Mennyit kell most fizetni a világpiacon a gázért?

Még 2020 elején, a pandémiás időszakban, gyakorlatilag megállt a világgazdaság miatt, s így 3,93 euróba került egy megawattóra gáz, aminek az lett a következménye, hogy a kőolaj- és földgáztermelők, a szénhidrogénkutatók visszafogták a tevékenységüket, s nem kerestek újabb termelésbe állítható szénhidrogénkészletet, amely találat pedig már megvolt, azt sem állították termelésbe. Emiatt 2021-re komoly hiány keletkezett, a világgazdaság egészében nagyjából 150-160 milliárd köbméternyi földgáz hiányzott az igényekhez képest. Ráadásul annak, ami globálisan elérhető volt, nagy részét Kína, India, Dél-Korea s Japán elszívták Európa elől.

Emiatt az árak 2021 második felében 100 euró fölé nőttek, amire aztán rárakódott a 2022. február végén elkezdődött orosz-ukrán háború hatása. Amikor a kormányzat az idén nyár közepén bejelentette a rezsinövelést, akkor éppen 200 euró fölött volt az ár, s idén augusztus végén, amikor Oroszország közölte, hogy a karbantartás után mégsem indítják be újra az Északi Áramlat I. vezetéket, még feljebb ment, 320 euróra. Sem a 2020 év eleji, sem ez az utolsó ár nem reális. Leginkább azt mutatja, hogy a piac minden bizonytalanságra pánikkal reagál. Most egyébként 99-100 eurónál tart a TTF (holland gáztőzsde) piaci ár.

Mi történt a 320 és a 99 euró között?

Európa orosz gázkitettsége már a háború kitörése előtt 40-42 százalék volt, a teljes európai földgázimport ekkora részét adta Oroszország. A háború elindítása után az EU megijedt, hogy mi történik, ha valóban nem lesz orosz gáz, amikor bejön a hideg tél 2022 decemberében, és nem lesz mivel fűteni az otthonokat, működtetni a gazdaságot. Egyrészt takarékossági intézkedéseket vezettek be az országok, másrészt elkezdték feltöltetni a gáztárolókat.

Emellett, amikor a szinte elképzelhetetlenül magas, 300 euró fölé nőtt az ár, az Európai Bizottság jelezte, hogy valamilyen intézkedéssel be fog avatkozni, mert szemmel láthatóan a piac már nem képes az önszabályozásra. S lám, csupán erre a bejelentésre, másnap 160-180 euróra esett a gáz megawattóránkénti ára. Jelenleg Európa-szerte 90 százalék fölött van a földgáztárolók feltöltöttsége, Magyarországon is 80 százalék fölötti. Míg 2021 nyarán napi 400 millió köbméter gáz érkezett az EU-ba Oroszországból, most csupán alig napi 80. Megoldották.

Honnan lett gáz a tárolókba?

Európa alapvetően négy különböző forrásból jut import földgázhoz, a saját termelésén felül. Az egyik az orosz beszerzés, amiről mondtam, hogy tavaly nyár óta nagyjából az ötödére csökkent. A másik a norvégoké, akik tempósan elvégezték azokat az infrastrukturális karbantartási munkákat, amelyeket a járvány miatt elhalasztottak, s az év 15. hetétől kezdve maximumon pörgették a szállítást. Részben nekik is köszönhető, hogy a tárolók szinte tele vannak. A hagyományosan harmadik láb az észak-afrikai Algéria, ahol nincsenek plusz készletek, de hozták azt a mennyiséget, amit eddig.

Viszont az orosz kiesést pótló készletek leginkább a cseppfolyósított földgázból származnak, az LNG-behozatal elképesztő tempóban fejlődik. Az EU államai soha nem látott ütemben kezdtek neki az infrastruktúra-fejlesztéseknek, eddig 30 LNG-terminál épült Európa partjainál, de a mostani felgyorsított fejlesztések révén a számuk akár már másfél éven belül megduplázódhat. Tavaly ilyenkor hetente 1,5 milliárd, most hárommilliárd köbméter folyékony földgáz érkezik az EU-ba. Mindezek mellett az egyes államok – szintén gyors tempóban – még inkább összekötötték a saját hazai gázhálózataikat, például a szlovákot a lengyellel, a lengyelt egy új tengeri vezetékkel, a norvéggal, azaz ma már nincs olyan, hogy valaki földgáz nélkül marad.