolatban. Bár kifejezte sajnálkozását Floyd halála miatt, s felelősségrevonást ígért, sokkal élénkebben foglalkoztatja a rendbontások kérdése és a tüntetésekre rátelepedő radikális baloldali csoportok elleni fellépés. Közülük egyet már terrorszervezetnek is nyilvánított, ezzel terelve el a figyelmet a számára is kellemetlen rendőri erőszak és látens intézményi rasszizmus kérdéseiről. Bár a hordereje alapján szövetségi megoldásért kiált a probléma, a rendvédelmi szervek állami, megyei és városi szinten szervezett, erősen decentralizált rendszerben működnek az Egyesült Államokban. Ez azt is jelenti, hogy a törvényi előírások és normák alkalmazása nagyban múlik az elöljárók felfogásán is, ebben pedig már ma is jelentős különbségek tapasztalhatóak.

A globális nagyhatalmi riválisok közül az amerikai belső rendvédelmi szervek működnek a legdemokratikusabban, ugyanakkor maga a nagyhatalmi státusz megköveteli a belső stabilitás látszatát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szolgálatban elkövetett bűncselekmény-gyanús esetek csak nagyon ritkán jutnak el ténylegesen érdemi szankciókig. A szövetségi kormányzat egyfelől nem akar vagy mer az államok belügyeire túlzott nyomást gyakorolni az alkotmányos tagállami szuverenitás védelme miatt. Másfelől a néha már a cinkosságot súroló félretekintésével próbálja fenntartani az egyenruhások morálját. A seregben ez a doktrína hatványozottan érvényes.

Minneapolis, 2020. május 29. A George Floyd fekete bőrű férfi halála miatti tüntetés résztvevője felfordítva visz egy amerikai zászlót egy felgyújtott épület előtt Minneapolisban 2020. május 28-án é
 

Fotó: MTI/AP/Julio Cortez

 
Teljesen nyilvánvaló azonban, hogy az őszinte, kemény és költséges számvetést nem odázhatják el a rendvédelmi szervek és a politika. A büntető törvénykönyvek felülvizsgálata elsődleges fontosságú lenne, hiszen jelenleg európai szemmel a legjelentéktelenebb, erőszakmentes bűncselekményekre is drákói szigorral sújt le számos állam és a szövetségi jog is. Ez különösen a kevésbé privilegizált rétegeket, köztük a bő fél évszázada deszegregált fekete lakosságot és a spanyolajkú népességet sújtja, hiszen a jelenlegi gyakorlattal ésszerűtlenül termel újra perifériára szoruló rétegeket. A jelenlegi adminisztráció az elmúlt évtizedekhez mérve kiemelkedően tekintélyelvű jobboldali orientációja éppen ellentétes irányba mutat, a demokraták pedig nem rendelkeznek akkora politikai befolyással Washingtonban, hogy rövid távon esély mutatkozzon reformokra.

Különösen fontos lenne továbbá a rendőri alkalmassági vizsgálatok szigorítása, kiváltképp pszichológiai területen. Ezek a túlkapásokra hajlamos egyenruhásokat valós és komoly szankciókkal büntető keretrendszerrel tudnának hatékonyan működni. Továbbá a valós és jótékony decentralizáció jegyében a közösségi típusú, szociálisan érzékenyebb rendészeti példák erősítése mozdíthatná előre a diszkriminált és leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatását. Nem halogatható tovább annak beismerése sem, hogy a Kennedy és Johnson elnökök idején, komoly ellenszélben átvitt deszegregáció csak jogi szinten szüntette meg a kirekesztettséget, létrát csak keveseknek nyújtott az évszázadokig tartósan elnyomott fekete lakosságból, akiknek ma már sokan hajlamosak a szemükre hányni, hogy csak megjátsszák az elnyomatást.

A Demokrata Párt történelmi felelőssége, hogy felismeri-e és megválaszolja-e azokat a szociális kihívásokat, amelyek érdemben előremozdíthatnák a jelen gazdasági környezet rohamosan nyíló jövedelmi ollójának alsó felére rekedt fekete közösségeket. Ehhez a mostaninál nagyobb fokú újraelosztásra lenne szükség, ahol a sikeres vállalkozásoknak és személyeknek a jelenleginél nagyobb szolidaritást kell vállalniuk. Különösen kiemelt területté lép elő az oktatási és lakhatási politika területe az univerzális problémagóc, az egészségügy mellett. Az Amerikában alapvetően is lényegében tabunak számító újraelosztás azonban nehéz helyzet elé állítja a balközép erőket, akik esetleges kormányra kerülésük esetén a mostani járvány által megtépázott gazdaságot örökölnek. Gazdasági újraindulás pedig ritkán kezdődik nagy adóemelésekkel, viszont hosszabb távon nem sok egyéb reális lehetőség mutatkozik.

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés