Holoda Attila: A magyar kormány Oroszország érdekeit képviseli gázügyben

Szabó Brigitta | 2022.10.31. 14:55

Olvasási idő kb. 16 perc

Nemsokára eljön az igazság pillanata: a nyárvégi, megawattonként több mint 300 eurós földgázár jelenleg 99 eurón áll az európai gázpiacon. Tehát a decemberi rezsiszámlákban már meg kellene jelennie az árcsökkenésnek. Ha nem fog, akkor valamit nagyon elrontott a kormány. Holoda Attila energiapiaci szakértő, a Mol korábbi eurázsiai kutatási-termelési igazgatója azt mondja: ha egy vevő túlságosan ki van szolgáltatva az eladónak, akkor egy idő után az eladó érdekét kezdi képviselni a sajátja helyett. Most ezt látjuk.

Mennyit kell most fizetni a világpiacon a gázért?

Még 2020 elején, a pandémiás időszakban, gyakorlatilag megállt a világgazdaság miatt, s így 3,93 euróba került egy megawattóra gáz, aminek az lett a következménye, hogy a kőolaj- és földgáztermelők, a szénhidrogénkutatók visszafogták a tevékenységüket, s nem kerestek újabb termelésbe állítható szénhidrogénkészletet, amely találat pedig már megvolt, azt sem állították termelésbe. Emiatt 2021-re komoly hiány keletkezett, a világgazdaság egészében nagyjából 150-160 milliárd köbméternyi földgáz hiányzott az igényekhez képest. Ráadásul annak, ami globálisan elérhető volt, nagy részét Kína, India, Dél-Korea s Japán elszívták Európa elől.

Emiatt az árak 2021 második felében 100 euró fölé nőttek, amire aztán rárakódott a 2022. február végén elkezdődött orosz-ukrán háború hatása. Amikor a kormányzat az idén nyár közepén bejelentette a rezsinövelést, akkor éppen 200 euró fölött volt az ár, s idén augusztus végén, amikor Oroszország közölte, hogy a karbantartás után mégsem indítják be újra az Északi Áramlat I. vezetéket, még feljebb ment, 320 euróra. Sem a 2020 év eleji, sem ez az utolsó ár nem reális. Leginkább azt mutatja, hogy a piac minden bizonytalanságra pánikkal reagál. Most egyébként 99-100 eurónál tart a TTF (holland gáztőzsde) piaci ár.

Mi történt a 320 és a 99 euró között?

Európa orosz gázkitettsége már a háború kitörése előtt 40-42 százalék volt, a teljes európai földgázimport ekkora részét adta Oroszország. A háború elindítása után az EU megijedt, hogy mi történik, ha valóban nem lesz orosz gáz, amikor bejön a hideg tél 2022 decemberében, és nem lesz mivel fűteni az otthonokat, működtetni a gazdaságot. Egyrészt takarékossági intézkedéseket vezettek be az országok, másrészt elkezdték feltöltetni a gáztárolókat.

Emellett, amikor a szinte elképzelhetetlenül magas, 300 euró fölé nőtt az ár, az Európai Bizottság jelezte, hogy valamilyen intézkedéssel be fog avatkozni, mert szemmel láthatóan a piac már nem képes az önszabályozásra. S lám, csupán erre a bejelentésre, másnap 160-180 euróra esett a gáz megawattóránkénti ára. Jelenleg Európa-szerte 90 százalék fölött van a földgáztárolók feltöltöttsége, Magyarországon is 80 százalék fölötti. Míg 2021 nyarán napi 400 millió köbméter gáz érkezett az EU-ba Oroszországból, most csupán alig napi 80. Megoldották.

Honnan lett gáz a tárolókba?

Európa alapvetően négy különböző forrásból jut import földgázhoz, a saját termelésén felül. Az egyik az orosz beszerzés, amiről mondtam, hogy tavaly nyár óta nagyjából az ötödére csökkent. A másik a norvégoké, akik tempósan elvégezték azokat az infrastrukturális karbantartási munkákat, amelyeket a járvány miatt elhalasztottak, s az év 15. hetétől kezdve maximumon pörgették a szállítást. Részben nekik is köszönhető, hogy a tárolók szinte tele vannak. A hagyományosan harmadik láb az észak-afrikai Algéria, ahol nincsenek plusz készletek, de hozták azt a mennyiséget, amit eddig.

Viszont az orosz kiesést pótló készletek leginkább a cseppfolyósított földgázból származnak, az LNG-behozatal elképesztő tempóban fejlődik. Az EU államai soha nem látott ütemben kezdtek neki az infrastruktúra-fejlesztéseknek, eddig 30 LNG-terminál épült Európa partjainál, de a mostani felgyorsított fejlesztések révén a számuk akár már másfél éven belül megduplázódhat. Tavaly ilyenkor hetente 1,5 milliárd, most hárommilliárd köbméter folyékony földgáz érkezik az EU-ba. Mindezek mellett az egyes államok – szintén gyors tempóban – még inkább összekötötték a saját hazai gázhálózataikat, például a szlovákot a lengyellel, a lengyelt egy új tengeri vezetékkel, a norvéggal, azaz ma már nincs olyan, hogy valaki földgáz nélkül marad.

Ezt olvashatja még a cikkben:

Igaz-e az, hogy Magyarország számára az orosz gáznak nincs alternatívája?

Jó-e Magyarországnak az, hogy nem az Unióval közösen szerzi be a gázt, hanem egymaga tárgyal?

Célja-e a kormánynak a lakosság gondjainak megoldása?

Hogyan lehetett volna a gázár növekedését igazságosan érvényesíteni a rezsiben?

Miért kerül többe az embereknek a rendszerhasználati díj, mint maga a gáz?

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés