Tovább folyik az Európai Bizottság (EB) és Magyarország, valamint Lengyelország között a helyreállítási alap felhasználásáról szóló vita, miután a szeptember 30-i határidő lejártával Brüsszel nem kapott megnyugtató választ a pénzek korrupciómentes elköltésének garantálására. (Varsóval már augusztus 3-án lejárt a határidő.) A sajtóban megjelent november 15-i új határidő az EB-t is meglepte, nincs tudomása formális határidőről. „A felek konstruktív párbeszédben állnak” – hangzik a visszatérő tájékoztatás, amely egyúttal azt is jelzi, hogy a magyar kormány keresi a kompromisszumot. Bár Brüsszelben a téma kényességére tekintettel egyetlen forrásunk sem volt hajlandó érdemben nyilatkozni, a folyamat nem transzperes jellegének nem csak a sajtó – és rajta keresztül a közvélemény – az áldozata.

Az Európai Parlament múlt heti plenáris ülésére hivatalos volt az EB gazdaságpolitikáért felelős olasz tagja, Paolo Gentiloni, aki magától értetődőnek tartja, hogy amíg a nemzeti tervekről nem születik meg a végleges értékelés, addig nincs érdemi szivárogtatás. Ennek persze megvan a maga logikája, Brüsszel nem a sajtón vagy a képviselőkön keresztül akar üzenni. Az is érthető, ha az EB nem akarja, hogy az adott tagállammal folytatott vitáját kívülről befolyásolják. Az azonban rosszul értelmezett konfliktuskerülés, hogy ebben a sok szereplős játékban – amely egyaránt megy az európai és az adott tagállam polgárainak a bőrére – nem enged betekintést kártyáiba. Az EP is az ellen a gyakorlat ellen szólal fel, hogy az EB inkább tekinti partnerének a tagállamot (az Európai Tanács egyik tagját), mint a közvéleményt.

Azt a közvéleményt, amely látva a nagy titkolózást, elkezd spekulálni: lehet, hogy Brüsszel beéri olyan kompromisszummal, amely azt a látszatot kelti majd, hogy a testület elegendő garanciát kapott az alap céljának megfelelő felhasználásáról? A háttérben persze van másik konfliktus is: az EP nagy többséggel elfogadott határozatában szólította fel az EB-t, hogy éljen a Tanácstól kapott felhatalmazással és indítsa el a jogállamiság megsértőivel szembeni eljárást, különben az EP pert indít az EB ellen. A parlament szerint ugyanis az uniós támogatások kifizetését a jogállamisággal összekötő feltételrendszert már lehet alkalmazni, annak ellenére, hogy azt Magyarország és Lengyelország megtámadta az Európai Bíróságon.