Tóth Bea Nem előre, hanem hátra: megszűnik a gyógyszer házhozszállítás

A járvány alatt vált igazán népszerűvé az online vásárolható vény nélküli gyógyszerek csomagküldési szolgáltatása, amit egyre több gyógyszertár be is épített a profiljába. Mindeközben a Magyar Gyógyszerészi Kamara nyomására megszületett salátatörvény január elsejétől – szemben a külföldi tendenciákkal – egy huszárcsapással szüntette meg ezt a lehetőséget. 

Akció

Dr. Marjai Tamás, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) szakmai igazgatójának adatai szerint az internetes gyógyszerforgalmazással foglalkozó gyógyszertári webshopokhoz havi szinten átlagosan 150 ezer megrendelés érkezik. Ezeknek nagyjából a fele vény nélküli gyógyszerre vonatkozik. A járvány durvább szakaszaiban ez a szám felfutott, s megesett, hogy havi 300 ezer megrendelés is érkezett, nemcsak a városokból és a községekből, hanem olyan kistelepülésekről is, ahol eleve nincs gyógyszertár, vagy ha van is, ott épp nem volt elérhető a termék.

Nos, ez a lehetőség megszűnik: január elsejétől a betegek már csak személyesen vagy ismerőst, családtagot esetleg az önkormányzati szociális munkát segítő falugondnokot megkérve tudnak vény nélküli gyógyszerhez hozzájutni.

Hacsak nem olyan szerencsések, hogy a helyi gyógyszertár úgy dönt, hogy kialakítja a saját házhozszállítási szolgáltatását, és egyik alkalmazottjukat, gyógyszerészüket futárként dolgoztatja. Mindenesetre ennek a rendszernek a kialakítása még némi időbe telik.

A szakma a kormány tervéről a parlament honlapjára fölkerült törvényjavaslatból értesült, válaszul a HGYSZ további szakmai javaslatokat nyújtott be a kormányzati szereplőknek, arra kérve őket, hogy ne fogadják el a módosítást. Ennek ellenére decemberben átment a salátatörvény.

A gyógyszertárak megtartották a webáruházaikat annak ellenére, hogy a vény nélküli gyógyszerek forgalmazásának lehetősége megszűnt, s csak étrendkiegészítőket, tápszereket, teszteket, kozmetikumokat szállít ki a futár. Másoknál személyes átvétellel biztosított az internetes gyógyszerforgalmazás, ami végeredményben nem sokban különbözik egy átlagos vásárlástól – vagy a már említett módon, gyógyszerész viszi ki a vény nélküli gyógyszert.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara még tavaly szeptemberben fordult a politikai és hatósági vezetőkhöz azzal, hogy a futárcégek és a nagykereskedők a piacra lépésükkel úgymond csak „intézményesítenék” a szabályozatlanságot, az internetes rendelés kivégezné a vidéki kistelepülések gyógyszertárainak forgalmát, továbbá a rendszer a kamara álláspontja szerint veszélyt jelent az egészségi adatok biztonságára.

Dr. Marjai Tamás ezzel nem ért egyet. Szerinte az internetes gyógyszerforgalmazásnál szinte kötelező lépést tartani a napi szintű innovációval, s ugyan valóban szabályozni kéne az ellenőrzési mechanizmusokat, de egy átdolgozott, szigorú jogszabályi környezetben biztonságossá lehetne tenni a csomagküldési szolgáltatást.

– Nem hallottunk egyetlen meggyőző és adatokkal alátámasztott problémáról sem, amit a megfelelő jogszabályi környezet kialakításával ne lehetett volna megoldani jelenti ki a Jelen kérdésére.

A napi rutin megerősíti ezt: egyrészt, az internetes forgalmazásnál a beteg és gyógyszerész között telefonon, emailben, chatablakban eddig is volt egyfajta élő kommunikáció és információátadás. Mivel ez nem egy ellenőrzött, zárt rendszer, ezért egyik javaslatuk az állam által ellenőrzött EESZT felületén a gyógyszerészi telefarmácia megvalósítása, aminek már megvan a mintája az orvosi telemedicinával. Ez segítséget nyújthatna arra az esetre, ha a betegnek kérdése volna az online vásárolt készítmény alkalmazásával kapcsolatban. Ráadásul az internetes gyógyszerforgalmazás lehetőséget adott a kisebb, vidéki gyógyszertáraknak is arra, hogy ezzel a tevékenységgel kiegészítsék a bevételeiket, és biztosítsák a hosszú távú fenntarthatóságukat. És erre, dr. Marjai Tamás szerint, több példa is akadt, ám a törvénymódosítás ezt a lehetőséget elvette, veszélybe sodorva a patikákat is ezáltal.

Ha viszont a gyógyszertárak nem valósíthatják meg saját maguk ezt a szolgáltatást, akkor félő, hogy más piaci szereplők, gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazó helyek, legálisan működő külföldi online gyógyszertárak vagy nemzetközi technológiai vállalatok fogják ezt megtenni helyettük.

Kérdéseinkkel megkerestük a Magyar Gyógyszerészi Kamarát, mint a szolgáltatást eltörlő jogszabály ötletgazdáját. Dr. Hankó Zoltántól, az MGYSZ elnökétől lapzártánkig hiába vártunk választ. Kérdéseink a következők voltak:

  • A Magyar Gyógyszerészi Kamara úgy döntött, hogy ha a mérleg egyik serpenyőjébe a csomagküldő szolgáltatás szabályozatlanságát, a másikba világjárvány idején az érintés- és fertőzésmentes vásárlás lehetőségét teszi, akkor inkább az utóbbi kárára megszünteti a csomagküldő szolgáltatást. Miért?
  • Elkezdődött a jogszabályi keretek korrekciója, a tárgyalások sorozata? Várhatóan mikor és milyen formában építik vissza a csomagküldési szolgáltatás lehetőségét?
  • Mi a Kamara álláspontja a Magyar Falu Program támogatásával kapcsolatban, amelynek következménye a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazó kisboltok térnyerése?

Az utolsó kérdésünket az indokolja, hogy a kormány a kisforgalmú gyógyszertárakat közvetlenül támogatja ugyan, de a Magyar Falu Program keretein belül elindult támogatási program bővíti a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazó helyek számát. Így akár kisboltokban és élelmiszerüzletekben is kaphatók majd a vény nélküli gyógyszerek. Dr. Marjai Tamás, a HGYSZ szakmai igazgatója szerint ez nemcsak a gyógyszertárak fenntarthatóságát rontja, de negatív hatással lehet a szakma presztízsére is.

– A gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás során eleve csak vény nélküli készítményeket lehet vásárolni, és azoknak is csak egy szűkített listáját, ami azt jelenti, hogy a körülbelül 400 készítménynek csak kis hányadát lehet egyáltalán megvásárolni. A legnagyobb gyógyszert fogyasztó populáció, az idősebb lakosság él leginkább a kisebb vidéki településeken, akik elsősorban vényköteles gyógyszereket használnak, tehát nekik ez az intézkedés nem nyújt érdemi segítséget. Ehelyett sokkal inkább a fiókgyógyszertári hálózat támogatásával lehetne javítani a kisebb települések gyógyszerellátását, amelyek rövidebb nyitvatartással és ugyan kisebb gyógyszerkészlettel állnak rendelkezésre, de megrendeléssel gyakorlatilag teljes értékű gyógyszer­ellátást tudnak biztosítani, hiszen rövid időn belül helybe érkezhet a vényköteles gyógyszer. Emellett a telefarmáciát a közforgalmú és fiókgyógyszertár viszonylatában is lehetne használni, így pedig elegendő lenne szakasszisztens alkalmazása is gyógyszerész helyett a kistelepülési fiókgyógyszertárakban. Ez a lakossági gyógyszerellátást jelenleg is sújtó munkaerőhiány miatt lehetne optimális megoldás. Ezekre vonatkozóan készítettünk egy javaslatcsomagot, amit elküldtünk az EMMI Egészségügyi Államtitkárságának, valamint a Magyar Falu Programért felelős kormánybiztosnak is – mondja.

Érdemi reakciót még nem kaptak.

Magyarország 3155 települése közül 1556 olyan helység van, ahol nem működik közforgalmú, fiók- vagy kézigyógyszertár, tehát az itt élő 662 ezer lakos a saját lakóhelyén nem jut közvetlenül gyógyszerhez. Ezt tetézi, hogy a HGYSZ szerint az elmúlt években a fiókgyógyszertárak száma – a kormányzati támogatás ellenére – folyamatosan csökkent, tavaly június végén mindössze 642 fiókgyógyszertár működött, ami öttel kevesebb az év elejihez képest. Mindemellett a kézigyógyszertárak száma is folyamatosan csökkent, jelenleg csak 163 településen biztosítják az alapszintű ellátást, ahol a háziorvosok kizárólag a saját betegük részére, és csak az általuk felírt gyógyszereket adhatják ki.

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.