Ónody-Molnár Dóra Hadd nyugtassam meg! – Vita Gémesi György és Orbán Balázs közt

Nagyon ritkán adódik olyan pillanat, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében valódi vita bontakozhat ki. Márpedig most erre volt példa egy jobboldali lap, a Mandiner szervezésében, amikor Gémesi György szembesíthette az önkormányzatok álláspontjával a kormányzati oldalt képviselő Orbán Balázst.

A Mandiner nevű hetilap online szerkesztősége „A nagy önkormányzati vita” címmel hozta tető alá az eseményt. A vitázó felek – Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke és Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára – nem csak az aktuális ügyekről beszéltek, hanem a Fidesz által átalakított önkormányzati rendszerről is szó esett.

Le kell szögezni, hogy a Mandiner valódi teret nyújtott arra, hogy a felek összecsaphassanak, és érveiket felsorakoztathassák, a beszélgetés vezetője, Kereki Gergő végig megmaradt a semleges moderátori szerepben, így semmi nem korlátozta Gémesi Györgyöt, hogy kifejtse és a hallgatósággal megértesse a kormánykritikus önkormányzatok álláspontját. A moderátor így vezette föl a vitát: „Gyámság alá vonják az önkormányzatokat, és politikai okok miatt szándékosan kivéreztetik őket” – mondja az ellenzék. „A koronavírus az önkormányzatoktól is áldozatokat követel” – így szól a kormányzati érvelés”.

– A legnagyobb kihívás mindannyiunk számára a járvány elleni védekezés. Az önkormányzatok elég masszívan szerepet kaptak ebben és szerepet is vállaltak, teljesen természetes, hogy együttműködünk a kormányzattal, az operatív törzzsel. Ebben a védekezésben vannak olyan elemek, amelyek nehézséget jelentenek számunkra, nem csak a védekezés költségei miatt, hanem azért, mert hirtelen kellett döntéseket meghozni – indított Gémesi György, utalva arra, hogy az önkormányzatok dolgát tovább nehezítik a kormány rögtönzései. Példának említette, hogy nemrégiben Gulyás Gergely miniszter arról beszélt, hogy az óvodákban nem lesz ügyelet, be kell zárni őket. Emiatt egy önkormányzatnak fel kell készítenie a szülőket, az intézményeket, majd két nap múlva kiderült: mégis van ügyelet.

Orbán Balázs egyetértett azzal, hogy az egész ország a koronavírus elleni védekezésre koncentrál. A kormánynak van felelőssége az emberi élet és az egészség védelmével kapcsolatban, miként van felelőssége a gazdaság és a munkahelyek védelmével összefüggésben is. Orbán úgy véli, most, hogy a koronavírus harmadik hulláma tombol Európában, a korlátozó intézkedések már nem alkalmasak arra, hogy a brit mutáns terjedését megakadályozzák, azt legfeljebb lassítani tudják.

– Ezért az oltásokra kell koncentrálni. Ez egy nagy nemzeti program, amelyben a kormányhivataloktól kezdve az önkormányzatokon át a háziorvosi szolgálatokig bezárólag, mindenki részt vesz. Több ezer oltópont működik az országban, átoltottság tekintetében az Európai Unió élmezőnyében vagyunk – szögezte le, s ez utóbbi kapcsán Gémesi elmondta: önkéntes orvosként maga is segíti a folyamatot. És nagyjából eddig tartott a beszélgetés „egyetértős” része. A MÖSZ elnöke ugyanis utalt arra, hogy az önkormányzati rendszert 2010 után olyan szinten alakították át, amely bizonyos elemeiben – az autonómia, illetve a feladatok elvonása tekintetében, illetve azért, mert megnőtt a településvezetők politikai kapcsolatainak jelentősége – a rendszerváltást megelőző tanácsi rendszerre emlékeztet. Orbán ezt vitatta és az „elmúlt nyolcévvel” érvelt. Szerinte ugyanis a 2002 és 2010 közötti időszak azt bizonyította, hogy a rendszerváltást követő hatalmi decentralizációval, ami az önkormányzatoknak sok feladatot és döntési jogkört jelentett, a kormányok vissza tudnak élni.

– Nyolcezer állami feladat van, amelyből 3500 tartozott az önkormányzatokhoz, miközben a kormányzat nem átallott ezermilliárdnyi forrást kivonni a szektorból, részben a válságra hivatkozva (akkoriban gyűrűzött be az egész világot megrázó pénzügyi és gazdasági válság – a szerk.), részben azt megelőzően – mondta Orbán, akinek az egyik fő mondandója a beszélgetés során az volt, hogy a koronavírus okozta válságban mindenkinek cipelnie kell a terhet, beleértve az önkormányzatokat is. Felidézte, hogy a 2010-es kormányváltáskor „pocsék” volt az önkormányzati szektor állapota, és egy 1400 milliárdos konszolidációra volt szükség.

 

E ponton érdemes megjegyezni, hogy a 2006-os önkormányzati választásokon az ország narancssárgává vált, azaz alig volt olyan pontja az országnak, ahol ne fideszes polgármester nyert volna. Ha a gazdálkodás felelőtlen volt a szektorban, azt nem a szocialista kormány hozta össze, így az 1400 milliárdos konszolidációval a Fidesz saját polgármestereinek dobott mentőövet. Az is igaz, hogy az önkormányzatoknak 2010-et megelőzően sokkal nagyobb mozgásterük volt hitelt felvenni. E helyütt felvillantanánk egy esetet: Esztergom speciális város, ahol 2010-ben nem hosszabbították meg a fideszes polgármester, Meggyes Tamás mandátumát, azonban az új polgármesternek, Tétényi Évának a nyakába szakadt az előző városvezetés által felvett óriási hitel. Egy 2013-as testületi ülésen az adósságvitában Meggyes arról beszélt, hogy „már 2008-ban mindenki tudta, hogy az önkormányzatok adósságát konszolidálni fogják”. Ez a mondat és az óriási konszolidáció alátámasztják azokat a mendemondákat, hogy Orbán Viktor a 2006-os választások után eladósodásra biztatta a fideszes településvezetőket. Arra hivatkozva csökkenteni tehát a helyhatóságok autonómiáját és elvenni önkormányzati jogköröket, mert 2010 előtt felelőtlenül gazdálkodtak, legalábbis visszás.

Márpedig ezt történt: Orbán Balázs a vitában is emlékeztetetett arra, hogy a konszolidációt a feladatok újraosztása követte. Számos oktatási, egészségügyi, szociális és egyéb feladatot – köztük az általános és a középiskolák fenntartását, ami talán a legjobban fájt az önkormányzatoknak – az állam magához vont. Gémesi e ponton megjegyezte, hogy őt nagyon mellbe vágta, hogy kikerült az alaptörvényből a települések önkormányzáshoz való joga. A centralizálás szerinte olyan mértékű, hogy úgy érzi, szépen lassan megyünk vissza a tanácsrendszerbe.

Orbán Balázs viszont úgy véli: most állt helyre az egyensúly. A hegeli dialektikát használva írta le a helyzetet: a tanácsi rendszer volt a tézis, a rendszerváltást követő decentralizáció az antitézis, és a 2010 után a feladatok és források újraosztásával a Fidesz-kormány megtalálta a szintézist. Hangsúlyozta: a feladatok elvonásával arányos volt az önkormányzatok állami támogatásának csökkenése. Ezt a csökkenést azonban – a miniszerhelyettes szerint – az elmúlt évek konjunktúrája miatt növekvő helyi adóbevételek emelkedése és a plusz uniós forrásokra ellentételezték. Ezt a felívelést törte meg a koronavírus-járvány, amely válságot okoz.

Figyelemre méltó volt Orbán Balázs érvelésében, hogy a szintézisnek nevezett centralizálást egyebek mellett azzal indokolta, hogy „igazságossági alapon” vettek el feladatokat az önkormányzatoktól. Elmondta: voltak önkormányzatok, amelyek jól, voltak viszont, amelyek – helyzetükből adódóan – kevésbé jól oldották meg egészségügyi/oktatási feladataikat, ezért az államnak a szolidaritás elve alapján be kellett nyomulnia a korábban csak az önkormányzatok által felügyelt területekre is. Azóta is azon kell dolgoznia az államnak, tette hozzá Orbán Balázs, hogy „a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítődjenek”.

Ehhez képest a KSH „Minden marad a régiben? Regionalizált növekedési pályák Magyarországon” című, 2019-ben közölt kutatásának konklúziója szerint „hazánkban hosszú távon a területi egyenlőtlenségek további növekedésére lehet számítani”, hiába vonta magához az önkormányzatok feladatait az állam. Az oktatás szintén mutatja, mennyire nem sikerült a „területi kiegyenlítés” célját elérni. Az Orbán-kormány azzal az ígérettel vette át a közoktatást az önkormányzatoktól, hogy esélyt ad a szegényebb önkormányzatok gyerekeinek is, e helyett azt látjuk, hogy a szegregáció mértéke romlott a 2010 előtti állapothoz képest, a területi egyenlőtlenségek pedig óriásiak. Csak egyetlen mutató: a korai iskolaelhagyók aránya Borsodban, Szabolcs-Szatmárban húsz százalék feletti, Nógrádban 30 százalékos, míg Budapesten 10 százalék alatt volt 2018-ban.

De kanyarodjunk vissza a vitához: Gémesi vitatta, hogy az állami támogatás a feladatokkal arányosan csökkent volna, szerinte az elvonás mértéke ennél jóval nagyobb. A koronavírus okozta válság miatti elvonások – a parkolási díj megszüntetése, a gépjárműadó és az iparűzési adó fizetésének opcionálissá tétele – pedig tovább rontottak az önkormányzatok helyzetén.

– Az Európai Unióban sehol nem vettek el az önkormányzatoktól pénzt, csak Magyarországon – fogalmazott, hozzátéve: ez olyan szinten sújtja a településeket, ami már súlyosan veszélyezteti a kötelező feladataik ellátását, ráadásul ezekről a nem volt semmilyen egyeztetés a kormány és az önkormányzatok között. Problémásnak tartja azt is, hogy nem vethetnek ki alternatív adókat a hiány fedezésére.

Orbán Balázs egészen másképp látja mindezt. Ami elvonásnak tűnik, az valójában segítség az embereknek, akiknél emiatt több pénz marad ebben a válságban. Orbán szerint a parkolási díj megszüntetése „ember életeket mentett meg, hiszen akiket a parkolási díj tartott vissza attól, hogy kocsiba üljenek, azoknak most nem kellett a tömegközlekedésre felszállniuk”. – Magyarország kormánya nem ért egyet az adóemeléssel a koronavírus-járvány alatt. Ha ön ezzel vádol minket, akkor önnek tökéletesen igaza van – vágott vissza Gémesinek. – Aki ma kikapcsolja a közvilágítást, nem azért teszi, mert nincs rá pénze, hanem azért, mert politikai hasznot remél ettől – mondta. Azt viszont megígérte, hogy az önkormányzatok kiesését egyedileg mérlegeli majd a kormány, és nem politikai alapon ítél majd meg pénzt a 25 ezer lakos feletti településeknek is. – Hadd nyugtassam meg: fognak forrásokat kapni – hangzott el Orbán Balázstól a konkrét ígéret.

Gémesi György arra is rákérdezett, hogy karácsony előtt miért csak a fideszes önkormányzatok kaptak saját felhasználásra pénzt – fejenként 1,38 milliárdot. Orbán Balázs nemigen tudta ezt a kérdést meggyőzően megválaszolni. Érvelésének lényege az, hogy a települések folyamatosan kapnak pénzt. Hogy éppen ki és mikor kap, azt az aktuális, éppen beérkező, adott igények alapján dönti el a kormány. Ezek az adott igények pont olyan mintázatot mutattak, hogy éppen 12 fideszes önkormányzat részesülhetett az iparűzési adó megvágása utáni, szabad felhasználású „bánatpénzből”.

Tisztelt Olvasónk!

Ön az elmúlt percekben a Jelen cikkét olvasta. Köszönjük érdeklődését!
Ha tetszett, olvassa el a többi cikkünket is, amelyek előfizetéssel érhetők el.