Hiába trükközik a KSH, az emberek 100 százalékos inflációt érzékelnek

Csak a kenyér több, mint 60 százalékkal drágult

Szabó Brigitta | 2022.10.01. 10:09

Olvasási idő kb. 12 perc

Több évtizedes inflációs csúcs dőlt meg augusztusban, ráadásul az élelmiszerek ára nőtt a legnagyobb mértékben. A pénzromlás, vagyis az, hogy ugyanannyi forintért kevesebb árut és szolgáltatást tud megfizetni a lakosság, az előrejelzések alapján az év végéig folytatódik. Főleg azért, mert hamarosan megérkeznek a teljes havi energiaszámlák, amelyek sokaknál akár hétszer-tízszer magasabbak lesznek a korábbiaknál, illetve előbb-utóbb az üzemanyagon és az egyes alapvető élelmiszereken lévő ársapka is lekerülhet. Ahogy nő az infláció, úgy érnek kevesebbet a keresetek, a nyugdíjak, a befektetések, a bankbetétek. A cégek gondolkodás nélkül hárítják át a vevőikre a költségeik növekedését, az MNB tehetetlen, az infláció száguld.

Aki boltba jár, vásárol, számlákat, szolgáltatásokat fizet, az a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése nélkül is érzi, de álljanak itt a hivatalos számok: augusztusban az előző év azonos hónapjához képest 15,6 százalékkal nőttek az árak. Az élelmiszerek 30,9 százalékkal drágultak, ezen belül a kenyér 64,3, a sajt 61, a száraztészta 57,9, a tejtermékek 54,7, a vaj 54,5, a péksütemények 45,4, a tojás 42, a rizs 40,9, a baromfihús és az édesipari lisztesáru 40,4 százalékkal.

Áremelkedés történt júliushoz képest is: egy hónap alatt az élelmiszerek átlagosan 3,3 százalékkal kerültek többe. Ez azt jelenti, hogy a boltok polcain naponta árazzák át a termékeket. Egyre több olyan embert látni a kasszáknál, akik az eredetileg megvásárolni akart áru egy részét kénytelenek visszavinni. Sokak valódi inflációs érzete magasabb a hivatalos statisztikánál.

Az augusztusi adatban még nincsenek benne az új rezsiszabályok hatásai, az igazán magas számlák csak a következő hetekben érkeznek. A GKI Gazdaságkutató a májusi infláció kapcsán végzett egy számítást arról, hogy mi lenne az árszabályozások nélkül az inflációval. Arra jutottak, hogy az árak felszabadítása a földgáz esetén a fogyasztói árindexet 8,5 százalékkal emelné, az üzemanyag ársapkájának levétele 4,4 százalékkal járulna hozzá, a villamosenergia esetében a hatás 2,4, az élelmiszereknél 1,9 százalék, az egyéb rezsielemeknél még két százalék lenne, így állami beavatkozás nélkül összesen 19 százalékkal nagyobb volna az árak növekedése a mértnél, ami a júniusi 11,7 százalékos árindexet közel 31 százalékra emelné. Ezekből a tételekből leghamarabb az energia és a rezsi drágulása jelenik majd meg a szeptemberi fogyasztói árindexben. A GKI szerint az összes ár felszabadítása éves szinten átlagosan 261 ezer forinttal, havi szinten 22 ezer forint/fővel terhelné a családi büdzséket.

És vannak olyan extra költségek, amelyek ugyancsak a következő hetekben jelennek meg a családok büdzséjében. Egy fővárosi intézmény, amely több kisebb alapítványi iskolának és szervezetnek is bérbe adja a helyiségeit, arról tájékoztatta a bérlőit, hogy az augusztusban még havi 80 millió forintos energiaszámlája előreláthatóan 800 millió forintra nő. Kifizetni csak úgy tudja, ha a bérlők is vállalják a plusz teher egy részét. Egy másik, ugyancsak budapesti egyházi gimnázium gyerekenként nagyjából 100 ezer forint egyszeri hozzájárulást kért a szülőktől annak érdekében, hogy ki tudják fizetni a rezsit, s így elkerülhessék az online oktatást. Csak a gázszámlájuk az éves 5,5 millió forintról 58 millió forintra emelkedik, az áram esetében pedig duplázódik a költségük. (A befizetés önkéntes alapú.)

Az elmúlt héten országszerte tartottak szülői értekezleteket az iskolák, s alig volt helyszín, ahol ne került volna szóba, hogy mit segítsenek az intézményeknek a családok.

Rengeteg olyan kiadás adódik tehát egy családi költségvetésben, amely a KSH fogyasztói kosarában – ebben összesen 949 féle termék, áru és szolgáltatás van megnevezve – nem jelenik meg, így nem is számolnak vele, amikor arról közölnek adatot, hogy mekkora az infláció az országban, vagyis mennyivel növekednek a megélhetési költségek. Ráadásul mindenki fogyasztása egyéni, hiába számolja bele a KSH az inflációba a harcsát, a téliszalámit, a camembert sajtot, a Negro cukrot, a Big Mac-et, ha valaki soha nem vesz ilyen terméket.

Ugyanez igaz a ruhákra, hiába van tele a fogyasztói kosár gyerekruhákkal, ha valakinek nincs gyereke, azokat az árakat nem is érzékeli. Az ingatlanok árának emelkedése viszont nincs is benne a hivatalos árindexben, pedig az ilyen típusú adásvételek sokakat érintenek, legalábbis az elmúlt évek ingatlanpiaci fellendülése erre utal. Azaz, az ingatlanok szinte példátlan mértékű drágulását figyelmen kívül hagyják. Amikor pedig azt nézik, hogy például mennyibe kerül egy új mobiltelefon, akkor nem a legújabb iPhone-t teszik hozzá a fogyasztói kosárhoz, hanem valamelyik korábbi modellt, amely több százezer forinttal olcsóbb, mint az éppen aktuálisan friss készülék.

A számítási módszer tehát egyértelműen arra van kitalálva, hogy minél alacsonyabb inflációt lehessen kimutatni vele.

Ráadásul az is csak egy kitalált fogyasztóra igaz, hogy a jövedelme 26,4 százalékát költi élelmiszerre, 27,3 százalékát szolgáltatásokra, több mint 10 százalékát alkoholra és dohánytermékekre, 3,7 százalékát ruházkodási, 7,7 százalékát tartós fogyasztási cikkekre, 6,5 százalékát háztartási energiára, 17,9 százalékát pedig egyéb cikkekre, üzemanyagokra. Mindez azt jelenti, hogy aki csak élelmiszert vesz, rezsit fizet, albérletben lakik és mondjuk, gyereke is van, az nem 15,6 százalékos inflációt érzékel, amit a KSH jelentett augusztusra, hanem 150-200 százalékosat, hiszen megduplázódtak az albérletárak, az élelmiszerek drágultak a leginkább, az iskolakezdés ugyancsak duplaannyiba került, mint tavaly. A bérek emelkedése mindezt nem képes ellensúlyozni, ami az emberek életszínvonalának tömeges visszaesését hozza magával.

Ezt olvashatja még a cikkben:

Az inflációt a kormány korábbi lépései is gerjesztik

Az MNB tehetetlenségéről

Magyarország és Európa összehasonlításáról

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés