Győrffy Dóra: Minden nap fizetjük a kormányzati felelőtlenség árát

Szabó Brigitta | 2023.01.09. 22:47

Olvasási idő kb. 15 perc

A jogállamiság leépítésének gyakorlati következményei vannak: a jövőkép hiánya, a kiszámíthatatlanság, a káosz, a bizalmatlanság. Ennek mindenki megfizeti az árát. Győrffy Dóra közgazdász szerint Magyarország a recesszió kapujában áll, amit a fogyasztáscsökkenés, a jövedelemcsökkenés, a lakáshitelezés összeomlása jelez hamarosan. Az államadósság piaci finanszírozása egyre drágább lesz, s ahogy romlik a helyzet, úgy nő a kapkodás, a rögtönzés, a kormány pedig folyamatos tűzoltásra szorul majd.

Bod Péter Ákos azt nyilatkozta nemrég, hogy a 2023-as költségvetés az elmúlt harminc év pénzügyi gazdálkodásának mélypontja. Ön szerint?

Ez most tényleg mélypont. December 29-én, a veszélyhelyzetre hivatkozva, kormányrendelettel, parlamenti felhatalmazás és érdemi magyarázat nélkül módosították a nyáron elfogadott 2023-as költségvetést. Hogy változtatást terveznek, onnan derült ki, hogy a Pénzügyminisztérium december 23-án kiadott egy közleményt, miszerint a kormány elküldte a módosításról szóló dokumentumot véleményezésre a Költségvetési Tanácsnak. A tanács véleményéből próbáltuk értelmezni, hogy mi miért történik, melyik szám mögött mi van, de sajnos még akkor sem lettünk sokkal okosabbak, amikor megjelent a kormányrendelet a Magyar Közlönyben. Évek óta azt éljük át, hogy bárkivel bármi megtörténhet, bármilyen jogszabályt bármikor megváltoztathatnak, hogy az állami költségvetés nem más, mint egy pillanatnyi kép arról, hogy éppen mit gondol a kormány. A mostani eljárás, onnan kezdve, hogy kormányhatározatban történt, hogy csak találgatni lehet arról, hogy melyik szám mögött mi áll és miért, minek az alapján írták le, odáig bezárólag, hogy az év utolsó napjaiban új adót vetnek ki, mélypont.

Mit gondol, legalábbis abból, amit ki lehet hámozni a módosításból, az új változat reálisabb, mint a nyári volt?

Ugyanúgy felül vannak tervezve a bevételek a túltervezett gazdasági növekedéssel, miközben alul vannak tervezve a kiadások a várhatónál alacsonyabb inflációval. A kormány szerint idén 1,5 százalékkal nőhet a GDP. Az elemzői konszenzus nulla százalék, de szerintem inkább mínusz 1,5 százalék, ami azt jelenti, hogy recesszió lesz. A tervezett 15 százalékos inflációról pedig már most tudható, hogy magasabb lesz. Mondjuk, mindegy mit írnak, mert év közben majd belenyúlnak és átírják a számokat. Az pedig, hogy a Richter Gedeon december 23-án tudja meg, hogy még az év végéig be kell fizetnie 28 milliárd forint gyógyszergyártási különadót, és 2023-ban is marad a 8 százalékos extraadó, tényleg minden képzeletet felülmúl. A Richter 90 százalékban az exportpiacokra dolgozik, az ott szerzett nettó árbevételét itthon megadóztatják, majd a pénzt támogatásként odaadják a keleti tulajdonú akkumulátor gyáraknak.

Ezt olvashatja még a cikkben:

Mi a baj az akkumulátorgyárakra építő stratégiával?

Hogyan veszi el a kormány az infláció segítségével az emberek pénzét?

Mi az üzenete annak, hogy körülöttünk lassan minden ország euróval fizet csak mi nem?

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A szétválás lett az ellenzéki csodafegyver az összefogás helyett

Lakner Zoltán

Tíz hónappal a katasztrofális választási vereséget követően az ellenzéki pártok igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy hamarosan készen állnak a tizenhárom hónap múlva esedékes újabb megmérettetésekre. Az előző parlamenti ciklust meghatározó együttműködési törekvésekkel szemben most az önállóság hangsúlyozása áll a középpontban, az eggyel korábbi, 2014-2018 közötti periódushoz hasonlóan. Az eredmények mindegyik esetben ismertek, s mostanra egy minden korábbinál szűkebb ellenzéki szavazói közeg várja pártjaitól a játszmaváltó fordulatot.

Elolvasom

Léggömbfrász – Blinken nem megy Pekingbe

Krajczár Gyula

A nemzetközi közvélemény feszülten várta, hogy öt év szünet után ismét amerikai külügyminiszter utazik Pekingbe. Hát nem utazik. Montana felett ugyanis nagy magasságban haladó, kínaiként és feltételezhetően hírszerzési célúként azonosított ballont, léggömböt fedeztek fel, s Anthony Blinken útját lemondták, illetve elhalasztották. A kínai fél gyorsan reagált, elismerte, hogy az övék a léggömb, de eltévedt meteorológiai célú eszköznek nevezték.

Elolvasom

Vig Dávid: A kormány bírósági csomagja még rosszabb állapotot teremt

Tóth Ákos

A kormány közzétette azokat a javaslatokat, amelyekkel az Európai Unió által meghatározott feltételeknek kíván eleget tenni az igazságszolgáltatás területén. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azt állítja, hogy ez a csomag messze nem tesz eleget az EU elvárásainak, pedig azok világosan kijelölik azt az utat, amelyen vissza lehet térni a független igazságszolgálatáshoz. Vig Dáviddal, az Amnesty International Magyarország igazgatójával beszélgettünk.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

EU-Ukrajna csúcstalálkozó: örömóda helyett légiriadó

Fóti Tamás

Az EU-Ukrajna kétnapos csúcstalálkozó nem a kijevi reményekkel ért véget: a zárónyilatkozat homályos ígérete a csatlakozási tárgyalások kezdetéről csalódást kelt az ukrán politikusokban és a közvéleményben. Ugyanakkor az uniós vezetők a szolidaritás jegyében további konkrét támogatásokat jelentettek be.

Elolvasom

Grósz Károly, az elfeledett utód

Lakner Zoltán

A Grósz Károlyról szóló könyvén dolgozó Medgyesi Konstantin történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatója és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa e munka leágazásaként külön könyvben tárja az olvasók elé Kádár János 1988-as menesztésének és Grósz hatalomra kerülésének hátterét. Apagyilkosság című kötetét az Open Books adta ki tavaly év végén, mi pedig arról beszélgettünk vele, miben állt Kádár és Grósz politikusi képessége, s miért csúszott ki mégis a kezükből a hatalom.

Elolvasom
Keresés