A válasz nem egyértelmű. Régóta egybehangzó volt a vélemény, hogy a benzinhiány az ársapka miatt alakult ki. A nemzetközi szereplők nem tudnak normál üzemanyagot importálni, mert annak piaci ára magasabb, mint a maximalizált ár. Profitorientált vállalat ilyet nem vállalhat be hosszú időn keresztül, nagy mennyiségben. A Mol ráadásul – ahogy erről Hernádi Zsolt néhány hete a Corvinus Egyetemen is beszélt – technikai problémák miatt nem volt képes az elmúlt hónapokban teljes kapacitással működtetni a finomítóit, ezért csak korlátozottan tudta ellátni a hazai kutakat, egy-egy kisebb üzemezavar is komoly fennakadásokat okozott. Ehhez jön még az a magyarázat is, hogy az orosz kőolajvezetékek sem tudnak a háborús károk miatt teljes kapacitáson működni.

Persze a közgazdaságtan szerint az árszabályozás technikai problémák és háborúk nélkül is hiányhoz vezet a piacgazdaságban, hiszen vannak a kereslet, a kínálat és az ár viszonyának olyan szabályai, amelyekről már sokszor bebizonyosodott, hogy akkor is meghatározott módon működnek, ha valahol éppen az unortodox gazdaságelmélet a divat. Ha ezeket vennénk figyelembe, akkor nyilván felvetődne a kormányzati döntések helyességének kérdése is, így ezeket kevésbé emeli ki a kormányzati kommunikáció vagy éppen a kormányközeli média.

Mi volt előbb: a tyúkeszű politikus vagy a hatósági áras tojás?

Ezekről akkor sem esett szó, amikor a benzinhiány csúcsán, december 6-án hirtelen Gulyás Gergely 22.30-ra Kormányinfót hirdetett Hernádi Zsolt részvételével. Itt jelentették be, hogy a Mol javaslatára a kormány 23.00-tól megszünteti az üzemanyagok hatósági árát. Mire a miniszter és az olajcég vezérigazgatója befejezte mondandóját, addigra 480 forint helyett a benzin ára 641 forint lett, a dízelé pedig 699 forint. Ezért hiába állnak hosszú sorok a benzinkutaknál, a kormányinfó hírére elindult autósok már csak emelt áron tudnak tankolni. A pórul járt, napok óta tankolni képtelen autótulajdonos nyilván dühös, valószínű elgondolkodik rajta, ki lehet ezért a felelős. Kire kell haragudnia?