Komoly sikert ért el az év végén Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, amely a Településfejlesztési Díj 2022. évi pályázatán több kategóriában is elismerésben részesült. Jó-jó, az ilyen díjakra könnyen rá lehetne vágni, hogy osztogatják maguknak a települések, vagy akár azt is, hogy az ellenzéki önkormányzatok megtalálják annak fórumát, hogy sikeresnek tüntethessék föl magukat, de ebben az esetben azért ennél jóval többről van szó: az elismerés ugyanis a Településfejlesztési Szövetségtől jött, amely egy a térségfejlesztéshez kapcsolódó szakmai kiválóságot elősegíteni hivatott szakmai szervezet, s elfogulatlanságának bizonyítéka az is, hogy a fő szponzorai közé tartozik a Miniszterelnökség, a Technológiai és Ipari Minisztérium, valamint a Nemzeti Együttműködési Alap – nehéz volna tehát rásütni az ellenzéki minősítést.

Budapest 3. kerületének önkormányzata végül négy programjáért vehetett át három különböző díjat, s mindhárom kötődik ahhoz a szemlélethez, amely a kerületvezetést a megválasztása óta jellemzi, s alapvetően a közösség bevonására, ­vagyis a részvételiségre épül, valamint a fenntarthatóságra, a klímavédelemre.

Ez a szemlélet alapozza meg azt, hogy a kerületi fejlesztések ne öncélúak legyenek, tehát a helyiek valóban úgy érezzék, hogy azok értük és velük történnek, s hogy az elkészült beruházások ne csak egyszerűen maguk legyenek hosszú távon fenntarthatók, hanem elősegítsék a kerület társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatóságát is. Végeredményben arról van szó, hogy ez az eljárás kiteljesíti azt az igényt, hogy a kerületvezetés és a képviselő-testület ne afféle, a helyiek fölött lebegő hatalom legyen, hanem közülük való.

Kétségtelen ugyanis, hogy a fenntarthatóság, a klímavédelem az önkormányzatiság lényegévé vált, még ha nem is feltétlenül tartozik a kötelező feladatai közé – viszont nem kétséges, hogy talán települési szinten van a legjobb helyen. Így ugyanis mód nyílik arra, hogy a helyi sajátosságokhoz igazítsák a klímabarát törekvéseket és a lehető legközelebb vigyék a lakókhoz, civil szervezetekhez, vállalkozásokhoz a saját életvitelükre és működésükre szabott zöld szemléletet, amely manapság a legerőteljesebben az úgynevezett „okos város” koncepciójában jelenik meg, de valójában nem jelent többet annál, minthogy  a közösség és a tér, vagyis a lakóterület, egymásra talál; kialakulnak tehát olyan lokális alközpontok, ahol 15 perces sétával akár,  de minden, a városlakók és használók igényéhez szabható szolgáltatás elérhető.

A 3. kerületben ilyen lokális központ jött létre például Békásmegyeren, valamint a Flórián tér és a Fő tér környezetében, miközben a két városrészt összeköti a páratlan dunai partrész, a Római-part környéke. Ha ezek a lokális központok és a köréjük szerveződő – nevezzük így – „szomszédságok” értelmesen állnak össze, akkor könnyen elérhetővé válnak a magasabb fokú szolgáltatások is, s nem véletlen, hogy előbb-utóbb kialakul a belső identitásuk, létrejönnek a belső szociális kapcsolataik is – emiatt is különbözteti meg magát az ember óbudaiként, Római-partiként vagy egész egyszerűen csak: békásiként.

Így aztán ma már nem számít szokatlannak, hogy egyre több önkormányzat készíti el a saját ökostratégiáját. ­Óbuda-Békásmegyer korábban már elnyerte a Klímabarát Települések Szövetsége által odaítélt klímabarát települési díjat, és lett a főváros Legklímabarátabb kerület címének viselője, amelyet azzal vívott ki a fővárosi kerületek kategóriájában, hogy az önkormányzat a fejlesztési tevékenységei során már hosszú ideje igyekszik érvényesíteni a stratégiai szemléletet, emellett jelentős összegeket fordít a fenntarthatóságra és a zöldítésre. A most elnyert három díj mindegyike kötődik ehhez a szemlélethez, igaz, különböző módokon, de épp ezzel rámutatva ennek összetettségére.

Esőkertek és adventi repoharak

Horváth Dániel, az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. vezető projektmenedzsere lapunknak elmondta: díjat nyert például a Táncsics utca menti közterületek komplex fejlesztése, amely az infrastruktúra-fejlesztés kategóriájában kapott elismerést. Ehhez a projekthez a kerület több pályázati lehetőséget is becsatornázott, s ezek eredményeként sikerült megújítani a városrész környezetét, amelynek keretében új park, játszótér, fasor és futópálya, valamint egy övárok is megvalósult a parkolás rendezése mellett. Az önkormányzat a fejlesztés részeként több mint százhatvan fát ültetett. Ennek azért is van jelentősége, túl a zöldesítésen, mert amikor „városi hőszigethatásról beszélünk”, akkor cél az is, hogy rövid távon elősegítsék a klímaváltozás hatásainak csökkentését vagy mérséklését az élhetőség érdekében.

Az egyik legfontosabb dolog nyilvánvalóan az, hogy zöldíteni kell, csökkenteni a burkolt felületek méretét, egyes helyeken akár a járdákét is. A csapadék ugyanis csak így tud helyben maradni, helyben párologtatni, s a burkolt felületek hősugárzása is így csökkenthető. A növényfelületek, a zöldfelületek, a fák ugyanis nemcsak az árnyékon, hanem a párolgáson keresztül is enyhítik a hőhatást. A Táncsics utca menti közterület-rehabilitáció során érvényesült a közösségi szemlélet is, mert a park- és játszótértervezés és annak kivitelezése az itt élők igényeit figyelembe véve, velük egyeztetve történt. Így valóban azok élvezhetik a szolgáltatásait, akiknek szánták: a környéken lakó és ide látogató családok, a kikapcsolódni vagy sportolni vágyók és a kutyás közösség tagjai. A parkosított részek közvilágítását napelemek biztosítják, ivókút, padok és sétányok teszik komfortossá az itt eltöltött időt. Az úgynevezett agilityelemekkel, vagyis a kutyák mozgását elősegítő eszközökkel ellátott zárt kutyafuttatót pedig kisebb és nagyobb testű kutyák számára is alkalmassá tették.

A szabadban sportolni vágyóknak sem kell messzire menniük, hiszen a Táncsics parkban fitneszeszközök, pingponghoz és teqballhoz szükséges kellékek is várják őket. Sőt, egy 1 km hosszú korszerű futókört is kiépítettek. A gyerekek számára pedig – a kisebbektől a kamaszokig figyelembe véve az érdeklődési körüket – külön tereket építettek, megidézve a Keménykalap és krumpliorr cirkuszos, fagylaltos motívumait, egyúttal pedig fejet hajtva Óbuda-Békásmegyer 2020-ban elhunyt díszpolgára, Csukás István előtt.

Szintén díjat nyert a 3. kerület közösségi költségvetés programja, amely a Közösségfejlesztés kategóriában megosztottan kapta az első helyezést. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata ezt a projektet a világjárvány megjelenésének évében, 2020-ban indította, majd 2021-ben és tavaly is gördülékenyen bonylította le – vagyis a módszer működik online módon, a legnehezebb időszakokban is, igaz, a személyes találkozások jelentőségét semmi nem múlhatja felül. Egyébként az sem véletlen, hogy a program 2020-ben kezdődött – egyrészt, kellett idő az előkészítéséhez, másrészt az önkormányzat a járványidőszak elzártságában kiemelt figyelmet fordított arra, hogy kapcsolatban legyen a lakossággal, s ne csak a szociális ellátórendszeren keresztül érintkezzen a helyiekkel, hanem ilyen módon is bevonja őket a közösség alakításába.

Tavaly már 15 százalékkal több szavazólapot töltöttek ki a kerületben élők, mint egy évvel korábban. Az összesen 7290 voksot, amely tíz körzet fejlesztéseire érkezett, annak is tulajdonítják, hogy kitelepüléseket és helyszíni bejárásokat is tartottak, melyeken az önkormányzat szakembereivel közvetlenül lehetett megvitatni a közösségi költségvetés által nyújtott lehetőségeket. És a személyes jelenlét hatása is érződött: míg 2021-ben az online szavazatok száma meghaladta a papíron leadottakét, addig tavaly fordított volt a helyzet, online 3228 egyéni szavazat érkezett, míg 4062-en döntöttek úgy, hogy inkább a szavazóládák egyikébe dobják be voksukat. ­Vagyis, a közösség maga döntött úgy, hogy például felújítják a játékokat a Kecske utcai játszótéren, burkolatot cserélnek az Óbudai Meseerdő Óvoda Váradi utcai épületében, zöldítik az Andor Ilona Ének-Zenei Általános Iskola környékét.

Az is érdekes, hogy a lakosok mire fordítanák az önkormányzat forrásait a legszívesebben: ismét az óvodák vitték el a pálmát, tíz körzetből ötben nyert óvodai fejlesztés, a másik öt körzetben pedig a játszótér-felújítások és a zöldítési, parkrendezési munkák kapták a legtöbb szavazatot. Vagyis, és ez részben igazolja a kerület korfájának fiatalítására irányuló törekvést is, a környezettudatos, fiatal családok kifejezetten fogékonyak a kerületvezetés új módszereire.

A Településfejlesztési Szövetség elismerte a kerületet jellemző klímatudatos szemléletformáló programokat, valamint a Római-parti Plázs projektet is – ezek együttesével nyerte el Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata az Ökotudatosság különdíját. S hogy mivel is? A Római-part az elmúlt években folyamatosan viták kereszttüzében állt, leginkább azóta, amióta Tarlós István főpolgármester ígéretet tett arra, hogy a területen gátat építenek, amely minden valószínűség szerint komoly környezetkárosítással járt volna, ezért civilek mindent megtettek a megakadályozásáért. Vagyis, s ezt a mozgalom felszínre hozta, nagy igény mutatkozik arra, hogy a Római-part megőrizze varázslatos, egyedi hangulatát, s közösségi térként funkcionálhasson a jövőben is.

Ezt fölismerve alakította ki az önkormányzat Budapest egyetlen ingyenes dunai fürdőzőhelyét, a Római-parti Plázst, s a kerület tavaly is lehetővé tette, hogy közel fél évszázad után ismét szabadon strandolhassanak a fővárosiak a Duna-parton, szervezett körülmények között, nem beszélve arról, hogy a vízminőséget is folyamatosan ellenőrizték.

A Plázs területének biztonságáról éjszakai őrség is gondoskodott, a meder tisztítása pedig már a nyitást megelőzően megtörtént, s ennek átvizsgálása folyamatos volt. És hogy a kezdeményezés mennyire volt sikeres? Tavaly a plázs július 15-én nyitott s augusztus 21-ig tartott a szezon, vagyis az ideiglenes fürdőhely összesen 38 napon át volt igénybe vehető, s a látogatók száma megközelítette a tízezret, ami nemcsak az tavalyi extrém melegnek szólt, hanem annak is, hogy a Rómain a plázs közelében minden olyan szolgáltatás elérhető, amely kielégíti a pihenni vágyók igényeit.