Ha a rezsinövelés idején sem tud nyerni az ellenzék, akkor mikor fog?

Lakner Zoltán | 2022.09.13. 13:35

Olvasási idő kb. 6 perc

Nyolcból hét időközi önkormányzati választást veszített el az ellenzék június óta Budapesten, ebből hat alkalommal a Fidesz olyan helyen tudott győzni, ahol 2019-ben ellenzéki képviselőt választottak. A megszorításokat és az áremeléseket tehát eddig nem tudta politikailag kihasználni az áprilisi vereség óta padlón lévő ellenzék.

A Fidesz és az ellenzék közötti versengést azért érdemes elsősorban a fővárosban vizsgálni, mert itt a legerősebbek az ellenzéki pozíciók, valamint azért, mert itt legalább állít az ellenzék jelölteket, nem úgy, mint számos vidéki településen.

A közös jelöltekkel és közös listával induló ellenzék – amit egységesnek azért túlzás lett volna nevezni – április 3-án a 18 fővárosi egyéni országgyűlési választókerületből mindössze egyet veszített el. Ellenzéki szempontból azonban aggodalomra okot adó jelenségek már áprilisban is mutatkoztak. Több olyan választókerület volt, ahol a korábbi ellenzéki fölény a töredékére csökkent, és éppen csak meglettek a papírforma-győzelmek. Elsősorban a budapesti lakótelepeken volt tapasztalható az ellenzék visszaesése, holott korábban itt voltak fellelhetők legalábbis a baloldali pártok törzsszavazói.

Az ellenzék számára katasztrofális választási szereplés következtében aztán újabb negatív folyamatok indultak be. Az egyik, hogy maga az ellenzéki együttműködés megszűnt, s bár alkalmilag, az időközikre általában nagy csikorogva összeállnak ismét, az egység látszata minden korábbinál gyengébb. Ha pedig a pártoknak nincs nagy kedvük egymáshoz, akkor érthető, hogy a választóknak sincs túl sok kedvük hozzájuk.

Megmutatkozott a választás utáni győzteshez húzás jelensége is. Ilyenkor mindig, mindenhol erősödik a nyertes, míg a vesztes szinte a veresége pillanatában elveszíti csalódott szavazói egy részét. Ez 2022 Magyarországán, a negyedik kétharmaddal szembesülve még mélyebbre ható következményekkel járt. A legnagyobb összefogás után előálló legnagyobb vereséget sok kormánykritikus választópolgár úgy élte meg, hogy akkor itt a vége, nincs többé remény, és kiváltképp az ellenzék az, ami reménytelen.

Amikor az elvesztett időközik után az ellenzéki politikusok az alacsony részvételt emlegetik, akkor ez nem valamiféle természeti jelenség, hanem egy konkrét politikai helyzet következménye.

Az alacsonyabb részvétel a jobban mozgósítható, mert részben pszichésen jobban karbantartott, részben pedig technológiailag jobban mobilizált szavazótábornak kedvez, azaz a Fidesznek. Amikor Tordai Bence Párbeszéd-társelnök azt nyilatkozza a hvg.hu-n, hogy „fiatalok rohangáltak tabletekkel a választás napján” a budavári választókerületben, akkor az valójában arról szól, hogy a Fidesz magasabb technológiai szintre emelte a Kubatov-listát. Erről lehetett már hallani a tavaszi választás idején is, és biztosak lehetünk benne, hogy a Fidesz fejlesztései folyamatosak – nyilván a mi pénzünkből –, miközben az ellenzéki közös infrastruktúra atomjaira hullott.

Mint azt a múlt hétvégi budavári választás mutatja, egy-egy ellenzéki vereségen akár a helyi képviselőtestületi többség is múlhat. Közben a Fidesz folyamatosan kutatja minden önkormányzatban a leggyengébb ellenzéki láncszemeket, és az ellenzéki oldal gyakran elképesztő érzékkel képes saját magát is minden külső segítség nélkül leszalámizni.

Mindezzel együtt is időközi választások esetében illik megjegyezni, hogy ilyenkor a részvétel tényleg mindig alacsonyabb, mint a rendes választáson. A sorsdöntő budavári voksoláson a fideszes jelölt nagy fölényét 60 szavazatnyi különbség jelentette, szóval azért nem arról van szó, hogy vasárnap megmozdult a föld az I. kerületben. Az is igaz, hogy minden ismert felmérés szerint Budapesten továbbra is az ellenzék vezet, bár hozzá kell tenni, hogy ez a fölény tavasszal sem volt már akkora, mint mondjuk egy évvel ezelőtt, az előválasztás idején. Nyolcból hét vereség azonban e megjegyzésekkel együtt is alkalmas kellene hogy legyen legalább az ellenzéki veszélyérzet felélesztésére.

Viszonylag magas részvétel mellett, újabb fővárosi körzetet nyert meg a Fidesz

Az önkormányzati választásokkal kapcsolatban azt is meg kell jegyezni, hogy a helyi fejlemények, egy-egy konkrét személy ismertsége, népszerűsége ilyenkor fontosabb szerepet játszik, mint egy országos voksolás alkalmával. Ezen kívül pedig egy politikai vezetés sem országosan, sem helyben nem a választási ciklus közepén a legnépszerűbb, márpedig most nagyjából az önkormányzati ciklus felénél, kicsivel azon túl járunk. Az is igaz ugyanakkor, hogy az országon ezenközben megélhetési válság söpör végig, aminek a hatása bármilyen helyi stikli vagy bénázás hatását felül kellene hogy írja, mégsem látni ennek semmi jelét az időközi voksolásokon. A Fidesz-mag érintetlen, az ellenzéki tábor viszont elfordult.

Mindezeken felül megfontolandó lehetett volna az is, hogy az ellenzéki pártok hogyan gazdálkodnak saját káderállományukkal. Talán kellően udvariasak maradunk, ha úgy fogalmazunk, a magyar politikai élet jelenleg nem bővelkedik kirobbanó tehetségekben, és ez az ellenzéki oldalra nézve is igaz. Ha pedig így van, akkor bizonyos értelemben pazarlás, hogy a helyi többség biztosításához szükséges, és helyben döntéshozói súllyal bíró, már bizonyított és ismert politikusokat a pártjaik a parlamentbe küldték. Ahol aztán legfeljebb beadványokat írhatnak, amelyeket a kétharmad kedvére leszavazhat. Talán mégis érdemes lett volna hosszabban elgondolkodni arról, mi értelme van az autokrácia kétharmados parlamentjében helyet foglalni, különösen akkor, ha ez fontos helyi pozíciók elúszásához vezethet. Azt a három időközit ugyanis, ahol parlamentbe jutott önkormányzati képviselő helye ürült meg, mind elvesztette az ellenzék (Tóth Endre, Gelencsér Ferenc, Vajda Zoltán).

Most vasárnap újabb három budapesti önkormányzati körzetben tartanak időközi választást. Kettőben országgyűlési képviselők, Orosz Anna és Bedő Dávid megüresedett helye a tét.

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés